Bible

 

Ezékiel 40

Studie

   

1 Huszonötödik esztendejében fogságunknak, az esztendõnek kezdetén, a hónap tizedikén, a tizennegyedik esztendõben az után, hogy a város megveretett, épen ezen a napon lõn az Úr keze én rajtam, és elvitt engemet oda.

2 Isteni látásokban vitt engem Izráel földjére, és letõn engem egy igen magas hegyre, s azon vala mint egy város épülete dél felõl.

3 És oda vitt engem, és ímé egy férfiú vala ott, tekintete mint az ércznek tekintete, és len-zsinór vala kezében és mérõpálcza; és a kapuban áll vala.

4 És szóla nékem az a férfiú: Embernek fia! láss szemeiddel és füleiddel hallj, és figyelmetes légy mindarra, a mit mutatok néked; mert hogy ezeket megmutassam néked, azért hozattál ide: hirdesd mindazokat, a miket látsz, Izráel házának.

5 És ímé, kõfal vala a házon kivül köröskörül; és a férfiú kezében a mérõpálcza vala hat singnyi (a [köz]singben s egy tenyérben); és méré az épület szélességét egy pálczányira s magasságát egy pálczányira.

6 És méne egy kapuhoz, mely napkeletre néz vala, és felméne grádicsain, és méré a kapu küszöbét egy pálczányi szélességre, a másik küszöböt is egy pálczányi szélességre;

7 És az õrkamarát egy pálczányi hosszúságra és egy pálczányi szélességre, és az õrkamarák közét öt singnyire, és a kapu küszöbét, a kapu tornácza mellett belõl, egy pálczányira.

8 És méré a kapu tornáczát belõl egy pálczányira.

9 És méré a kapu tornáczát nyolcz singnyire, és gyámoszlopait két singnyire; vala pedig a kapu tornácza belõl.

10 És a napkeleti kapunak mind egyfelõl, mind másfelõl három-három õrkamarája vala, egy mértéke mind a háromnak, és egy mértékök a gyámoszlopoknak is mind egyfelõl, mind másfelõl.

11 És méré a kapu nyílásának szélességét tíz singre, és a kapu hosszúságát tizenhárom singre;

12 És az õrkamarák elõtt való korlátot egy singnyire, és egy singnyire vala e korlát másfelõl is; mindenik õrkamara pedig hat singnyi vala egyfelõl és hat singnyi másfelõl.

13 És méré a kaput az egyik õrkamara tetejétõl a másik tetejéig; huszonöt singnyi szélességre [ott, hol] ajtó ajtóval vala szemben.

14 És tevé a gyámoszlopokat hatvan singre, és a gyámoszlopokhoz [nyúlik] vala a pitvar a kapunál körös-körül.

15 És a bejárat kapujának elejétõl a belsõ kapu tornáczának elejéig vala ötven sing.

16 És az õrkamarákon szoros ablakok valának, és gyámoszlopaikon is belül a kapuban köröskörül, hasonlóképen a tornáczokon; és valának ablakok köröskörül belõl, és a gyámoszlopokon pálmafaragások.

17 És vitt engem a külsõ pitvarba, és ímé, ott kamarák és kõbõl rakott pádimentom vala készítve a pitvaron köröskörül; harmincz kamara vala a kõbõl rakott pádimentomon.

18 És a kõbõl rakott pádimentom a kapuk mellett vala a kapuk hosszúsága szerint: az alsó kõbõl rakott pádimentom vala ez.

19 És méré a szélességet az alsó kapu elejétõl fogva a belsõ pitvar külsõ elejéig száz singnyire, a keleti és északi oldalon.

20 És a kapunak is, mely néz vala északra, a külsõ pitvaron, megméré hosszúságát és szélességét;

21 És õrkamarái valának: három egyfelõl és három másfelõl, és gyámoszlopai és tornácza egy mértékben valának az elsõ kapuval: ötven sing a hosszúsága, és szélessége huszonöt sing.

22 És ablakai és tornácza és pálmafaragásai annak a kapunak mértéke szerint valának, mely néz napkeletre, és hét grádicson mennek vala fel hozzá; és tornáczai, e [grádicsok] elõtt valának.

23 És a belsõ pitvarnak kapuja vala az északi és napkeleti kapu ellenében, és mére kaputól kapuig száz singet.

24 És vitt engem a déli útra, és ímé, egy kapu vala [ott] dél felé, és megméré gyámoszlopait és tornáczát ugyanama mérték szerint.

25 És ablakai valának és tornáczának is köröskörül, olyanok mint amaz ablakok; hosszúsága ötven sing, és szélessége huszonöt sing.

26 És hét grádicsa vala feljáratának, és tornácza azok elõtt vala; és pálmafaragásai valának egyik egyfelõl, a másik másfelõl gyámoszlopain.

27 És kapuja vala a belsõ pitvarnak dél felé, és mére kaputól kapuig dél felé száz singet.

28 És bevitt engemet a déli kapun át a belsõ pitvarba, és megméré a déli kaput ugyanama mértékek szerint;

29 És õrkamaráit és gyámoszlopait és tornáczát ugyanama mértékek szerint, és ablakai valának és tornáczának is köröskörül, hosszúsága ötven sing, és szélessége huszonöt sing.

30 És tornáczok valának köröskörül, hosszúságuk huszonöt sing, és szélességök öt sing.

31 És tornácza a külsõ pitvar felé vala, és pálmafaragások valának gyámoszlopain, és nyolcz grádicsa vala feljáratának.

32 Vitt továbbá engem a belsõ pitvarba kelet felé, és megméré a kaput ugyanama mértékek szerint;

33 És õrkamaráit és gyámoszlopait és tornáczát ugyanama mértékek szerint, és ablakai valának és tornáczának is köröskörül, hosszúsága ötven sing, és szélessége huszonöt sing.

34 És tornácza vala a külsõ pitvar felé, és gyámoszlopain pálmafaragások valának mind egy-, mind másfelõl, és nyolcz grádicsa vala feljáratának.

35 És vitt engem az északi kapuhoz, és megméré ugyanama mértékek szerint;

36 Õrkamaráit, gyámoszlopait és tornáczát, és ablakai valának köröskörül, hosszúsága ötven sing, és szélessége huszonöt sing.

37 És tornácza a külsõ pitvar felé vala, és pálmafaragások valának gyámoszlopain mind egyfelõl, mind másfelõl, és nyolcz grádicsa vala feljáratának.

38 És egy kamara vala, és annak ajtaja a kapuk gyámoszlopainál; ott mossák vala meg az egészen égõáldozatot.

39 És a kapu tornáczában két asztal vala egyfelõl, és másfelõl is két asztal vala, hogy azokon öljék meg az egészen égõáldozatot és a bûnért való áldozatot és a vétekért való áldozatot.

40 És oldalt kivül, északra onnét, hol felmennek a kapu ajtajához, két asztal vala, és a kapu tornáczának másik oldalán is két asztal.

41 Négy asztal egyfelõl, és másfelõl is Négy asztal a kapu oldalán; nyolcz asztal, ezeken ölik vala [az áldozatot.

42 És négy asztal vala az égõáldozatra faragott kõbõl, másfél sing hosszú és másfél sing széles és egy sing magas; ezekre teszik a szerszámokat, melyekkel az égõáldozatot és egyéb áldozatot ölnek.

43 És a szegek valának egy tenyérnyiek, oda erõsítve belõl köröskörül, s az asztalokra [jöve] az áldozat húsa.

44 A belsõ kapun kivül pedig vala két kamara az énekesek számára a belsõ pitvarban, egyik oldalt az északi kaputól, melynek eleje dél felé vala, s a másik oldalt a déli kaputól, melynek eleje észak felé vala.

45 És szóla nékem: Ez a kamara, mely délre néz, a papoké, kik a házhoz való szolgálatban foglalatosak:

46 Az a kamara pedig, mely északra néz, azoké a papoké, kik az oltárhoz való szolgálatban foglalatosak, ezek a Sádók fiai, kik az Úrhoz járulnak a Lévi fiai közül, hogy szolgáljanak néki.

47 És megméré a pitvart; hosszúsága száz sing és szélessége is száz sing, négyszögre; és az oltár vala a ház elõtt.

48 És vitt engem a ház tornáczába, és a tornácz gyámoszlopát megméré egyfelõl is öt singre, másfelõl is öt singre; a kapu szélességét pedig három singre egyfelõl s másfelõl is három singre.

49 A tornácz hosszúsága húsz sing vala és a szélessége tizenegy sing, és tíz grádicson mennek vala föl hozzá; és oszlopok valának a gyámoszlopoknál, egyik egyfelõl, másik másfelõl.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Divine Providence # 134

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 340  
  

134a. 2. No one is reformed by visions or by conversations with the dead, because they compel. There are two kinds of visions, divine and demonic. Divine visions are given by means of portrayals in heaven, while demonic visions are effected though magical events in hell. There are imaginary visions as well, visions that are the illusions of a mind that has lost its bearings.

Divine visions (which as just noted are given by means of portrayals in heaven) are the kind that happened to the prophets. When they were having these visions they were not in the body but in the spirit, because visions cannot happen to us while we are physically awake. So when the prophets saw visions, it says that they were in the spirit, as the following passages show.

Ezekiel said, "The spirit lifted me up and took me back to Chaldea to the captivity in a vision of God, in the spirit of God; so the vision that I saw came over me" (Ezekiel 11:1, 24). Then too, spirits held him up between earth and heaven and brought him to Jerusalem in visions of God (Ezekiel 8:3 and following). The same thing happened in a vision of God or in the spirit when he saw the four animals that were cherubim (Ezekiel chapters 1 and 10) and when he saw the new temple, the new earth, and the angel measuring them (Ezekiel chapters 40-48). It says in chapter Ezekiel 40:2, 26 that he was in visions of God at the time, and in chapter Ezekiel 43:5 that he was in the spirit.

[2] Zechariah was in the same kind of state when he saw the man on horseback among the myrtle trees (Zechariah 1:8 and following), when he saw the four horns and the man with a measuring line in his hand (Zechariah 1:18, 20, 21; Zechariah 2:1 and following), when he saw the lampstand and the two olive trees (Zechariah 4:1 and following), when he saw the flying scroll and the ephah (Zechariah 5:1, 6), and when he saw the four chariots coming out from the four mountains, and the horses (Zechariah 6:1 and following).

Daniel was in the same kind of state when he saw the four beasts rising from the sea (Daniel 6:1 [7:1] and following), and when he saw the battles of the ram and the goat (Daniel 8:1 and following). It says in Daniel 7:1-2, 7, and 13; in Daniel 8:2; and in Daniel 10:1, 7, and 8 that he saw these things in the vision of his spirit, and it says in Daniel 9:21 that he saw the angel Gabriel in a vision.

[3] John was in the vision of the spirit when he saw the things he describes in the Book of Revelation--for example, when he saw the seven lampstands with the Human-born One in their midst (Revelation 1:12-16), when he saw the throne in heaven with someone sitting on it, surrounded by the four animals that were cherubim (Revelation 4), when he saw the book of life taken by the Lamb (Revelation 5), when he saw the horses come out of the book (Revelation 6), when he saw the seven angels with their trumpets (Revelation 8), when he saw the pit of the abyss opened with the locusts coming out of it (Revelation 9), when he saw the dragon and its battle with Michael (Revelation 12), when he saw the two beasts rise up, one from the sea and one from the land (Revelation 13), when he saw the woman sitting on the scarlet beast (Revelation 17) and the destruction of Babylon (Revelation 18), when he saw the white horse with someone riding it (Revelation 18 [19]), when he saw the new heaven and the new earth and the holy Jerusalem coming down from heaven (Revelation 21), and when he saw the river of water of life (Revelation 22). It says that he saw these things in the vision of his spirit in Revelation 1:11 [1:10]; Revelation 4:2; Revelation 5:1; Revelation 6:1; and Revelation 21:12 [21:10].

These were the kinds of visions that were visible from heaven to the sight of their spirits and not to their physical sight.

Things like this do not happen nowadays, because if they did they would not be understood, since they happen by means of images whose details are pointing to inner features of the church and secrets of heaven. It was foretold in Daniel 9:24 that they would stop when the Lord came into the world.

However, demonic visions have sometimes occurred. They are brought about by spirits who inspire deceptive passions and visions and who call themselves the Holy Spirit because of a mental confusion that engulfs them. Now, however, these spirits have been gathered in by the Lord and consigned to a hell separate from the other hells.

We can see from all this that no one can be reformed by any visions except the ones that are in the Word. There are imaginary visions as well, but these are nothing but the illusions of a mind that has lost its bearings.

134b. The story that the Lord told about the rich man in hell and Lazarus in Abraham's lap shows that no one is reformed by conversations with the dead. The rich man said, "Father Abraham, I beg you to send Lazarus to my father's house where I have five brothers, to bear witness to them so that they do not come to this place of torment." Abraham said to him, "They have Moses and the prophets: let them heed them." But he said, "No, father Abraham, but if someone came to them from the dead, they would repent." He answered him, "If they do not heed Moses and the prophets, they would not be convinced if someone rose from the dead" (Luke 16:27-31).

Conversations with the dead may lead to the same results as miracles that I have just described. That is, we may be convinced and be constrained to worship for a short while. However, since this deprives us of rational functioning at the same time that it hems in our evils, as already noted [130-131, 133], this spell or inner restraint is released and the pent-up evils erupt in blasphemy and profanation. Still, this happens only when spirits have imposed some religious dogma. No good spirit--let alone any angel of heaven--would ever do this.

  
/ 340  
  

Thanks to the Swedenborg Foundation for the permission to use this translation.