Die Bibel

 

Ezékiel 23

Lernen

   

1 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

2 Embernek fia! Volt két asszony, egy anyának leányai.

3 És paráználkodának Égyiptomban, ifjúságukban paráználkodtak; ott szorongatták emlõjüket, ott nyomogatták szûzi keblöket.

4 És nevök: Oholá a nagyobbik, és húga Oholibá; és lõnek enyimekké, és szülének fiakat és leányokat. A mi pedig a nevöket illeti: Samaria az Oholá és Jeruzsálem az Oholibá.

5 És paráználkodék Oholá oldalamon, és fölgerjede szeretõihez, a közeli Assiriabeliekhez.

6 Kik kék bíborba öltözöttek, helytartók és fejedelmek, kívánatos ifjak mindnyájan, lovagok, lovakon ülõk.

7 És nékik adá magát paráznaságaiban Assiria válogatott ifjainak; és mindazoknál, kikhez felgerjede, minden õ bálványaikkal megfertézteté magát.

8 De az Égyiptombeliektõl való paráznaságait is el nem hagyá, mert vele háltak ifjúságában, s õk nyomogatták szûzi kebelét, és kiöntötték õ reá paráznaságukat.

9 Ennekokáért adtam õt szeretõinek kezébe, Assiria fiainak kezébe, kikhez fölgerjedett.

10 Azok feltakarák szemérmét, fiait és leányit elvivék s magát fegyverrel ölék meg, úgy hogy híre-neve lõn az asszonyoknál, s ítéletet cselekedének rajta.

11 És látá húga, Oholibá, és még gonoszabbul folytatá bujálkodását amannál, és paráznaságait nénje paráználkodásainál.

12 Assiria fiaihoz fölgerjedt, közeli helytartókhoz s fejedelmekhez, teljes szépségben öltözõkhöz, lovagokhoz, lovakon ülõkhöz, kik mindnyájan kivánatos ifjak.

13 És látám, hogy megfertéztette magát: egy az útjok kettõjöknek.

14 És még szaporítá paráznaságait, és láta férfiakat bevésve a falon, a Káldeusok képeit, bevésve vörös festékkel,

15 Kik övet viseltek derekukon, csomós süvegeket fejükön, olyanok mind, mint a szekérrõl harczolók, hasonlók Bábel fiaihoz, kiknek szülõföldje Káldea;

16 És fölgerjedt hozzájok szemei nézésében, s bocsáta követeket hozzájok Káldeába.

17 És eljövének õ hozzá Bábel fiai a szerelem ágyasházába, s megfertézteték õt paráznaságukkal, úgyhogy tisztátalan lett miattok; s ekkor lelke eltávozék tõlök.

18 És mikor feltakarta paráznaságait és feltakarta szemérmét, eltávozék az én lelkem õ tõle, a mint az õ nénjétõl lelkem eltávozott vala.

19 És megsokasítá paráznaságait, megemlékezvén ifjúságának napjairól, mikor Égyiptom földjén paráználkodott;

20 És fölgerjede azok bujálkodóihoz, kiknek teste olyan, mint a szamarak teste, és folyásuk, mint lovak folyása.

21 És megemlékezél ifjúságod fajtalankodására, mikor õk, az égyiptomiak, nyomogatták kebledet, hogy szorongassák ifjúságod emlõit.

22 Ennekokáért Oholibá, így szól az Úr Isten: Ímé, én feltámasztom a te szeretõidet ellened, kiktõl pedig eltávozott lelked, s reád hozom õket mindenfelõl.

23 Babilon fiait és minden Káldeabelit, Pekódot és Soát és Koát, Assiria minden fiát õ velük, kívánatos ifjakat, helytartókat s fejedelmeket, mindnyájokat, szekérrõl harczolókat s elõkelõket, és lovakon ülõket, mindnyájokat.

24 És jõnek reád szekereknek és kerekeknek tömegével s népek sokaságával, nagy és kis paizszsal és sisakkal körülvesznek téged mindenfelõl, s adok nékik hatalmat az ítéletre, s megítélnek téged az õ ítéletök szerint.

25 És megmutatom rajtad féltõ szerelmemet, s cselekszenek veled kegyetlenül; orrodat s füleidet elmetélik, s maradékod fegyver miatt hull el; õk fiaidat és leányaidat elviszik, s maradékodat tûz emészti meg.

26 S megfosztanak ruháidtól, és elveszik ékességeidet.

27 És véget vetek fajtalanságodnak s Égyiptom földjérõl való paráznaságodnak, s nem emeled föl szemeidet rájok, s Égyiptomra nem emlékezel többé.

28 Mert így szól az Úr Isten: Ímé, én adlak téged azoknak kezébe, a kiket gyûlölsz, azoknak kezébe, a kiktõl eltávozott lelked.

29 És gyûlölséggel cselekesznek veled, és mindent, mit kerestél, elvesznek tõled, és mezítelen s ruhátalan hagynak, hogy feltakartassék paráznaságaid szemérme. És fajtalanságod s paráználkodásaid

30 Hozták ezeket reád; mivelhogy paráználkodtál a pogányok után, mert megfertéztetted magad azok bálványaival.

31 Nénéd útján jártál, azért az õ poharát adom kezedbe.

32 Így szól az Úr Isten: Nénéd poharát megiszod, mely mély és széles; leszen nevetségedre s csúfoltatásodra, hogy sok fér bele.

33 Részegséggel és bánattal megtelsz; pusztaság és elpusztulás pohara a te nénéd, Samaria pohara!

34 Meg kell innod azt s fenékig hajtanod; és cserepein rágódni fogsz, emlõidet megszaggatod azokon, mert én szólottam, ezt mondja az Úr Isten.

35 Ennekokáért ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy elfelejtkeztél én rólam s hátad mögé vetettél engemet, te is hordozd fajtalanságodat és paráznaságaidat.

36 És monda az Úr nékem: Embernek fia! avagy nem ítéled-é Oholát és Oholibát? Hirdesd nékik útálatosságaikat.

37 Mert házasságot törtek, és vér van kezeiken, és bálványaikkal törtek házasságot, és fiaikat is, kiket szültek vala nékem, tûzben nékik áldozák azok eledeléül.

38 Sõt ezt is cselekedték velem: megfertézteték az én szent helyemet azon a napon, és szombatimat megszentségteleníték.

39 És mikor megölték fiaikat az õ bálványaiknak, bemenének az én szenthelyembe azon a napon, hogy megszentségtelenítsék, és ímé, így cselekedtek az én házamban.

40 Sõt elküldöttek messzünnen jövõ emberekhez, kikhez követség küldetett, és ímé eljövének, a kiknek kedvéért megmosódál, kendõzéd szemeidet, és fölékesítéd magad ékességgel;

41 És ültél pompás kerevetre, s terített asztal vala az elõtt, és az én füstölõ szeremet és olajomat arra tevéd;

42 És lõn ott örvendezõ sokaságnak zaja. És [küldöttek] az emberek sokaságából való férfiakhoz, hozatának ivótársakat a pusztából; és ezek adának karpereczeket az õ kezeikre és ékes koronát fejökre.

43 És mondék: Még az elaggott is házasságot tör? most már paráznaságod fog paráználkodni, és úgy lõn.

44 És bemenének hozzá, mint a hogy a parázna asszonyhoz bemennek; így mentek be Oholához és Oholibához, e fajtalan asszonyokhoz.

45 És igaz férfiak, ezek ítélik meg õket a házasságtörõk, és vérontók ítéletével, mert házasságtörõk és vér van kezeiken.

46 Mert így szól az Úr Isten: Hozzanak rájok gyülekezetet, és adják õket bántalmazásra és ragadományra.

47 És kövezze meg õket a gyülekezet, és vagdalják össze õket fegyvereikkel; fiaikat és leányaikat öljék meg, és házaikat tûzzel égessék meg.

48 És megszüntetem a fajtalanságot a földrõl, és tanul minden asszony, és nem cselekesznek a ti fajtalanságotok szerint.

49 És reátok vetik fajtalanságotokat, s bálványaitok vétkeit viselitek, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr Isten.

   

Die Bibel

 

Jeremiás 3:11

Lernen

       

11 És monda nékem az Úr: Igazabb lelkû az elpártolt Izráel, mint a hitszegõ Júda.

Aus Swedenborgs Werken

 

Apocalypse Explained #887

studieren Sie diesen Abschnitt

  
/ 1232  
  

887. Verse 10. Even he shall drink of the wine of the anger of God mixed with unmixed wine in the cup of His wrath, signifies appropriation of falsity and its evil, conjoined with falsified truths from the sense of the letter of the Word. This is evident from the signification of "to drink," as being to take in and to appropriate to oneself (See above, n. 617); also from the signification of "wine," as being truth from good, and in the contrary sense falsity from evil (See above, n. 376); also from the signification of "anger," as being evil, because evil is angry against good and wishes to destroy it (See n. 693, 754). It is said "the anger of God," but anger against God is meant, as in many passages where anger and wrath and evil in general are attributed to God (See n. 481, 647); so here, "to drink the wine of the anger of God" signifies to take in and appropriate falsity and its evil. The taking in and appropriation of evil is effected by faith separated from good works, because when goods of life, which are good works, are set aside as not justifying, thus as not saving, evils take their place; for so far as goods withdraw evils enter, "for no one can serve two masters," namely, evil and good, at the same time. The above is evident also from the signification of "mixed with unmixed wine," as being to be conjoined with falsified truths (of which presently); also from the signification of "cup," as being an external container of truth, thus the Word in the sense of its letter; for when "wine" signifies truth, "cup" signifies that which contains it, and the sense of the letter of the Word is the containant of truth, both natural and spiritual. (That "cup" has a similar signification as "wine," that is, what it contains, and that it signifies the containant, can be seen from the passages in the Word where "cup," "chalice," "goblet," and "vial" are mentioned, which will be cited in the explanation of chapters 16 and 17 that follows.) As "cup" signifies the external or containant of truth, thus the sense of the letter of the Word, and as this is falsified by those who are in the doctrine and at the same time in the life of faith separated, so it is called "the cup of God's wrath." The "anger" and the "wrath" of God are here mentioned as in many other passages of the Word, and "anger" means the love and desire for evil in man; and "wrath" the love and desire for falsity in him, for "anger" is predicated of evil, and "wrath" of falsity (See above, n. 481 at the end). All this makes clear that "the wine mixed with unmixed wine in the cup of the wrath of God" signifies conjunction with falsified truths from the sense of the letter of the Word.

[2] "To mix with unmixed wine" signifies to be conjoined with falsified truths of the Word, because "unmixed wine" means intoxicating wine, and thus intoxication, consequently in the spiritual sense delirium in respect to truths induced by falsities, for delirium in respect to truths induced by falsities is spiritual intoxication. Moreover, the word in the original translated "unmixed wine" is derived from a word that means to be intoxicated. As this is the signification of "unmixed wine," and those who falsify the Word are spiritually drunken, that is, are in a state of delirium in respect to truths, the two passages where "unmixed wine" is mentioned in the Word treat of the falsification of truth, as in Isaiah and Hosea.

[3] In Isaiah:

How hath the faithful city become a harlot; she was full of judgment, justice lodged in her; but now murderers. Thy silver hath become dross, thy unmixed wine mixed with waters (Isaiah 1:21, 22).

A "harlot" signifies everywhere in the Word falsified truth (See above, n. 141, 161); and "city" signifies doctrine; so "the faithful city becoming a harlot" signifies that doctrine that had previously been the doctrine of genuine truth has become the doctrine of falsified truth. "She was full of judgment, justice lodged in her," signifies where the truth of doctrine and the good of love had been abundant, for "judgment" is predicated in the Word of the truth of doctrine and the understanding, and "justice" of the good of love and of the will; "but now murderers" signifies that falsification has extinguished the understanding of truth and the perception of good. (That this is the signification of a "murderer" may be seen above, n. 589.) "Thy silver hath become dross" signifies that genuine truth has been changed into falsity; "thy unmixed wine mixed with waters" signifies that truth has been made vile and destroyed by falsifying it.

[4] In Hosea:

Ephraim is associated with idols, let him alone. Their wine 1 is gone; in whoring they have committed whoredom, they are given up to love (Hosea 4:17, 18).

"Ephraim" signifies the understanding of the truth of the church, "idols" signify the falsities of religion. This makes clear what is signified by "Ephraim is associated with idols." "Let him alone" signifies the rejection of the falsities of that religion by the church. "Their wine 1 is gone" signifies that the truth of the Word has perished; "in whoring they have committed whoredom" signifies the falsification of that truth; "they are given up to love" signifies the love of falsity. All this makes clear what is signified in particular by "unmixed wine."

Fußnoten:

1. The Hebrew is the same expression as that used in the preceding passage translated "unmixed wine" merum, but Swedenborg has vinum, "wine."

  
/ 1232  
  

Thanks to the Swedenborg Foundation for their permission to use this translation.