Bible

 

Józsué 6

Studie

   

1 Jérikhó pedig be- és elzárkózott vala az Izráel fiai miatt, se ki nem jöhetett, se be nem mehetett senki.

2 És monda az Úr Józsuénak: Lásd! kezedbe adtam Jérikhót és királyát a sereg vitézeivel [együtt.]

3 Azért járjátok körül a várost mind ti hadakozó emberek, megkerülvén egyszer a várost. Így cselekedjél hat napon át.

4 És hét pap hordozzon hét kos-szarvból való kürtöt a láda elõtt; a hetedik napon azonban hétszer kerüljétek meg a várost, a papok pedig kürtöljenek a kürtökkel.

5 És ha majd belefúnak a kos-szarvba, mihelyt meghalljátok a kürtnek szavát, kiáltson fel az egész nép nagy kiáltással, és leszakad a város kõfala magától, és felmegy arra a nép, kiki az elõtte való helyen.

6 Elõhívá azért Józsué, a Nún fia, a papokat és monda nékik: Vegyétek fel a frigyládát, hét pap pedig vigyen hét kos-szarvból való kürtöt az Úr ládája elõtt.

7 A népnek pedig monda: Menjetek el, és kerüljétek meg a várost, a fegyveresek pedig menjenek az Úr ládája elõtt.

8 És úgy lõn, a mint mondotta vala Józsué a népnek. A hét pap ugyanis, a kik a kos-szarvból való hét kürtöt vivék, az Úr elõtt megy vala, és kürtölt vala a kürtökkel, az Úrnak frigyládája pedig utánok megy vala.

9 A fegyveresek pedig elõttök mennek vala a kürtölõ papoknak, és a köznép követi vala a ládát, menvén és kürtölvén kürtökkel.

10 A népnek pedig parancsolt vala Józsué, mondván: Ne kiáltsatok, hangotokat se hallassátok, és szó se jõjjön ki szátokból addig a napig, a míg azt mondom néktek: Kiáltsatok; és akkor kiáltsatok.

11 Körüljárák azért az Úrnak ládájával a várost, egyszer megkerülvén; azután visszatérének a táborba, és az éjszakát a táborban tölték.

12 Józsué pedig felkele jó reggel, és felvevék a papok az Úrnak ládáját.

13 És a hét pap, a kik a kos-szarvból való hét kürtöt vivék, az Úr ládája elõtt megy vala folyton, és kürtöl vala a kürtökkel, a fegyveresek pedig elõttök mennek vala, és a köznép követi az Úrnak ládáját, menvén és kürtökkel kürtölvén.

14 A második napon is egyszer kerülék meg a várost, azután visszatérének a táborba. Így cselekedének hat napon át.

15 És lõn a hetedik napon, hogy felkelének, mihelyt a hajnal feljöve, és megkerülék a várost a szokott módon hétszer; csak ezen a napon kerülék meg a várost hétszer.

16 És lõn, hogy a hetedik forduláskor kürtölnek vala a papok a kürtökkel, Józsué pedig monda a népnek: Kiáltsatok, mert néktek adta az Úr a várost!

17 És legyen a város maga, és minden, a mi benne van, teljesen az Úrnak szentelve; csak a parázna Ráháb maradjon életben, õ és mindazok, a kik vele vannak a házban, mert elrejtette a követeket, a kiket küldöttünk volt.

18 Mindazáltal ti óvjátok meg magatokat a teljesen [Istennek ] szentelt dolgoktól, hogy miután [néki] szentelitek, el ne vegyetek a teljesen [néki] szentelt dolgokból, hogy Izráel táborát átkozottá ne tegyétek, és bajba ne keverjétek azt.

19 Hanem mivel minden ezüst- és arany-, meg réz- és vasedény az Úrnak van szentelve, az Úrnak kincse közé jusson.

20 Kiálta azért a nép, mihelyt kürtölének a kürtökkel. Lõn ugyanis, a mint meghallá a nép a kürtnek szavát, kiálta a nép nagy kiáltással, és leszakada a kõfal magától, és felméne a nép a városba, kiki az elõtte való helyen, és bevevék a várost.

21 És teljesen kipusztítának mindent, a mi csak vala a városban, a férfitól az asszonyig, a gyermektõl az öregig, sõt az ökörig, juhig és a szamárig, fegyver élivel.

22 A két férfiúnak pedig, a kik megkémlelték vala a földet, monda Józsué: Menjetek be a parázna asszonynak házába és hozzátok ki onnét az asszonyt és mindazt, a mije van, a miképen megesküdtetek néki.

23 Bemenének azért a kémlõ ifjak, és kihozák Ráhábot, és az õ atyját, anyját és az õ atyjafiait, és mindazt, a mije vala, és minden cselédjét is kihozák, és helyezék õket Izráel táborán kivül.

24 A várost pedig megégeték tûzzel, és mind azt, a mi benne vala; csakis az ezüstöt és aranyat és a réz- és vasedényeket rakták az Úr házának kincsei közé.

25 A parázna Ráhábot pedig, és az õ atyjának háznépét és mindenét, a mije vala, élni hagyta vala Józsué, és ott lakik az Izráel között mind e mai napig; mert elrejtette vala a követeket, a kiket küldött volt Józsué, hogy kikémleljék Jérikhót.

26 És átkot szóla Józsué azon a napon, mondván: Átkozott legyen az Úr elõtt az a férfiú, a ki felkél, hogy megépítse e várost, Jérikhót! Az õ elsõ szülöttjére rakja le annak alapját s legifjabb fiára állítsa fel annak kapuit!

27 És vala az Úr Józsuéval, és lõn híre az egész földön.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Apocalypse Revealed # 397

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 962  
  

397. And the seven angels who had the seven trumpets prepared themselves to sound. (8:6) This symbolizes their being prepared and ready to examine the state of the church and consequent life in people for whom religion is faith alone.

The symbolism of trumpets follows from the statute governing their use among the children of Israel, which Moses describes in this way: Jehovah told Moses to make silver trumpets for summoning the assembly and for the setting out of the camps, and they were also to sound them on days of celebration, feasts, new moons, and over burnt offerings and sacrifices. Furthermore, when they went to war against enemies oppressing them, they were to sound an alarm with the trumpets, and then they would come into remembrance before Jehovah God and be saved from their enemies. (Numbers 10:1-10)

It can be seen from this what sounding with trumpets symbolizes. Here, that the seven angels sounding symbolizes an examination and exposure of the state of the church and its character among people for whom religion is faith alone, as is apparent from the particulars in this chapter and from the particulars in the following chapters up to chapter 16 inclusive, understood in their spiritual sense.

[2] From the ways trumpets were used among the children of Israel it can also be seen what trumpets and sounding them symbolize in the following places:

Sound a trumpet in Zion, and sound it in My holy mountain! ...For the day of Jehovah is coming... (Joel 2:1-2)

Jehovah will be seen over them, and His arrow will go forth like lightning; and the Lord Jehovih will sound the ram's horn... (Zechariah 9:14)

Jehovah shall go forth like a lion... (and) sound an alarm... (Isaiah 42:13)

...on that day a great ram's horn will be sounded, and those who perish in the land of Assyria, and those who are exiled in the land of Egypt, will come and bow themselves to Jehovah on the holy mountain... (Isaiah 27:13)

He will send His angels with the great sound of a trumpet, and they will gather together His elect from the four winds, from one end of heaven to the other. (Matthew 24:31)

Blessed are the people who know the trumpet's sound! They walk, O Jehovah, in the light of Your countenance. (Psalms 89:15)

When the morning stars sing together, and... the sons of God sound the trumpet. (Job 38:7)

[3] Since the soundings of trumpets had these symbolic meanings, and in the Israelite Church everything was presented concretely in accordance with correspondences and the consequent symbolism, therefore it also came to pass, when Jehovah descended upon Mount Sinai, that there were voices and lightnings and a thick cloud, and the sound of a ram's horn, loud, with the sound of the ram's horn growing and becoming louder and louder, so that the people in the camp trembled greatly. (Exodus 19:16-25)

Therefore it also came to pass that when the three hundred men with Gideon sounded their ram's horns in the campaign against Midian, then every Midianite man's sword was set against his companion and they fled (Judges 7:16-22). Likewise that twelve thousand of the children of Israel with holy vessels and trumpets in their hands overcame Midian (Numbers 31:1-8). Also that the wall of Jericho fell after seven priests with seven ram's horns went around the city seven times (Joshua 6:1-20).

Therefore we read in Jeremiah:

Sound against (Babylon) all around..., her walls are thrown down. (Jeremiah 50:15)

And in Zephaniah:

...a day of darkness and blackness..., a day of ram's horn and its sounding against the fortified cities... (Zephaniah 1:15-16)

  
/ 962  
  

Many thanks to the General Church of the New Jerusalem, and to Rev. N.B. Rogers, translator, for the permission to use this translation.