Библијата

 

Ezékiel 48

Студија

   

1 Ezek a nemzetségek nevei: az északi határon a Hetlóntól Hamáthig vezetõ út mentén Haczar-Énonig Damaskus határán, észak felé, Hamát mentén, és pedig legyen az övé a keleti [és] nyugoti oldal: Dán, egy [rész;]

2 És Dán határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Áser, egy [rész;]

3 És Áser határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Nafthali, egy [rész;]

4 És Nafthali határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Manasse, egy [rész;]

5 És Manasse határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Efraim, egy [rész;]

6 És Efraim határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Rúben, egy [rész;]

7 És Rúben határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Júda, egy [rész;]

8 És Júda határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig legyen a szent áldozat, melyet [az Úrnak] szenteltek: huszonötezer [sing] széles és olyan hosszú, mint egy-egy rész a keleti oldaltól a nyugoti oldalig; és a szenthely annak közepette legyen;

9 A szent áldozat, melyet az Úrnak szenteltek, huszonötezer [sing] hosszú és tízezer [sing] széles legyen;

10 És ezeké legyen ez a szent áldozat: a papoké északra huszonötezer [sing] és nyugotra tízezer [sing] szélesség és keletre tízezer [sing] szélesség és délre huszonötezer [sing] hosszúság, és az Úr szenthelye annak közepette legyen:

11 A papoké, a kik megszenteltettek a Sádók fiai közül, a kik szolgálatomban foglalatosak voltak, a kik nem tévelyedtek el, mikor Izráel fiai eltévelyedtek, mint a hogy eltévelyedtek volt a Léviták.

12 Övék legyen ez, mint egy áldozati rész a föld áldozatából, mint igen szentséges, a Léviták határán.

13 A Lévitáké pedig legyen a papok határa mentén huszonötezer [sing] hosszúság és tízezer szélesség; az egész hosszúság legyen huszonötezer és a szélesség tízezer.

14 És semmit abból el ne adjanak, se el ne cseréljék, se [másra] át ne szálljon a földnek e zsengéje, mert az Úrnak szenteltetett.

15 És az ötezer [sing,] mely a szélességben megmaradt a huszonötezernek mentén, közhely a város számára, mint lakóhely és tágasság, és legyen a város annak a közepében.

16 És ezek legyenek annak méretei: az északi oldalon négyezerötszáz [sing] és a déli oldalon négyezerötszáz és a keleti oldalon négyezerötszáz és a nyugoti oldalon négyezerötszáz.

17 És a város alatt legyen tágasság észak felé kétszázötven [sing] és dél felé kétszázötven és keletre kétszázötven és nyugotra kétszázötven.

18 A mi pedig megmaradt a hosszaságban a szent áldozat mentén, tízezer keletre és tízezer nyugotra, az ott maradjon a szent áldozat mentén, és legyen annak termése a város szántóvetõinek eledele.

19 És a ki szántóvetõ a városban, mívelje azt Izráelnek minden nemzetségébõl.

20 Az egész huszonötezer [sing] szent áldozatot huszonötezer [sing] négyszögben adjátok szent ajándékul a város tulajdonával együtt.

21 A mi pedig megmaradt, a fejedelemé lészen; a szent áldozatnak és a város tulajdonának mind a két oldalán, szemben a huszonötezer [sing] szent áldozattal a keleti határig és nyugot felé szemben a huszonötezer [sing]gel [egészen] a nyugoti határig lészen, a [kiosztott] részek mentén, a fejedelemé; és legyen a szent áldozat és a ház szenthelye annak közepette.

22 És a Léviták tulajdonától és a város tulajdonától fogva, mely közepében van annak, a mi a fejedelemé, a Júda határa és Benjámin határa között a fejedelemé legyen.

23 És a többi nemzetségek: a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Benjámin, egy [rész].

24 És Benjámin határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Simeon, egy [rész].

25 És Simeon határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Issakhár, egy [rész].

26 És Issakhár határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Zebulon, egy [rész].

27 És Zebulon határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Gád, egy [rész].

28 És Gád határán a déli oldalon dél felé, legyen a határ Támártól a versengések vizéig Kádesben, a patak felé a nagy-tengerig.

29 Ez a föld, melyet sorsvetéssel örökségül eloszszatok Izráel nemzetségei közt, és ezek azoknak részei, ezt mondja az Úr Isten.

30 És ezek a város külsõ részei: Az északi oldalon négyezerötszáz [sing] mérték.

31 És a város kapui, Izráel nemzetségeinek nevei szerint, három kapu északra: Rúben kapuja egy, Júda kapuja egy, Lévi kapuja egy.

32 És a keleti oldalon négyezerötszáz [sing] és három kapu: József kapuja egy, Benjámin kapuja egy, Dán kapuja egy.

33 És a déli oldalon is négyezerötszáz [sing] mérték és három kapu: Simeon kapuja egy, Issakhár kapuja egy, Zebulon kapuja egy.

34 A nyugoti oldalon négyezerötszáz [sing] három kapuval: Gád kapuja egy, Áser kapuja egy, Nafthali kapuja egy:

35 Köröskörül tizennyolcezer [sing;] és a város neve ama naptól fogva: Ott [lakik] az Úr!

   

Од делата на Сведенборг

 

Apocalypse Explained #432

Проучи го овој пасус

  
/ 1232  
  

432. Verse 5. Of the tribe of Judah twelve thousand sealed; of the tribe of Reuben twelve thousand sealed; of the tribe of Gad twelve thousand sealed.

5. "Of the tribe of Judah twelve thousand sealed," signifies love to the Lord, and that all who are in that love are in heaven, and come into heaven n. 433; "of the tribe of Reuben twelve thousand sealed," signifies the light of truth from that good, and that all who are in that light are in heaven and come into heaven n. 434; "of the tribe of Gad twelve thousand sealed," signifies the consequent good of life (n. 435, 436).

  
/ 1232  
  

Thanks to the Swedenborg Foundation for their permission to use this translation.

Од делата на Сведенборг

 

Arcana Coelestia #4431

Проучи го овој пасус

  
/ 10837  
  

4431. 'The son of Hamor the Hivite' means received from the Ancients. This is clear from the meaning of 'the son', who in this case is Shechem, as interior truth, dealt with immediately above - for 'a son' means truth, see 489, 491, 533, 1147, 2623, 3373, 4257; and from the representation of 'Hamor' as the father of that truth, and so truth received from the Ancients. Indeed the truth which was present interiorly within religious observances and within representatives emanated from the Church of old. This being so, Hamor was also named 'the Hivite', for the Hivites were a nation which meant that kind of truth among the Ancients, because that kind of it had existed with them since ancient times. This is the reason why at this point Hamor is called 'the Hivite'.

[2] Actually every nation in the land of Canaan had in ancient times meant some good or else truth of the Church, for the Most Ancient Church, which was celestial, had existed there, 4116. But subsequently the nations there, like every other with whom the Church existed, turned aside into idolatrous practices, and therefore these same nations also mean forms of idolatry. But because the Hivites since ancient times meant interior truth, and because they were one of the more upright nations among whom iniquity had not become so complete, that is, the truth of the Church had not been completely annihilated, as it had among others, the Lord in His Providence therefore preserved the Hivite Gibeonites by means of the covenant which Joshua and the princes made with them, Joshua 9:15. For those Gibeonites were Hivites, see Joshua 9:7; 11:19. From all this one may now see how 'Shechem the son of Hamor the Hivite' comes to mean interior truth received from the Ancients.

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.