Bible

 

1 Mózes 45

Studie

   

1 És nem tartóztathatá magát tovább József mindazok elõtt, kik körûlötte állának és felkiálta: Vezessetek ki minden embert mellõlem. És nem marada senki nála, mikor megismerteté magát József az õ atyjafiaival.

2 És hangos sírásra fakada, úgy hogy meghallák az Égyiptombeliek, és meghallá a Faraó háznépe is.

3 És monda József az õ atyjafiainak: Én vagyok József, él-e még az én atyám? És nem felelhetének néki az õ atyjafiai, mert megrettentek vala tõle.

4 Monda azért József az õ atyjafiainak: Jõjjetek közelebb hozzám! És közelebb menének. Akkor Monda: Én [vagyok] József, a ti testvéretek, kit eladtatok vala Égyiptomba.

5 És most ne bánkódjatok, és ne bosszankodjatok azon, hogy engem ide eladtatok; mert a ti megmaradástokért küldött el engem Isten ti elõttetek.

6 Mert immár két esztendeje, hogy éhség van e földön, de még öt esztendõ van hátra, melyben sem szántás, sem aratás nem lesz.

7 Az Isten küldött el engem ti elõttetek, hogy míveljem a ti megmaradásotokat e földön, és hogy megmenthesselek titeket nagy szabadítással.

8 Nem ti küldöttetek azért engem ide, hanem az Isten, ki engem a Faraó atyjává tett, és egész házának urává, és Égyiptom egész földének fejedelmévé.

9 Siessetek és menjetek fel atyámhoz, és mondjátok néki: Ezt mondja a te fiad József: Az Isten engem egész Égyiptomnak urává tett, jõjj le én hozzám, ne késsél.

10 És Gósen földén lakozol, és én hozzám közel leszesz, mind te, mind fiaid, mind fiaidnak fiai, juhaid, barmaid, és mindened, a mid van.

11 És eltartalak ott téged, mert még öt esztendei éhség lesz, hogy tönkre ne juss te, és házadnépe, és semmi, a mid van.

12 És ímé a ti szemeitek látják, és az én atyámfiának Benjáminnak szemei, hogy az én szám szól hozzátok.

13 Beszéljétek hát el atyámnak minden én dicsõségemet Égyiptomban, és mindazt, a mit láttatok. És siessetek s hozzátok ide az én atyámat.

14 És nyakába borúla az õ öccsének Benjáminnak és síra; Benjámin is síra az õ nyakán.

15 És megcsókolá mind az õ testvéreit és síra õ rajtok; azután beszédbe ereszkedének vele az õ testvérei.

16 És eljuta a hír a Faraó házába is, mondván: Eljöttek a József atyjafiai; és tetszék e dolog mind a Faraónak, mind az õ szolgáinak.

17 És monda a Faraó Józsefnek: Mondd meg a te atyádfiainak: Ezt cselekedjétek: Terheljétek meg a ti barmaitokat, és eredjetek, menjetek el Kanaán földére;

18 És vegyétek fel atyátokat és házatok népét, és jõjjetek hozzám; és én néktek adom Égyiptom földének javát, hogy éljétek e földnek zsírját.

19 Ez is parancsolatúl legyen néked: Ezt míveljétek, vigyetek magatokkal Égyiptom földérõl szekereket gyermekeitek és feleségeitek számára, és vegyétek fel atyátokat és jõjjetek.

20 A ti házi eszközeitekre pedig ne tekintsetek sóhajtva; mert egész Égyiptom földének a legjava a tiétek.

21 És aképen cselekedének Izráel fiai; és ada nékik József szekereket a Faraó parancsolatja szerint; és enni valót is ada nékik az útra.

22 Valamennyien valának, mindegyiknek ada egy-egy öltözõ ruhát: Benjáminnak pedig ada háromszáz ezüst pénzt és öt öltözõ ruhát.

23 Atyjának pedig külde ilyenképen: tíz szamarat égyiptomi javakkal terhelve, és tíz nõstény szamarat gabonával, kenyérrel és egyéb élelemmel terhelve, az õ atyjának az útra.

24 És elbocsátá az õ testvéreit, és elmenének, és monda nékik: Ne háborogjatok az úton.

25 Feljövének azért Égyiptomból: és eljutának Kanaán földére az õ atyjokhoz, Jákóbhoz.

26 És mikor tudtára adák, mondván: József még él, és hogy uralkodik egész Égyiptom földén; az õ szíve elalélt, mert nem hisz vala nékik.

27 Elbeszélék azért néki József minden beszédét, a melyeket velök beszélt vala, és látá a szekereket is, a melyeket József küldött vala, hogy õt elvigyék; akkor fölélede az õ atyjoknak, Jákóbnak lelke.

28 És monda Izráel: Elég nékem, hogy József az én fiam még él: lemegyek hát, hogy meglássam õt minekelõtte meghalok.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Arcana Coelestia # 5957

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 10837  
  

5957. 'And to his father he sent as follows' means what was freely given to spiritual good. This is clear from the representation of Israel, to whom 'father' refers here, as spiritual good from the natural, as in 5801, 5803, 5806, 5812, 5817, 5819, 5826, 5833; and from the meaning of 'sending' as freely giving. For everything that flows from the Lord by way of the internal into the external or natural - even into spiritual good, which is 'Israel', since it derives from the natural - is freely given. The Lord does, it is true, demand humility, worship, thanksgiving, and much else from a person, which seem like repayment, so that His gifts do not seem to be free. But the Lord does not demand those things for His own sake, for the Divine derives no glory at all from a person's humility, worship, or thanksgiving. It is utterly inconceivable that any self-love should exist within the Divine, causing Him to require such actions for His own sake. Rather, they are required for man's own sake, for if someone possesses humility he is able to accept good from the Lord, since in that case he has been parted from self-love and its evils which stand in the way of his accepting it. Therefore the Lord desires a state of humility in a person for that person's sake, because the Lord can flow in with heavenly good when that state exists in him. The same applies to worship and thanksgiving.

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.