Bible

 

Jeremiás 29

Studie

   

1 Ezek ama levél szavai, a melyet Jeremiás próféta külde Jeruzsálembõl a fogságban való vének maradékainak, és a papoknak és a prófétáknak, és az egész népnek, a melyet fogva vitt vala el Nabukodonozor Jeruzsálembõl Babilonba.

2 (Miután Jékóniás király és a királyné és az udvari szolgák, Júda és Jeruzsálem fejedelmei és az ács és a kovácsmester kijövének Jeruzsálembõl.)

3 Elasának a Sáfán fiának, és Gamariának a Hilkiás fiának keze által, a kiket Sedékiás, Júda királya küldött Nabukodonozorhoz, a babiloni királyhoz Babilonba, mondván:

4 Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene mindama foglyoknak, a kiket Jeruzsálembõl Babilonba vitettem:

5 Építsetek házakat és lakjatok azokban, plántáljatok kerteket és egyétek azoknak gyümölcseit.

6 Vegyetek magatoknak feleségeket és szûljetek fiakat és leányokat, és a fiaitokat is házasítsátok meg, a leányaitokat pedig adjátok férjhez, és szûljenek fiakat és leányokat, és szaporodjatok meg ott, és meg ne kevesedjetek.

7 És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.

8 Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne hitessenek el titeket a ti prófétáitok, a kik közöttetek vannak, se a ti jövendõmondóitok, és ne figyelmezzetek a ti álmaitokra, a melyeket álmodoztok.

9 Mert õk hamisan prófétálnak néktek az én nevemben: Nem küldöttem õket, azt mondja az Úr.

10 Mert ezt mondja az Úr: Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendõ, meglátogatlak titeket és betöltöm rajtatok az én szómat, hogy visszahozzalak titeket e helyre.

11 Mert én tudom az én gondolatimat, a melyeket én felõletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kivánatos véget adjak néktek.

12 Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket.

13 És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekbõl kerestek engem.

14 És megtaláltok engem, azt mondja az Úr, és visszahozlak a fogságból, és összegyûjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekrõl, a hová kiûztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, a honnan számkivetettelek titeket.

15 Mert ezt mondjátok: Támasztott nékünk az Úr prófétákat Babilonban [is.]

16 Mert ezt mondja az Úr a királynak, a ki Dávid székében ül, és az egész népnek, a mely e városban lakik, [tudniillik] a ti atyátok fiainak, a kik nem mentek el veletek a fogságra:

17 Ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én reájok küldöm a fegyvert, az éhséget és a döghalált, és olyanokká teszem õket, a milyenek a keserû fügék, a melyek a rosszaság miatt ehetetlenek.

18 És üldözöm õket fegyverrel, éhséggel és döghalállal, és rettenetessé teszem õket a föld minden országára, átokká és csudává és szörnyûséggé és mindama nemzetnek gúnyjává, a melyek közé kivetettem õket.

19 Azért mert nem hallgattak az én beszédeimre, azt mondja az Úr, a melyeket én üzentem nékik az én szolgáim, a próféták által, jó reggel elküldvén, de nem hallgattátok, azt mondja az Úr.

20 Ti azért, ti foglyok, halljátok meg az Úrnak szavát mindnyájan, a kiket Jeruzsálembõl Babilonba küldtem.

21 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene Akhábra a Kolája fiára, és Sedékiásra a Mahásiás fiára, a kik hamisan prófétálnak néktek az én nevemben: Ímé, én odaadom õket Nabukodonozornak, Babilon királyának kezébe, és szemeitek láttára megöli õket.

22 És mind azokról vesznek átokformát a Júdából való foglyok, a kik Babilonban vannak, mondván: Tegyen téged az Úr olyanná, mint Sedékiást és mint Akhábot, a kiket tûzzel égetett meg a babiloni király.

23 Mert istentelenséget cselekedtek Izráelben, és paráználkodtak az õ felebarátjaik feleségével, és az én nevemben hazugságot szóltak, a mit nem parancsoltam nékik. Én pedig tudom azt, és bizonyság vagyok, azt mondja az Úr!

24 A nehelámiti Semájának is szólj, ezt mondván:

25 Így szól a Seregek Ura, az Izráel Istene, mondván: Mivelhogy te levelet küldöttél a magad nevével az egész néphez, a mely Jeruzsálemben van, és Sofóniás paphoz, a Mahásiás fiához; és az összes papokhoz, mondván:

26 Az Úr tett téged pappá Jojáda pap helyébe, hogy felügyelõk legyenek az Úr házában minden bolond férfiún, és prófétálni akarón, hogy vessed ezt a tömlöczbe és a kalodába.

27 Most azért, miért nem dorgáltad meg az Anatóthbeli Jeremiást, a ki néktek prófétál?

28 Sõt még hozzánk küldött Babilonba, ezt mondván: Hosszú lesz az! Építsetek házakat és lakjatok bennök, plántáljatok kerteket és éljetek azoknak gyümölcseivel.

29 És elolvasá Sofóniás pap e levelet a Jeremiás próféta hallására.

30 És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:

31 Küldj el mind a foglyokhoz, mondván: Ezt mondja az Úr a nehelámiti Semája felõl: Mivelhogy prófétált néktek Semája, holott én nem küldtem õt, és hazugsággal biztatott titeket;

32 Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én megfenyítem a nehelámiti Semáját és az õ magvát; nem lesz néki embere, a ki lakjék e nép között, és nem látja a jót, melyet én az én népemmel cselekszem, azt mondja az Úr; mert az Úr ellen való szót szólott.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Arcana Coelestia # 3780

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 10837  
  

3780. 'And he said to them, Does he have peace?' means, Does it - that good - come from the Lord's kingdom? This is clear from the meaning of 'peace' dealt with below. In the historical sense it is an inquiry into whether Laban 'has peace', but in the internal sense it is an inquiry concerning the good which Laban represents. For 'Laban' is a parallel good springing from a common stock, that is, the kind of good that exists among gentiles who belong to the universal Church, that is, to the Lord's kingdom, see immediately above in 3778. From this it is evident what those words mean - Does it come from the Lord's kingdom?

[2] As regards 'peace', this means in the highest sense the Lord Himself, and from this in the internal sense His kingdom. Peace is also the Lord's Divine affecting inmostly the good which governs people there. The fact that these things are meant in the Word by 'peace' becomes clear from many places, as in Isaiah,

To us a Boy is born, to us a Son is given, whose government will be upon His shoulder; and His name will be called, Wonderful, Counsellor, God, Hero, Father of Eternity, Prince of Peace. Of the increase of His government and of peace there will be no end, upon the throne of David and over His kingdom. Isaiah 9:6-7.

Here 'Prince of Peace' clearly stands for the Lord, 'the increase of government and of peace' for the things that exist in His kingdom, and so it stands for the kingdom itself. In the same prophet,

The work of righteousness will be peace, and the labour of righteousness quietness and security for ever. And My people will abide in a habitation of peace. Isaiah 32:17-18.

This refers to the Lord's kingdom, where 'peace', 'quietness', and 'security' follow consecutively. 'A habitation of peace' stands for heaven.

[3] In the same prophet,

The angels of peace weep bitterly. The highways have been laid waste, the wayfarer has ceased. Isaiah 33:7-8.

'The angels of peace' stands for members of the Lord's kingdom, and so 'peace' stands for the kingdom itself, and in the highest sense for the Lord. 'The highways have been laid waste and the wayfarer has ceased' stands for the fact that truth existed nowhere any longer - 'highways' and 'ways' meaning truths, see 627, 2333. In the same prophet,

How beautiful on the mountains are the feet of Him who is bringing good tidings, causing peace to be heard, bringing good tidings of good, causing salvation to be heard, saying to Zion, Your God reigns. Isaiah 52:7.

'Bringing good tidings and causing peace to be heard' stands for the Lord's kingdom. In the same prophet,

The mountains will depart and the hills be removed, but My mercy will not depart from you, and the covenant of My peace will not be removed. Isaiah 54:10.

In the same prophet,

The way of peace they have not known, and there is no judgement in their tracks. Isaiah 59:8.

[4] In Jeremiah,

I will assemble My peace from this people, said Jehovah, pity and mercy. Jeremiah 16:5.

In the same prophet, The folds of peace have been laid waste, because of the fierce anger of Jehovah. Jeremiah 25:37.

In the same prophet,

The prophet who prophesies of peace, when the word of the prophet comes to pass, the prophet will be known, that Jehovah has in truth sent him. Jeremiah 28:9.

In the same prophet,

I know the thoughts that I am thinking towards you, said Jehovah, thoughts of peace. Jeremiah 29:11.

In Haggai,

The glory of this latter house will be greater than that of the former, for in this place I will give peace. Haggai 2:9.

In Zechariah,

They will be the seed of peace; the vine will give its fruit, and the land will give its increase, and the heavens will give their dew. Zechariah 8:12.

In David,

Care for the blameless one, and behold the upright, for the latter end of that man is peace. Psalms 37:37.

In Luke,

Jesus said to the disciples, Whatever house you enter, first say, Peace be to this house! And if a son of peace is there, your peace shall rest on it; but if not, it shall return to you. Luke 10:5-6.

In John,

Peace I leave with you; My peace I give to you; not as the world gives do I give to you. John 14:27.

In the same gospel,

Jesus said, These things I have said to you, that in Me you may have peace. John 16:33.

[5] In all these places 'peace' in the highest sense means the Lord, in the representative sense His kingdom and good from the Lord in that kingdom, and so means the Divine which flows into good or into affections for good, which also, from what is inmost, brings feelings of joy and happiness. This shows what is meant by the words of the blessing,

Jehovah will lift up His face upon you and give you peace. Numbers 6:26.

It also shows what is meant by the customary greeting received from ancient times, Peace to you, the same words as were used by the Lord to greet the apostles, John 20:19, 21, 26. See also about 'peace' in 92, 93, 1726, 2780, 3170, 3696.

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.