聖書

 

Ezékiel 48

勉強

   

1 Ezek a nemzetségek nevei: az északi határon a Hetlóntól Hamáthig vezetõ út mentén Haczar-Énonig Damaskus határán, észak felé, Hamát mentén, és pedig legyen az övé a keleti [és] nyugoti oldal: Dán, egy [rész;]

2 És Dán határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Áser, egy [rész;]

3 És Áser határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Nafthali, egy [rész;]

4 És Nafthali határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Manasse, egy [rész;]

5 És Manasse határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Efraim, egy [rész;]

6 És Efraim határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Rúben, egy [rész;]

7 És Rúben határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Júda, egy [rész;]

8 És Júda határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig legyen a szent áldozat, melyet [az Úrnak] szenteltek: huszonötezer [sing] széles és olyan hosszú, mint egy-egy rész a keleti oldaltól a nyugoti oldalig; és a szenthely annak közepette legyen;

9 A szent áldozat, melyet az Úrnak szenteltek, huszonötezer [sing] hosszú és tízezer [sing] széles legyen;

10 És ezeké legyen ez a szent áldozat: a papoké északra huszonötezer [sing] és nyugotra tízezer [sing] szélesség és keletre tízezer [sing] szélesség és délre huszonötezer [sing] hosszúság, és az Úr szenthelye annak közepette legyen:

11 A papoké, a kik megszenteltettek a Sádók fiai közül, a kik szolgálatomban foglalatosak voltak, a kik nem tévelyedtek el, mikor Izráel fiai eltévelyedtek, mint a hogy eltévelyedtek volt a Léviták.

12 Övék legyen ez, mint egy áldozati rész a föld áldozatából, mint igen szentséges, a Léviták határán.

13 A Lévitáké pedig legyen a papok határa mentén huszonötezer [sing] hosszúság és tízezer szélesség; az egész hosszúság legyen huszonötezer és a szélesség tízezer.

14 És semmit abból el ne adjanak, se el ne cseréljék, se [másra] át ne szálljon a földnek e zsengéje, mert az Úrnak szenteltetett.

15 És az ötezer [sing,] mely a szélességben megmaradt a huszonötezernek mentén, közhely a város számára, mint lakóhely és tágasság, és legyen a város annak a közepében.

16 És ezek legyenek annak méretei: az északi oldalon négyezerötszáz [sing] és a déli oldalon négyezerötszáz és a keleti oldalon négyezerötszáz és a nyugoti oldalon négyezerötszáz.

17 És a város alatt legyen tágasság észak felé kétszázötven [sing] és dél felé kétszázötven és keletre kétszázötven és nyugotra kétszázötven.

18 A mi pedig megmaradt a hosszaságban a szent áldozat mentén, tízezer keletre és tízezer nyugotra, az ott maradjon a szent áldozat mentén, és legyen annak termése a város szántóvetõinek eledele.

19 És a ki szántóvetõ a városban, mívelje azt Izráelnek minden nemzetségébõl.

20 Az egész huszonötezer [sing] szent áldozatot huszonötezer [sing] négyszögben adjátok szent ajándékul a város tulajdonával együtt.

21 A mi pedig megmaradt, a fejedelemé lészen; a szent áldozatnak és a város tulajdonának mind a két oldalán, szemben a huszonötezer [sing] szent áldozattal a keleti határig és nyugot felé szemben a huszonötezer [sing]gel [egészen] a nyugoti határig lészen, a [kiosztott] részek mentén, a fejedelemé; és legyen a szent áldozat és a ház szenthelye annak közepette.

22 És a Léviták tulajdonától és a város tulajdonától fogva, mely közepében van annak, a mi a fejedelemé, a Júda határa és Benjámin határa között a fejedelemé legyen.

23 És a többi nemzetségek: a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Benjámin, egy [rész].

24 És Benjámin határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Simeon, egy [rész].

25 És Simeon határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Issakhár, egy [rész].

26 És Issakhár határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Zebulon, egy [rész].

27 És Zebulon határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Gád, egy [rész].

28 És Gád határán a déli oldalon dél felé, legyen a határ Támártól a versengések vizéig Kádesben, a patak felé a nagy-tengerig.

29 Ez a föld, melyet sorsvetéssel örökségül eloszszatok Izráel nemzetségei közt, és ezek azoknak részei, ezt mondja az Úr Isten.

30 És ezek a város külsõ részei: Az északi oldalon négyezerötszáz [sing] mérték.

31 És a város kapui, Izráel nemzetségeinek nevei szerint, három kapu északra: Rúben kapuja egy, Júda kapuja egy, Lévi kapuja egy.

32 És a keleti oldalon négyezerötszáz [sing] és három kapu: József kapuja egy, Benjámin kapuja egy, Dán kapuja egy.

33 És a déli oldalon is négyezerötszáz [sing] mérték és három kapu: Simeon kapuja egy, Issakhár kapuja egy, Zebulon kapuja egy.

34 A nyugoti oldalon négyezerötszáz [sing] három kapuval: Gád kapuja egy, Áser kapuja egy, Nafthali kapuja egy:

35 Köröskörül tizennyolcezer [sing;] és a város neve ama naptól fogva: Ott [lakik] az Úr!

   

スウェーデンボルグの著作から

 

Apocalypse Explained#207

この節の研究

  
/ 1232に移動  
  

207. Verse 8. (Revelation 3:8) I know thy works, signifies a life of charity. This is evident from the signification of "works," as being those things that are of man's love, thus of his life (See above, n. 98, 116, 185); here, therefore, the things that are of charity, since that is what is treated of in what is written to this church.

  
/ 1232に移動  
  

Thanks to the Swedenborg Foundation for their permission to use this translation.

スウェーデンボルグの著作から

 

Arcana Coelestia#1988

この節の研究

  
/ 10837に移動  
  

1988. 'Abram was a son of ninety-nine years' means the period of time before the Lord fully joined the Internal Man to the Rational Man. This is clear from the meaning of 'nine' when thought of as one less than ten, or what amounts to the same, of 'ninety-nine' when thought of as one less than a hundred; for when Isaac was born to him Abram was a hundred years old. The nature of the internal sense of the Word is made especially clear by the numbers that are used, as it is by the names. Any numbers whatever, as also any names, that are mentioned in the Word mean real things; for nothing ever exists in the Word that does not have that which is Divine within it, that is, which does not have an internal sense within it. How remote this sense is from the sense of the letter is especially evident from the names and numbers, for in heaven they pay no attention whatever to names and numbers but to things meant by the names or numbers. For example, whenever the number seven occurs, holiness instantly suggests itself to angels instead of the number seven, for 'seven' means holiness from the fact that the celestial man is the seventh day or the sabbath, and so the Lord's rest, 84-87, 395, 433, 716, 881. The same applies to all other numbers, for example, to the number twelve. Whenever twelve occurs the idea of everything belonging to faith suggests itself to angels, for the reason that the twelve tribes of Israel meant everything belonging to faith, 577. That numbers mean real things in the Word has been shown in Volume One; see 482, 487, 488, 493, 575, 647, 648, 755, 813, 893.

[2] It is similar with the number 'ninety-nine'. That this number means the period of time before the Lord fully joined the Internal Man to the Rational Man is clear from the meaning of 'a hundred years', Abram's age when Isaac was born to him, for Isaac represents and means the Lord's Rational Man which was joined to His Internal, that is, to the Divine. In the Word 'a hundred' has the same meaning as ten, for that number is the product of ten multiplied by ten, and 'ten' means remnants, as shown in Volume One, in 576. For what remnants residing with man are, see 468, 530, 561, 660, 1050, and for what remnants residing with the Lord were, 1906. These arcana cannot be explained any further, but anyone can find out for himself once he has acquainted himself with what remnants are - for nowadays what they are is not known - provided it is realized that by remnants residing with the Lord are meant the Divine Goods which He acquired to Himself by His own power, and by which He united the Human Essence to the Divine Essence.

[3] These considerations show what is meant by 'ninety-nine'. Being one less than a hundred, that number means the period of time before the Lord fully joined the Internal Man to the Rational Man. 'Ishmael' represented the first rational with the Lord, the nature of which has been shown adequately enough above in the previous chapter. But 'Isaac' represents the Lord's Divine Rational, as will be clear later on. Anyone may see that an arcanum is embodied within the following circumstance: Abram having remained such a long time in the land of Canaan - twenty-four years now, ten before Ishmael's birth, and thirteen after - and not as yet having had a son by Sarai his wife, he then first received the promise of a son, when he had now reached ninety-nine and would be a hundred when this son was born. The arcanum is that by means of these experiences he might represent the union of the Lord's Divine Essence with His Human Essence, and in fact of His Internal Man, which was Jehovah, with His Rational.

  
/ 10837に移動  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.