Bible

 

2 Mózes 23

Studie

   

1 Hazug hírt ne hordj; ne fogj kezet a gonoszszal, hogy hamis tanú [ne] légy.

2 Ne indulj a sokaság után a gonoszra, és peres ügyben ne vallj a sokasággal tartva, annak elfordítására.

3 Szegénynek se kedvezz az õ peres ügyében.

4 Ha elõltalálod ellenséged eltévedt ökrét vagy szamarát: hajtsd vissza néki.

5 Ha látod, hogy annak a szamara, a ki téged gyûlöl, a teher alatt fekszik, vigyázz, rajta ne hagyd; oldd le azt õ vele együtt.

6 A te szegényednek igazságát el ne fordítsd az õ perében.

7 A hazug beszédtõl távol tartsd magad, és az ártatlant s az igazat meg ne öld; mert én nem adok igazat a gonosznak.

8 Ajándékot el ne végy: mert az ajándék megvakítja a szemeseket, és elfordítja az igazak ügyét.

9 A jövevényt ne nyomorgasd; hiszen ti ismeritek a jövevény életét, mivelhogy jövevények voltatok Égyiptom földén.

10 Hat esztendeig vesd be a te földedet és takard be annak termését;

11 A hetedikben pedig pihentesd azt, és hagyd úgy, hogy egyék meg a te néped szegényei; a mi pedig ezektõl megmarad, egye meg a mezei vad. E képen cselekedjél szõlõddel és olajfáddal is.

12 Hat napon át végezd dolgaidat, a hetedik napon pedig nyúgodjál, hogy nyúgodjék a te ökröd és szamarad, és megpihenjen a te szolgálód fia és a jövevény.

13 Mindazt, a mit néktek mondtam, megtartsátok, és idegen istenek nevét ne emlegessétek; ne hallassék az a te szádból.

14 Háromszor szentelj nékem innepet esztendõnként.

15 A kovásztalan kenyér innepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, a mint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert akkor jöttél ki Égyiptomból: és üres [kézzel senki] se jelenjék meg színem elõtt.

16 És az aratás innepét, munkád zsengéjét, a melyet elvetettél a mezõn; és a takarodás innepét az esztendõ végén, a mikor termésedet betakarítod a mezõrõl.

17 Esztendõnként háromszor jelenjék meg minden férfiad az Úr Isten színe elõtt.

18 Ne ontsd ki az én áldozatom vérét kovászos kenyér mellett, és ünnepi [áldozatom] kövére meg ne maradjon reggelig.

19 A te földed zsengéjének elsejét vidd el a te Uradnak Istenednek házába. Ne fõzd meg a gödölyét az õ anyjának tejében.

20 Ímé én Angyalt bocsátok el te elõtted, hogy megõrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem.

21 Vigyázz magadra elõtte, és hallgass az õ szavára; meg ne bosszantsd õt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van õ benne.

22 Mert ha hallgatándasz az õ szavára; és mindazt megcselekedénded, a mit mondok: akkor ellensége lészek a te ellenségeidnek, és szorongatom a te szorongatóidat.

23 Mert az én Angyalom te elõtted megyen és beviszen téged az Emoreusok, Khitteusok, Perizeusok, Kananeusok, Khivveusok és Jebuzeusok közé, és kiirtom azokat.

24 Ne imádd azoknak isteneit és ne tiszteld azokat, és ne cselekedjél az õ cselekedeteik szerint; hanem inkább döntögesd le azokat és tördeld össze bálványaikat.

25 És szolgáljátok az Urat a ti Istenteket, akkor megáldja a te kenyeredet és vizedet; és eltávolítom ti közûletek a nyavalyát.

26 El sem vetél, meddõ sem lesz a te földeden [semmi]; napjaid számát teljessé teszem.

27 Az én rettentésemet bocsátom el elõtted, és minden népet megrettentek, a mely közé mégy, és minden ellenségedet elfutamtatom elõtted.

28 Darazsat is bocsátok el elõtted, és kiûzi elõled a Khivveust, Kananeust és Khitteust.

29 De nem egy esztendõben ûzöm õt ki elõled, hogy a föld pusztává ne legyen, és meg ne sokasodjék ellened a mezei vad.

30 Lassan-lassan ûzöm õt ki elõled, míg megszaporodol és bírhatod a földet.

31 És határodat a veres tengertõl a Filiszteusok tengeréig vetem, és a pusztától fogva a folyóvízig: mert kezeitekbe adom annak a földnek lakosait, és kiûzöd azokat elõled.

32 Ne köss szövetséget se azokkal, se az õ isteneikkel.

33 Ne lakjanak a te földeden, hogy bûnbe ne ejtsenek téged ellenem: mert ha az õ isteneiket szolgálnád, vesztedre lenne az néked.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Arcana Coelestia # 9264

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 10837  
  

9264. For I will not justify the wicked. That this signifies that such malignity is contrary to the Divine righteousness, is evident from the signification of “justifying,” as being to declare guiltless and to absolve; but here not to absolve, because it is said, “I will not justify;” that “to justify” means also to declare guiltless and to absolve, is evident from the judicial meaning of this expression; as also in Matthew:

By thy words thou shalt be justified, and by thy words thou shalt be condemned (Matthew 12:37).

Ye are they that justify yourselves in the sight of men; but God knoweth your hearts (Luke 16:15).

And from the signification of “the wicked,” as being malignity (see n. 9249). Malignity, of which it is here said that it is contrary to the Divine righteousness, consists in destroying the interior and exterior good which is signified by “slaying the innocent and the righteous” (of which just above, n. 9262, 9263); and this good is destroyed when the Divine truth and good which are from the Lord are denied, in which case this is extinguished in the man, and consequently so is the Lord Himself, from whom proceed all good which is good and all truth which is truth. When this takes place, the man no longer has any spiritual life, thus no salvation. This same truth and good are extinguished when the Lord’s Divinity is denied, and also when the Word is denied, for this is Divine truth from the Lord and about the Lord. To deny this, when it has previously been acknowledged and received with faith, and thus to extinguish it, is the sin against the Holy Spirit, which is not forgiven (Matthew 12:31). For the Holy Spirit is the Divine truth and good, because it is the holy proceeding from the the Lord, (n. 9229). This same is also signified by the “shedding of innocent blood,” spoken of just above. That this malignity is not forgiven, because it is contrary to the Divine righteousness, is signified by the words, “I will not justify the wicked.”

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Foundation for the permission to use this translation.