Bible

 

Jeremiás sir 4

Studie

   

1 Jaj! de meghomályosodott az arany, elváltozott a szép színarany, kiszórattak a szent hely kövei minden utcza szegletére.

2 Sionnak drága fiait, a kik becsesebbek valának mint a színarany, cserépedénynek tekintették, a fazekas munkájának.

3 Még a sárkányok is oda nyujtják emlõiket, szoptatják fiaikat; az én népem leánya pedig kegyetlen, mint a struczmadarak a pusztában.

4 A csecsemõ nyelve az ínyéhez tapadt a szomjúság miatt; a kisdedek kenyeret kértek, és nem volt, a ki nyujtott volna nékik.

5 Kik pompás ételeket evének, elpusztulának az utczákon; a kik bíborban neveltetének, a szemétdombot ölelgetik.

6 Bizony nagyobb az én népem leányának bûnhõdése Sodoma bûnhõdésénél, a mely elsülyedt egy pillanat alatt, noha kézzel sem ütöttek felé.

7 Az õ názireusai tisztábbak valának a hónál, fehérebbek a tejnél, testök pirosabb vala, mint a korál, termetök mint a zafir.

8 [De most] feketébb az õ ábrázatjok a koromnál, nem ismerik meg õket az utczákon; bõrük csontjaikhoz ragadt, elszáradt, mint a fa.

9 Jobban jártak, a kik fegyverrel ölettek meg, mint a kik éhen vesztek el; mert azok átveretve multak ki, [ezek pedig] a mezõ termésének hiánya miatt.

10 Irgalmas anyák kezei megfõzték gyermekeiket, hogy azok eledeleik legyenek az én népem leányának romlásakor.

11 Megteljesíté az Úr az õ búsulását, kiöntötte az õ felgerjedt haragját, és tüzet gyújtott a Sionban, és megemésztette annak fundamentomait.

12 Nem hitték a föld királyai, sem a föld kerekségének lakosai, hogy szorongató és ellenség vonuljon be Jeruzsálemnek kapuin.

13 Az õ prófétáinak bûne, az õ papjainak vétke miatt [van ez,] a kik az igazaknak vérét ontották abban.

14 Tántorogtak, mint vakok az utczákon, vérrel bemocskolva, annyira, hogy ruháikat sem érinthették.

15 Távozzatok! tisztátalan! kiáltották azoknak; távozzatok, távozzatok, ne illessetek! Bizony elfutottak, bujdostak is; a pogányok közt ezt mondták: Nem lakhatnak itt sokáig!

16 Az Úr haragja oszlatta el õket; többé nem tekint reájok, [mivelhogy] a papok orczáját nem tisztelték, a véneken nem könyörültek.

17 Még mikor meg voltunk, elepedve néztek szemeink a hiábavaló segedelem után; esengve várakoztunk olyan népre, a mely nem szabadított meg.

18 Vadásztak lépéseinkre úgy, hogy nem járhattunk a mi utczáinkon; elközelgetett a mi végünk, beteltek a mi napjaink, bizony eljött a mi végünk!

19 Gyorsabbak valának a mi üldözõink az égnek saskeselyûinél; a hegyeken kergettek minket, a pusztában ólálkodtak utánunk.

20 Orrunk lehellete, az Úr felkentje megfogattaték az õ vermeikben, a kirõl azt mondottuk: az õ árnyékában élünk a pogányok között.

21 Örülj és vígadozz, Edom leánya, a ki Uz földjén lakozol, [mert ]még te rád is rád kerül a pohár, megrészegedel és meztelenkedel.

22 Eltörültetik a te álnokságod, oh Sion leánya, nem fog téged számûzni többé; meglátogatja a te álnokságodat, Edom leánya fölfedi a te bûneidet.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Apocalypse Revealed # 940

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 962  
  

940. 22:5 There shall be no night there: They have no need of a lamp or the light of the sun, for the Lord God gives them light. This symbolically means that in the New Jerusalem there will be no falsity in its faith, and the people in that church will not acquire their concepts of God from any natural sight, namely from their own intelligence, or out of a desire for glory springing from conceit, but they will acquire those concepts from the Lord alone in a state of spiritual light from the Word.

There being no night there has the same symbolic meaning as verse 25 in chapter 21, which says, "Its gates shall not be shut by day, for there shall be no night there," which symbolically means that the New Jerusalem continually receives into it people who possess truths that spring from the goodness of love from the Lord, because it has no falsity in its faith (no. 922).

The people's having no need of a lamp or the light of the sun, for the Lord God gives them light, has the same symbolic meaning as verse 23 in chapter 21, which says, "The city had no need of the sun or of the moon to shine in it, for the glory of God illuminated it, and the Lamb is its lamp," which symbolically means that people of the New Church will not be caught up in self-love and their own intelligence so as to possess a natural sight only, but from the Word's Divine truth will possess a spiritual light from the Lord alone (no. 919). Only instead of the moon there, the verse here says a lamp, and instead of the sun there, the verse here says the light of the sun, and a lamp, like the moon, symbolizes the natural sight of one's own intelligence, and the light of the sun symbolizes a natural sight out of a desire for glory springing from conceit.

[2] But we must briefly explain what we mean by a natural sight out of a desire for glory springing from conceit:

A natural sight may be due to a desire for glory springing from conceit, or it may be due to a desire for glory that does not spring from conceit. A sight out of a desire for glory springing from conceit is found in people caught up in a love of self and so in evils of every kind. If they do not do those evils for fear of losing their good name, and if they also condemn them as being destructive of morality and the public good, still they do not regard them as sins. Such people possess a natural sight due to a desire for glory springing from conceit; for a love of self in the will becomes conceit in the intellect, and this conceit, owing to that love, is capable of raising the intellect even into the light of heaven. Such a capability is granted to a person in order for him to be human and to be capable of being reformed.

I have seen and heard many absolute devils who, when they heard them or read them, understood secrets of angelic wisdom as well angels themselves. Yet as soon as they returned to their self-love and their accompanying conceit, not only did they not understand any of those secrets, but they had the opposite sight in the light of the affirmation of falsity in them.

On the other hand, a natural sight due to a desire for glory that does not spring from conceit is present in people who find a delight in useful endeavors out of a genuine love for the neighbor. Their natural sight is also a rational sight that has inwardly in it a spiritual light from the Lord. The desire for glory in them comes from the brilliance of the light flowing in from heaven, where everything is radiant and harmonious, for all useful endeavors in heaven shine. From them arises a gratification in the ideas of their thoughts which they perceive as a glorious one. The glory enters through the will and its goods into the intellect and its truths and presents itself in them.

  
/ 962  
  

Many thanks to the General Church of the New Jerusalem, and to Rev. N.B. Rogers, translator, for the permission to use this translation.