The Bible

 

Ezékiel 1

Study

1 És lõn a harminczadik esztendõben, a negyedik [hónap]ban, a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkozának az egek, és láték isteni látásokat.

2 A hónap ötödikén (ez az ötödik esztendeje Jojákin király fogságba vitelének).

3 Valójában lõn az Úrnak beszéde Ezékiel paphoz, a Búzi fiához a Káldeusok földén, a Kébár folyó mellett, és lõn ott rajta az Úrnak keze.

4 És látám, és ímé forgószél jött északról, nagy felhõ egymást érõ villámlással, a mely körül fényesség vala, közepébõl pedig mintha izzó ércz látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepébõl.

5 És belõle négy lelkes állat formája [tetszék] ki, és ez vala ábrázatjok: emberi formájok vala,

6 És mindeniknek négy orczája vala, és négy szárnya mindenikõjöknek;

7 És lábaik egyenes lábak, és lábaik talpa mint a borjú lábának talpa, és szikráznak vala, mint a simított ércz színe.

8 Továbbá emberi kezek valának szárnyaik alatt négy oldalukon. Mind a négyõjöknek orczái és szárnyai.

9 Szárnyaik egymás mellé lévén szerkesztve, nem fordultak meg jártukban, mindenik az õ orczája irányában megy vala.

10 És orczájok formája vala emberi orcza, továbbá oroszlán-orcza mind a négynek jobbfelõl, és bika-orcza mind a négynek balfelõl, és sas-orcza mind a négynek [hátul;]

11 És ezek az õ orczáik. És szárnyaik felül kiterjesztve valának, mindeniknél két szárny összeér vala, kettõ pedig fedezé testöket.

12 És mindenik az õ orczája irányában megy vala, a hová a lélek vala menendõ, oda mennek vala, meg nem fordulván jártukban.

13 És a lelkes állatok közt látszék, mint egy égõ üszög, a mely lángolt, mint a fáklyák, ide s tova futkározva a lelkes állatok közt; és a tûznek fényessége vala, és a tûzbõl villámlás jöve ki.

14 És a lelkes állatok ide s tova mozognak vala, mint a villámlás czikázása.

15 És mikor ránéztem a lelkes állatokra, ímé egy-egy kerék vala a földön az állatok mellett mind az õ négy orczájok felõl.

16 A kerekek mintha tarsiskõbõl készültek volna, és mind a négyüknek ugyanazon egy formája vala, és úgy látszának egybeszerkesztve, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna;

17 Jártukban négy oldaluk felé mentek vala; meg nem fordulnak vala jártukban;

18 És talpaik magasak valának és félelmesek, és e talpak rakva valának szemekkel köröskörül mind a négynél.

19 És mikor járnak vala a lelkes állatok, járnak vala a kerekek is mellettök, és mikor fölemelkednek vala az állatok a földrõl, fölemelkednek vala a kerekek is.

20 A hová a lélek vala menendõ, mennek vala, a hová [tudniillik] a lélek vala menendõ, és a kerekek fölemelkednek vala mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.

21 Ha [azok] mentek[, ezek is] mennek vala, és ha [azok] álltak, [ezek is] állnak vala, és ha fölemelkedtek a földrõl, fölemelkednek vala a kerekek is mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.

22 És vala mintegy mennyezet az állatok feje fölött, olyan mint a csodálatos kristály, kiterjesztve felül fejök felett.

23 És a mennyezet alatt szárnyaik egyenesek valának, egyik a másikkal összeérvén; mindegyiknek kettõ vala, a melyek befedik vala innen, és mindegyiknek kettõ vala, a melyek befedik vala amonnan az õ testöket.

24 És hallám szárnyaik zúgását, mint sok vizeknek zúgását, úgy mint a Mindenhatónak hangját, mikor járnak vala, zúgás hangját, mint valami tábornak zúgását; mikor állának, leeresztik vala szárnyaikat.

25 És lõn kiáltás a mennyezeten felül, a mely vala fejök felett, [és] õk megállván, leeresztik vala szárnyaikat.

26 És a mennyezeten felül, a mely fejök felett vala, [látszék] mint valami zafirkõ, királyi széknek formája, és a királyi széknek formáján [látszék] mint egy ember formája azon felül;

27 És látám izzó érczként ragyogni, a melyet, mintha tûz vett volna körül derekának alakjától fogva és fölfelé; és derekának alakjától fogva és lefelé látám, mintha tûz volna. És fényesség vala körülötte,

28 Mint a milyen a szivárvány, mely a felhõben szokott lenni esõs idõben, olyan vala a fényesség köröskörül. Ilyen vala az Úr dicsõségének formája, és látám, és orczámra esém, és hallám egy szólónak szavát.

From Swedenborg's Works

 

Apocalypse Revealed #723

Study this Passage

  
/ 962  
  

723. And I saw a woman sitting on a scarlet beast which was full of names of blasphemy. This symbolizes the Roman Catholic religion resting on the Word that the people profaned.

The woman symbolizes the Roman Catholic or Babel-like religion, for we are told in a following verse that "on her forehead a name was written: Mystery, Babylon the Great, the Mother of the Whoredoms and Abominations of the Earth." That a woman symbolizes the church by virtue of its affection for truth may be seen in no. 434; here it is the Roman Catholic religion, which is impelled by the opposite affection. The scarlet beast symbolizes the Word, as will be seen presently; and its being full of names of blasphemy symbolizes the Word's being utterly profaned. For blasphemy symbolizes a denial of the Lord's Divinity in His humanity, and an adulteration of the Word (nos. 571, 582, 692, 715), thus its profanation. For someone who fails to acknowledge the Lord's Divinity in His humanity and falsifies the Word, but not intentionally, does indeed commit profanation, but lightly. But people who claim for themselves all the power of the Lord's Divine humanity, and for that reason deny His Divinity, and who apply everything in the Word to acquiring dominion for themselves over the sanctities of the church and heaven, and for that reason adulterate the Word - those people commit serious profanation.

It can be seen from this that the woman John saw sitting on a scarlet beast which was full of names of blasphemy symbolizes the aforesaid religion resting on the Word that it profaned. The color scarlet symbolize the Word's truth from a celestial origin.

[2] The idea that the scarlet beast symbolizes the Word as to celestial Divine truth appears at first as far-fetched and foreign, indeed as absurd, because it is called a beast. But that a beast in the spiritual sense symbolizes a natural affection, and that it is used to symbolize the Word, the church and mankind, may be seen in nos. 239, 405, 567 above; that the four living creatures, one of which was a lion, the second a calf, and the fourth an eagle, symbolize the Word, and in Ezekiel are also called beasts, nos. 239, 275, 286, 672; and that a horse, which is also a beast, symbolizes an understanding of the Word (no. 298).

People know that the Lamb symbolizes the Lord, that sheep symbolize the people in a church, and that a flock symbolizes the church itself.

We cite these points lest anyone be surprised that the scarlet beast symbolizes the Word.

Moreover, because the Roman Catholic religion founds its might and its grandeur on the Word, therefore John saw the woman sitting on the scarlet beast, as before she sat on many waters (verse 1), the waters symbolizing the Word's truths adulterated and profaned (no. 719 above).

That the beast here symbolizes the Word is clearly apparent from what is said about it in the verses of this chapter that follow. As in verse 8:

The beast that you saw was, and is not... And those who dwell on the earth will marvel..., when they see the beast that was, and is not, and yet is.

In verse 11:

The beast that was, and is not, is itself the eighth (king), and is of the seven, and is going to destruction.

In verses 12, 13:

The ten horns... are ten kings..., (who) will give their power and authority to the beast.

In verse 17:

...God has put it into their hearts to... give their kingdom to the beast....

Statements like these could be made only in reference to the Word.

  
/ 962  
  

Many thanks to the General Church of the New Jerusalem, and to Rev. N.B. Rogers, translator, for the permission to use this translation.