Bible

 

1 Mózes 5

Studie

   

1 Ez az Ádám nemzetségének könyve. A mely napon teremté Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremté azt.

2 Férfiúvá és asszonynyá teremté õket, és megáldá õket és nevezé az õ nevöket Ádámnak, a mely napon teremtetének.

3 Élt vala pedig Ádám száz harmincz esztendõt, és nemze [fiat] az õ képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.

4 És telének Ádám napjai, minekutánna Séthet nemzette, nyolczszáz esztendõre, és nemze fiakat és leányokat.

5 És lõn Ádám egész életének ideje kilenczszáz harmincz esztendõ; és meghala.

6 Éle pedig Séth száz öt esztendõt, és nemzé Énóst.

7 És éle Séth, minekutánna Énóst nemzette, nyolczszáz hét esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.

8 És lõn Séth egész életének ideje kilenczszáz tizenkét esztendõ; és meghala.

9 Éle pedig Énós kilenczven esztendõt, és nemzé Kénánt.

10 És éle Énós, minekutánna Kénánt nemzette, nyolczszáz tizenöt esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

11 És lõn Énós egész életének ideje kilenczszáz öt esztendõ; és meghala.

12 Éle pedig Kénán hetven esztendõt, és nemzé Mahalálélt.

13 És éle Kénán, minekutánna Mahalálélt nemzette, nyolczszáz negyven esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.

14 És lõn Kénán egész életének ideje kilenczszáz tíz esztendõ; és meghala.

15 Éle pedig Mahalálél hatvanöt esztendõt, és nemzé Járedet.

16 És éle Mahalálél, minekutánna Járedet nemzette, nyolczszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

17 És lõn Mahalálél egész életének ideje nyolczszáz kilenczvenöt esztendõ; és meghala.

18 Éle pedig Járed száz hatvankét esztendõt, és nemzé Énókhot.

19 És éle Járed, minekutánna Énókhot nemzette, nyolczszáz esztendõt; és nemze fiakat és leányokat.

20 És lõn Járed egész életének ideje kilenczszáz hatvankét esztendõ; és meghala.

21 Éle pedig Énókh hatvanöt esztendõt, és nemzé Methuséláht.

22 És járt Énókh az Istennel, minekutánna Methuséláht nemzette, háromszáz esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.

23 És lõn Énókh egész életének ideje háromszáz hatvanöt esztendõ.

24 És mivel Énókh Istennel járt vala; eltûnék, mert Isten magához vevé.

25 Éle pedig Methusélah száz nyolczvanhét esztendõt és nemzé Lámekhet.

26 És éle Methusélah, minekutánna Lámekhet nemzette, hétszáz nyolczvankét esztendõt; és nemze fiakat és leányokat.

27 És lõn Methusélah egész életének ideje kilenczszáz hatvankilencz esztendõ; és meghala.

28 Éle pedig Lámekh száz nyolczvankét esztendõt, és nemze fiat.

29 És nevezé azt Noénak, mondván: Ez vígasztal meg minket munkálkodásunkban s kezünk terhes fáradozásában e földön, melyet megátkozott az Úr.

30 És éle Lámekh, minekutánna Noét nemzette, ötszáz kilenczvenöt esztendõt; és nemze fiakat és leányokat.

31 És lõn Lámekh egész életének ideje hétszázhetvenhét esztendõ; és meghala.

32 És mikor Noé ötszáz esztendõs volt, nemzé Noé Sémet, Khámot és Jáfetet.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Arcana Coelestia # 430

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 10837  
  

430. A “little one” or “little child” in the Word, signifies innocence, and also charity, for true innocence cannot exist without charity, nor true charity without innocence. There are three degrees of innocence, distinguished in the Word by the terms “sucklings” “infants” and “little children;” and as there is no true innocence without true love and charity, therefore also by “sucklings” “infants” and “little children” are signified the three degrees of love: namely, tender love, like that of a suckling toward its mother or nurse; love like that of an infant toward its parents; and charity, similar to that of a little child toward its instructor. Thus it is said in Isaiah:

The wolf shall dwell with the lamb, and the leopard shall lie down with the kid; and the calf, and the young lion, and the fatling together, and a little child shall lead them (Isaiah 11:6).

Here a “lamb” a “kid” and a “calf” signify the three degrees of innocence and love; a “wolf” a “leopard” and a “young lion” their opposites; and a “little child” charity.

In Jeremiah:

Ye commit this great evil against your souls, to cut off from you man and wife, infant and suckling, out of the midst of Judah, to leave you no remains (Jeremiah 44:7).

“Man and wife” denote things of the understanding and of the will, or of truth and of good; and “infant and suckling” the first degrees of love. That an “infant” and a “little child” denote innocence and charity, is very evident from the Lord’s words in Luke: They brought unto Him little children that He should touch them. And Jesus said, Suffer little children to come unto Me, and forbid them not, for of such is the kingdom of God. Verily I say unto you, Whosoever shall not receive the kingdom of God as a little child, shall in no wise enter therein (Luke 18:15, 17).

The Lord Himself is called a “little one” or “child” (Isaiah 9:6), because He is innocence itself and love itself, and in the same passage He is spoken of as “Wonderful, Counselor, God, Hero, Father of Eternity, Prince of Peace.”

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Foundation for the permission to use this translation.