¹ Feljöve azért Ábrám Égyiptomból, õ és az õ felesége, és mindene valamije vala, és Lót is õ vele, a déli tartományba.

² Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és aranynyal.

³ És méne helyrõl helyre délfelõl mind Béthelig, oda a hol elõször vala az õ sátora, Béthel és Hái között.

⁴ Annak az oltárnak helyére, melyet ott elsõben készített vala: és segítségûl hívá ott Ábrám az Úrnak nevét.

⁵ Lótnak is pedig, a ki Ábrámmal jár vala, valának juhai, ökrei és sátorai.

⁶ És nem bírá meg õket az a föld, hogy együtt lakjanak, mert sok jószáguk vala, és nem lakhatának együtt.

⁷ Versengés is támada az Ábrám barompásztorai között, és a Lót barompásztorai között; és a Kananeusok és a Perizeusok is ott laknak vala akkor azon a földön.

⁸ Monda azért Ábrám Lótnak: Ne legyen versengés közöttem és közötted, se az én pásztoraim között és a te pásztoraid között: hiszen atyafiak vagyunk.

⁹ Avagy nincsen-é elõtted mind az egész föld? Válj el kérlek, tõlem; ha te balra tartasz, én jobbra megyek; ha te jobbra menéndesz, én balra térek.

¹⁰ Felemelé azért Lót az õ szemeit, és látá, hogy a Jordán egész melléke bõvizû föld; mert minekelõtte elvesztette volna az Úr Sodomát és Gomorát, mind Czoárig olyan vala az, mint az Úr kertje, mint Égyiptom földe.

¹¹ És választá Lót magának a Jordán egész mellékét, és elköltözék Lót kelet felé: és elválának egymástól.

¹² Ábrám lakozik vala a Kanaán földén, Lót pedig lakozik vala a [Jordán- ]melléki városokban, és sátoroz vala Sodomáig.

¹³ Sodoma lakosai pedig nagyon gonoszok és bûnösök valának az Úr elõtt.

¹⁴ Az Úr pedig monda Ábrámnak, minekutánna elválék tõle Lót: Emeld fel szemeidet és tekints arról a helyrõl, a hol vagy, északra, délre, keletre és nyugotra.

¹⁵ Mert mind az egész földet, a melyet látsz, néked adom, és a te magodnak örökre.

¹⁶ És olyanná tészem a te magodat, mint a földnek pora, hogyha valaki megszámlálhatja a földnek porát, a te magod is megszámlálható lesz.

¹⁷ Kelj fel, járd be ez országot hosszában és széltében: mert néked adom azt.

¹⁸ Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak.

¹ Abram went up out of Egypt: he, his wife, all that he had, and Lot with him, into the South.

² Abram was very rich in livestock, in silver, and in gold.

³ He went on his journeys from the South even to Bethel, to the place where his tent had been at the beginning, between Bethel and Ai,

⁴ to the place of the altar, which he had made there at the first. There Abram called on the name of Yahweh.

⁵ Lot also, who went with Abram, had flocks, and herds, and tents.

⁶ The land was not able to bear them, that they might live together: for their substance was great, so that they could not live together.

⁷ There was a strife between the herdsmen of Abram's livestock and the herdsmen of Lot's livestock: and the Canaanite and the Perizzite lived in the land at that time.

⁸ Abram said to Lot, "Please, let there be no strife between me and you, and between my herdsmen and your herdsmen; for we are relatives.

⁹ Isn't the whole land before you? Please separate yourself from me. If you go to the left hand, then I will go to the right. Or if you go to the right hand, then I will go to the left."

¹⁰ Lot lifted up his eyes, and saw all the plain of the Jordan, that it was well-watered everywhere, before Yahweh destroyed Sodom and Gomorrah, like the garden of Yahweh, like the land of Egypt, as you go to Zoar.

¹¹ So Lot chose the Plain of the Jordan for himself. Lot traveled east, and they separated themselves the one from the other.

¹² Abram lived in the land of Canaan, and Lot lived in the cities of the plain, and moved his tent as far as Sodom.

¹³ Now the men of Sodom were exceedingly wicked and sinners against Yahweh.

¹⁴ Yahweh said to Abram, after Lot was separated from him, "Now, lift up your eyes, and look from the place where you are, northward and southward and eastward and westward,

¹⁵ for all the land which you see, I will give to you, and to your offspring forever.

¹⁶ I will make your offspring as the dust of the earth, so that if a man can number the dust of the earth, then your seed may also be numbered.

¹⁷ Arise, walk through the land in its length and in its breadth; for I will give it to you."

¹⁸ Abram moved his tent, and came and lived by the oaks of Mamre, which are in Hebron, and built an altar there to Yahweh.