48
Meghajtván azért magamat, imádám az Urat, és áldám az Urat, az én uramnak Ábrahámnak Istenét, ki engem igaz úton vezérelt, hogy az én uram atyjafiának leányát vegyem az õ fiának [feleségûl.]
48
Meghajtván azért magamat, imádám az Urat, és áldám az Urat, az én uramnak Ábrahámnak Istenét, ki engem igaz úton vezérelt, hogy az én uram atyjafiának leányát vegyem az õ fiának [feleségûl.]
3205. What man is this that walketh in the field to meet us? That this signifies concerning the rational which was in good alone, namely, exploration respecting it, appears from what was said above concerning Isaac, that “he went out to meditate in the field,” by which is signified the state of the rational in good (see n. 3196); here, the rational is signified by “this man;” and its being in good is signified by “walking” (that is, meditating) “in the field.” “To meet us” denotes for conjunction.