圣经文本

 

2 Mózes第29章

学习

   

1 Ez az, a mit õ velök cselekedjél, az õ felszentelésökre, hogy az én papjaim legyenek: Végy egy tulkot, fiatal marhát, és hiba nélkül való két kost.

2 És kovásztalan kenyeret, és olajjal elegyített kovásztalan kalácsokat, meg olajjal kent kovásztalan lepényeket is; búzalisztlángból készítsd azokat.

3 És tedd azokat egy kosárba, és vidd fel azokat a kosárban, a tulokkal és a két kossal együtt.

4 Áront pedig és az õ fiait állítsd a gyülekezet sátorának ajtaja elé, és mosd meg õket vízzel.

5 És vedd a ruhákat, és öltöztesd fel Áront a köntösbe, az efódhoz való palástba, és az efódba, meg a hósenbe és övezd fel õt az efód övével.

6 Tedd a süveget is fejére, és a szent koronát tedd a süvegre.

7 És vedd a kenetnek olaját, és töltsd az õ fejére, így kend fel õt.

8 Fiait is állítsd elõ, és öltöztesd fel õket [a] köntösökbe.

9 És övezd körûl õket övvel, Áront és az õ fiait, és tégy a fejökre süvegeket is, hogy övék legyen a papság örök rendelés szerint. Így iktasd be tisztökbe Áront és fiait.

10 Azután állíttasd a tulkot a gyülekezet sátora elé, és Áron és az õ fiai tegyék kezeiket a tulok fejére.

11 És vágd le a tulkot az Úr elõtt a gyülekezet sátorának ajtajánál.

12 Azután végy a tulok vérébõl, és hintsd azt ujjaiddal az oltár szarvaira; a [többi] vért pedig töltsd mind az oltár aljára.

13 És vedd a kövérébõl mindazt, a mi a belet fedi, és a májon lévõ hártyát, és a két vesét a rajtok lévõ kövérrel együtt, és füstölögtesd el az oltáron.

14 A tulok húsát, bõrét és ganéját pedig égesd el a táboron kívül: bûnért való áldozat az.

15 Vedd az egyik kost is, és Áron és az õ fiai tegyék kezeiket a kos fejére.

16 Azután vágd le a kost, és vedd annak vérét, és hintsd azt az oltárra köröskörûl.

17 A kost pedig vagdald tagjaira, és mosd meg a belét és lábszárait, és tedd rá tagjaira és fejére.

18 Azután füstölögtesd el az egész kost az oltáron: égõáldozat az az Úrnak, kedves illatú tûzáldozat az Úrnak.

19 Vedd a másik kost is, és Áron és az õ fiai tegyék kezeiket a kos fejére.

20 Azután vágd le a kost, és végy annak vérébõl, és hintsd meg azzal Áron füle czimpáját és az õ fiai jobb fülének czimpáját, és az õ jobb kezök hüvelykét és jobb lábok hüvelykét; a [többi] vért pedig hintsd az oltárra köröskörül.

21 Azután végy a vérbõl, mely az oltáron van, és a kenetnek olajából, és hintsd Áronra és az õ ruháira, s vele együtt az õ fiaira és az õ fiainak ruháira, hogy szent legyen õ és az õ ruhái, s vele együtt az õ fiai és az õ fiainak ruhái.

22 Azután vedd a kosból a kövérét, a farkát s a belet borító kövéret, meg a máj hártyáját, meg a két veséjét a rajtok levõ kövérével, és a jobb lapoczkát; mert felavatási kos ez.

23 Meg egy kenyeret és egy olajos kalácsot és egy lepényt a kovásztalan kenyérnek kosarából, mely az Úr elõtt van;

24 És rakd mindezeket az Áron kezeire és az Áron fiainak kezeire, és lóbáltasd meg azokat az Úr elõtt.

25 Azután vedd le azokat kezükrõl, és füstölögtesd el az oltáron az égõáldozat felett kedves illatul az Úr elõtt; az Úrnak tûzáldozata az.

26 Vedd az Áron felavatási kosának szegyét is, és lóbbáld meg azt az Úr elõtt; azután legyen az a te részed.

27 Így szenteld meg a meglóbbált szegyet és a felemelt lapoczkát, a melyet meglóbbáltak és a melyet felemeltek, Áronnak és az õ fiainak felavatási kosából.

28 És legyen ez Áronnak és az õ fiainak része örökké az Izráel fiaitól: mert felmutatott adomány ez, és felmutatott adomány legyen Izráel fiai részérõl az õ hálaáldozataikból; az Úrnak felmutatott adomány.

29 A szent öltözetek pedig, a melyek az Áronéi, legyenek õ utána az õ fiaié, hogy azokban kenettessenek fel, és azokban állíttassanak tisztökbe.

30 Hét napon öltözzék azokba, a ki az õ fiai közül õ utána pap lesz, a ki bemenendõ lesz a gyülekezet sátorába, hogy a szent helyen szolgáljon.

31 A felavatási kost pedig vedd, és fõzd meg annak húsát szent helyen.

32 És a kosnak húsát és a kenyeret, mely a kosárban van, a gyülekezet sátorának ajtajánál egye meg Áron és az õ fiai.

33 Õk egyék meg azokat, a mik által az engesztelés történt, hogy tisztökbe állíttassanak és felszenteltessenek. De idegen ne egyék [azokból], mert szentek azok.

34 Ha pedig valami megmarad az avatási húsból vagy a kenyérbõl reggelig, tûzzel égesd meg a maradékot; meg ne egyék, mert szent az.

35 Áronnal tehát és az õ fiaival akképen cselekedjél, a mint megparancsoltam néked; hét napon át állítsd õket tisztökbe.

36 És naponként készíts bûnáldozati tulkot engesztelésül, és tisztítsd meg az oltárt, mikor engesztelõ áldozatot végzesz rajta, és kend meg azt, hogy megszenteltessék.

37 Hét napon tégy engesztelõ áldozatot az oltáron; és szenteld meg azt, hogy felette igen szentséges legyen az oltár. Valami illeti az oltárt, szent legyen.

38 Ez pedig az, a mit áldoznod kell az oltáron: Esztendõs két bárányt mindennap szüntelen.

39 Az egyik bárányt reggel áldozd meg, a másik bárányt pedig áldozd meg estennen.

40 És az egyik bárányhoz [végy] egy tized lisztlángot, egy negyed hin-nyi sajtolt olajjal vegyítve; italáldozatul pedig egy negyed hin-nyi bort.

41 A másik bárányt estennen áldozd meg, ugyanazzal az étel- és italáldozattal készítsd azt, mint reggel; kedves illatul, tûzáldozatul az Úrnak.

42 Szüntelen égõáldozat legyen az a ti nemzetségeitek között a gyülekezet sátorának ajtajánál az Úr elõtt, a hol megjelenek néktek, hogy veled ott szóljak.

43 Ott jelenek meg az Izráel fiainak, és megszenteltetik az én dicsõségem által.

44 És megszentelem a gyülekezetnek sátorát és az oltárt; Áront és az õ fiait is megszentelem, hogy papjaim legyenek.

45 És az Izráel fiai között lakozom, és nékik Istenök lészek.

46 És megtudják, hogy én, az Úr vagyok az õ Istenök, a ki kihoztam õket Égyiptom földérõl, hogy közöttök lakozhassam, én, az Úr az õ Istenök.

   

来自斯威登堡的著作

 

Arcana Coelestia#10158

学习本章节

  
/10837  
  

10158. 'I am Jehovah their God' means the source of all the good of love and truth of faith. This is clear from the consideration that 'Jehovah' means the Divine Being (Esse), and the Divine Being is Divine Love, thus Divine Good, whereas 'God' means the Divine Manifestation (Existere), and the Divine Manifestation is the Divine that constitutes faith, thus is Divine Truth. For all truth is a manifestation of good since truth is the outward form that good takes. From all this it is evident that when the Lord is called 'Jehovah God' all the good of love and truth of faith is meant, and when the words 'Jehovah God in the midst of the children of Israel' are used perception that the Lord is the source of all the good which belongs to love and the truth which constitutes faith is meant, as above in 10155.

  
/10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.

来自斯威登堡的著作

 

Arcana Coelestia#10155

学习本章节

  
/10837  
  

10155. 'And they will recognize that I am Jehovah their God' means perception that the Lord is the source of all good and all truth. This is clear from the meaning of 'recognizing' as understanding, believing, and perceiving, dealt with below. The reason why perceiving that the Lord is the source of all good and all truth is meant is that the names Jehovah and God are used, and the Lord is called Jehovah by virtue of good and God by virtue of truth, see 2586, 2769, 2807, 2822, 3921, 4287, 4402, 7010, 9167.

The reason why 'recognizing' means understanding, believing, and perceiving is that the word is used in reference both to the human power of understanding and to the power of will. When used in reference solely to the power of understanding it means understanding; when used in reference to the understanding and at the same time the will it means believing; and when used in reference solely to the will it means perceiving. With those therefore who merely know of something and as a result think about it, recognizing implies understanding. But with those who possess faith, recognizing implies believing, and with those who have love, recognizing implies perceiving.

[2] When however recognizing is coupled with understanding, seeing, or believing, 'recognizing' means perceiving; for understanding, seeing, and believing are connected with the understanding, consequently with truth, whereas perceiving is connected with the will, consequently with good, as in John,

Peter said, We have believed and recognized that You are the Christ, the Son of the living God. John 6:69.

In the same gospel,

Jesus said, Believe the works, that you may recognize and believe that the Father is in Me, and I in the Father. John 10:38.

In the same gospel,

Jesus said, If you recognize Me you recognize My Father, and from now on you recognize Him and have seen Him. John 14:7.

In the same gospel,

The Spirit of truth will be sent, whom the world cannot receive, because it neither sees Him nor recognizes Him. But you recognize Him, because He remains with you and will be in you. John 14:16-17.

In Mark,

Jesus spoke in parables, so that seeing they may see and not recognize. Mark 4:11-12.

In Jeremiah,

... that you may recognize and see that it is evil and bitter to depart from Jehovah your God. Jeremiah 2:19.

In the same prophet,

Let him who glories glory in this, to understand and to recognize Me, that I am Jehovah. Jeremiah 9:24.

In Hosea,

I will betroth you to Me in faith, and you will recognize Jehovah. Hosea 2:20.

[3] In these places 'recognizing' means perceiving, and perceiving comes about as a result of good, whereas understanding and seeing come about as a result of truth. For inwardly within themselves those in whom good or love is predominant perceive that something is so, whereas within themselves those in whom truth or faith is predominant see that it is such. Therefore perception that something is so exists among those who are in the Lord's celestial kingdom, but belief that it is so among those who are in the Lord's spiritual kingdom, see the places referred to in 9277, and what has been stated in 9992, 9995, 10105. And what perception is, see 125, 371, 483, 495, 503, 521, 536, 597, 607, 1121, 1384, 1387, 1398, 1442, 1919, 2144, 2515, 2831, 3528, 5121, 5145, 5227, 7680, 7977, 8780.

[4] In addition, since the proper meaning of 'recognizing' is perceiving as a result of good, reference is made in Deuteronomy 8:5 to recognizing from the heart; for 'from the heart' means from the good of love, 3883-3896, 7542, 9050, 9300, 9495. Therefore also doing good is referred to as recognizing Jehovah, Jeremiah 22:16.

From all this it is evident that 'they will recognize that I am Jehovah their God' means perception that the Lord is the source of all goodness and truth.

  
/10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.