¹ Ezek a nemzetségek nevei: az északi határon a Hetlóntól Hamáthig vezetõ út mentén Haczar-Énonig Damaskus határán, észak felé, Hamát mentén, és pedig legyen az övé a keleti [és] nyugoti oldal: Dán, egy [rész;]

² És Dán határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Áser, egy [rész;]

³ És Áser határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Nafthali, egy [rész;]

⁴ És Nafthali határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Manasse, egy [rész;]

⁵ És Manasse határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Efraim, egy [rész;]

⁶ És Efraim határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Rúben, egy [rész;]

⁷ És Rúben határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Júda, egy [rész;]

⁸ És Júda határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig legyen a szent áldozat, melyet [az Úrnak] szenteltek: huszonötezer [sing] széles és olyan hosszú, mint egy-egy rész a keleti oldaltól a nyugoti oldalig; és a szenthely annak közepette legyen;

⁹ A szent áldozat, melyet az Úrnak szenteltek, huszonötezer [sing] hosszú és tízezer [sing] széles legyen;

¹⁰ És ezeké legyen ez a szent áldozat: a papoké északra huszonötezer [sing] és nyugotra tízezer [sing] szélesség és keletre tízezer [sing] szélesség és délre huszonötezer [sing] hosszúság, és az Úr szenthelye annak közepette legyen:

¹¹ A papoké, a kik megszenteltettek a Sádók fiai közül, a kik szolgálatomban foglalatosak voltak, a kik nem tévelyedtek el, mikor Izráel fiai eltévelyedtek, mint a hogy eltévelyedtek volt a Léviták.

¹² Övék legyen ez, mint egy áldozati rész a föld áldozatából, mint igen szentséges, a Léviták határán.

¹³ A Lévitáké pedig legyen a papok határa mentén huszonötezer [sing] hosszúság és tízezer szélesség; az egész hosszúság legyen huszonötezer és a szélesség tízezer.

¹⁴ És semmit abból el ne adjanak, se el ne cseréljék, se [másra] át ne szálljon a földnek e zsengéje, mert az Úrnak szenteltetett.

¹⁵ És az ötezer [sing,] mely a szélességben megmaradt a huszonötezernek mentén, közhely a város számára, mint lakóhely és tágasság, és legyen a város annak a közepében.

¹⁶ És ezek legyenek annak méretei: az északi oldalon négyezerötszáz [sing] és a déli oldalon négyezerötszáz és a keleti oldalon négyezerötszáz és a nyugoti oldalon négyezerötszáz.

¹⁷ És a város alatt legyen tágasság észak felé kétszázötven [sing] és dél felé kétszázötven és keletre kétszázötven és nyugotra kétszázötven.

¹⁸ A mi pedig megmaradt a hosszaságban a szent áldozat mentén, tízezer keletre és tízezer nyugotra, az ott maradjon a szent áldozat mentén, és legyen annak termése a város szántóvetõinek eledele.

¹⁹ És a ki szántóvetõ a városban, mívelje azt Izráelnek minden nemzetségébõl.

²⁰ Az egész huszonötezer [sing] szent áldozatot huszonötezer [sing] négyszögben adjátok szent ajándékul a város tulajdonával együtt.

²¹ A mi pedig megmaradt, a fejedelemé lészen; a szent áldozatnak és a város tulajdonának mind a két oldalán, szemben a huszonötezer [sing] szent áldozattal a keleti határig és nyugot felé szemben a huszonötezer [sing]gel [egészen] a nyugoti határig lészen, a [kiosztott] részek mentén, a fejedelemé; és legyen a szent áldozat és a ház szenthelye annak közepette.

²² És a Léviták tulajdonától és a város tulajdonától fogva, mely közepében van annak, a mi a fejedelemé, a Júda határa és Benjámin határa között a fejedelemé legyen.

²³ És a többi nemzetségek: a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Benjámin, egy [rész].

²⁴ És Benjámin határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Simeon, egy [rész].

²⁵ És Simeon határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Issakhár, egy [rész].

²⁶ És Issakhár határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Zebulon, egy [rész].

²⁷ És Zebulon határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Gád, egy [rész].

²⁸ És Gád határán a déli oldalon dél felé, legyen a határ Támártól a versengések vizéig Kádesben, a patak felé a nagy-tengerig.

²⁹ Ez a föld, melyet sorsvetéssel örökségül eloszszatok Izráel nemzetségei közt, és ezek azoknak részei, ezt mondja az Úr Isten.

³⁰ És ezek a város külsõ részei: Az északi oldalon négyezerötszáz [sing] mérték.

³¹ És a város kapui, Izráel nemzetségeinek nevei szerint, három kapu északra: Rúben kapuja egy, Júda kapuja egy, Lévi kapuja egy.

³² És a keleti oldalon négyezerötszáz [sing] és három kapu: József kapuja egy, Benjámin kapuja egy, Dán kapuja egy.

³³ És a déli oldalon is négyezerötszáz [sing] mérték és három kapu: Simeon kapuja egy, Issakhár kapuja egy, Zebulon kapuja egy.

³⁴ A nyugoti oldalon négyezerötszáz [sing] három kapuval: Gád kapuja egy, Áser kapuja egy, Nafthali kapuja egy:

³⁵ Köröskörül tizennyolcezer [sing;] és a város neve ama naptól fogva: Ott [lakik] az Úr!

¹⁶ És a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége. És megméré a várost a vesszõvel tizenkétezer futamatnyira: annak hosszúsága és szélessége és magassága egyenlõ.

¹ Lõn sors által való része Manassé nemzetségének is, mert õ vala elsõszülötte Józsefnek, Mákirnak, a Manassé elsõszülöttének, Gileád atyjának, mivelhogy hadakozó férfiú vala, juta néki Gileád és Básán.

² Manassé többi fiainak is juta az õ családjaik szerint: Abiézer fiainak, Hélek fiainak, Aszriél fiainak, Sekem fiainak, Héfer fiainak és Sémida fiainak. Ezek Manassénak a József fiának fiúgyermekei, az õ családjaik szerint.

³ De Czélofhádnak, Héfer fiának (ez Gileád fia, [ez] Mákir fia, [ez] Manassé fia) nem valának fiai, hanem csak leányai. Ezek valának pedig leányainak nevei: Makhla, Nóa, Khogla, Milkha és Thircza.

⁴ Ezek odajárulának Eleázár pap elé, Józsuénak, a Nún fiának eleibe és a fejedelmek elé, mondván: Az Úr megparancsolta Mózesnek, hogy örökséget adjon nékünk a mi atyánkfiai között. Adott vala azért nékik örökséget az Úr beszéde szerint, az õ atyjoknak bátyjai között.

⁵ Tíz rész esék azért Manassénak, Gileád és Básán földén kívül, a melyek túl vannak a Jordánon.

⁶ Mert a Manassé leányai örökséget kaptak az õ fiai között; Gileád földe pedig a Manassé többi fiaié lõn.

⁷ A Manassé határa pedig Ásertõl Mikmetháth felé vala, a mely Sikem elõtt van. És méne a határ jobbkéz felé, Én-Tappuahnak lakói felé.

⁸ Manasséé volt Tappuah földe, de Tappuah a Manassé határa felé az Efraim fiaié vala.

⁹ És alámegy a határ a Kána patakjára, a pataknak déli részére. Ezek a városok Efraiméi a Manassé városai között. Manassé határa pedig a pataktól észak felé és a széle a tengernél vala.

¹⁰ Délrõl Efraimé, északról pedig Manasséé, és ennek határa a tenger vala. De észak felõl Áserbe ütköznek, napkelet felõl pedig Issakhárba.

¹¹ És a Manasséé vala Issakhárban és Áserben: Béth-Seán és mezõvárosai, Jibleám és mezõvárosai, Dórnak lakosai és mezõvárosai, Én-Dórnak lakosai és mezõvárosai, Thaanaknak lakosai és mezõvárosai, és Megiddó lakosai és mezõvárosai, három hegyi tartomány.

¹² De nem bírták elfoglalni Manassénak fiai ezeket a városokat, és sikerült a Kananeusnak ott maradni azon a földön.

¹³ De mihelyt megerõsödtek vala Izráel fiai, robot alá veték a Kananeust, de teljességgel nem ûzék ki õket.

¹⁴ József fiai pedig szóltak vala Józsuéval, mondván: Miért adtál nékem egy sors szerint való örökséget és egy osztályrészt, holott én sok nép vagyok, mivelhogy ez ideig megáldott engem az Úr?!

¹⁵ Józsué pedig monda nékik: Ha sok nép vagy te, menj fel az erdõre, és írts ott magadnak a Perizzeusoknak és Refaimnak földén, ha szoros néked az Efraim hegye.

¹⁶ És mondának a József fiai: Nem elegendõ nékünk ez a hegy, a Kananeusoknak pedig, a kik a völgyi síkon laknak, mindnek vas-szekerök van ; úgy azoknak, a kik Béth-Seanban és mezõvárosaiban, mint azoknak, a kik a Jezréel völgyében vannak.

¹⁷ Szóla pedig Józsué a József házának, Efraimnak és Manassénak, mondván: Sok nép vagy te és nagy erõd van néked, nem lesz néked [csak] egy sors szerint való részed;

¹⁸ Mert hegyed lesz néked. Ha erdõ az, úgy írtsd ki azt, és annak szélei is a tieid lésznek; mert kiûzöd a Kananeust, noha vas-szekere van néki, [s] noha erõs az.