The Bible

 

Ámos 8

Study

   

1 Ily dolgot láttatott velem az Úr Isten: Ímé, egy kosár érett gyümölcs.

2 És mondá: Mit látsz Ámós? És mondám: Egy kosár érett gyümölcsöt. És mondá az Úr nékem: Eljött vége az én népemnek, az Izráelnek; nem bocsátok meg néki többé!

3 Azon a napon jajjá változnak a templomi énekek, így szól az Úr Isten, és temérdek lesz a hulla; szó nélkül hányák mindenüvé.

4 Halljátok meg ezt ti, kik a szegényre törtök, és e föld szegényeinek kipusztítására.

5 Mondván: Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk? és a szombat, hogy megnyithassuk a gabonás [házat?] hogy megkisebbítsük a vékát, és megnagyobbítsuk az árát, és hamis mértékkel csalhassunk?!

6 Hogy megvegyük a szegényeket pénzen, és a szûkölködõt egy öltõ saruért, és eladhassuk a gabona hulladékát?!

7 Megesküdt az Úr a Jákób büszkeségére: Soha el nem felejtem semmi cselekedetöket!

8 Ne rendüljön-é meg e miatt a föld? És ne búsuljon-é annak minden lakosa?! Bizony felindul egészen, mint a folyam, és dagad és apad, mint Égyiptom folyója.

9 És lészen azon a napon, azt mondja az Úr Isten: Lenyugtatom a napot délben, és besötétítem a földet fényes nappal.

10 Ünnepeiteket búra változtatom; és minden dalotokat szomorú énekké! Gyászruhát borítok minden derékra, és kopaszságot minden fejre, és olyanná teszem, mint a ki egyetlen fiát siratja; a vége pedig, mint a keserûség napja!

11 Ímé, napok jõnek, azt mondja az Úr Isten, és éhséget bocsátok e földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az Úr beszédének hallgatása után.

12 És vándorolni fognak tengertõl tengerig és északtól fogva napkeletig. Futkosnak, hogy keressék az Úrnak beszédét, de nem találják meg.

13 Azon a napon elepednek a deli szûzek, meg az ifjak is, a szomjúság miatt!

14 A kik Samaria bûnére esküsznek, és ezt mondják: Él a te istened, oh Dán: és él a te útad, oh Beérseba! Bizony elhullanak és nem kelnek fel többé!

   

From Swedenborg's Works

 

Arcana Coelestia #3190

Study this Passage

  
/ 10837  
  

3190. 'And they rode on the camels' means the understanding part of the mind, raised up above natural facts. This is clear from the meaning of 'riding' as the understanding when raised up, dealt with in 2761, 2762, and from the meaning of 'camels' as general facts in the natural man, dealt with in 3048, 3071, and so natural facts. The implications of this are that when truth from the natural is raised up into the rational it is borne out of the sphere of worldly light into that of heavenly light - so to speak from the obscurity of night into the brightness of day. For the things that belong to the light of the world, in which all natural objects exist, dwell so to speak in night, compared with things belonging to the light of heaven; but things that belong to the light of heaven, in which all spiritual objects exist, dwell so to speak in daylight, compared with things belonging to the light of the world. Consequently when truth from the natural is raised up towards the rational, the person is raised up at the same time into intelligence and wisdom. All the intelligence and wisdom present with man comes from this source. These are the things meant by the understanding part, raised up above natural facts.

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.