Bible

 

2 Mózes 39

Studie

   

1 A kék, és bíborpiros, és karmazsinszínû [fonálból] pedig csinálának szolgálati ruhákat a szenthelyen való szolgálatra. Áronnak is úgy készíték a szent ruhákat, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

2 Az efódot csinálák aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínû, és sodrott lenbõl.

3 És aranyból vékony lapokat verének, és azokat fonalakká metélék, hogy feldolgozzák a kék, és a bíborpiros, és a karmazsinszínû, és a lenfonál közé, mestermunkával.

4 Csinálának hozzá összekötött vállkötõket: a két végükön kapcsolák össze.

5 Az átkötõ öv is, a mely rajta vala, abból való, ugyanolyan mívû vala, [mint az efód:] aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínû, és sodrott lenbõl, a mint az Úr parancsolta Mózesnek.

6 Megcsinálák azután az ónix köveket is, arany boglárokba foglalva, kimetszve pecsétmetszés módjára, az Izráel fiainak neveire.

7 És rátették azokat az efód vállkötõire, az Izráel fiaira való emlékeztetés kövei gyanánt, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

8 Megcsinálák a hósent is mestermunkával, mint az efódot, aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínû, és sodrott lenbõl.

9 Négyszögû vala a hósen, és kétrétûre készíték azt; egy arasz vala hossza, egy arasz a szélessége is két rétben.

10 És négy sor követ foglalának abba, ily sorban: szárdiusz, topáz, smaragd; az elsõ sor.

11 A második sor: karbunkulus, zafir és gyémánt.

12 A harmadik sor: jáczint, agát és amethiszt.

13 A negyedik sor: krizolith, ónix és jáspis, a melyek mind arany boglárokba foglaltattak a magok helyén.

14 A kövek pedig Izráel fiainak nevei szerint valának, tizenkettõ vala az õ nevök szerint, és pecsét módjára metszve, mindenik a reá való névvel, a tizenkét nemzetség szerint.

15 És csinálának a hósenre sodrott mívû fonatékot is tiszta aranyból.

16 Azután csinálának két arany boglárt, és két arany karikát; és a két arany karikát rá tevék a hósen két szegletére.

17 A két arany fonatékot pedig a hósen két szegletén levõ két karikába fûzték.

18 És a két fonaték [másik] két végét oda foglalák a két boglárhoz, és azokat az efód vállkötõihez tûzék, annak elõrészére.

19 Csinálának [más] két arany karikát is, és oda tevék azokat a hósen két szegletére, azon a szélén, a mely befelé vala az efód felõl.

20 És csinálának [még] két arany karikát, és azokat az efód két vállkötõjére tevék, alól, annak elõrésze felõl, az összefoglalás mellett, az efód övén felül.

21 És a hósent az õ karikáinál fogva odacsatolák az efód karikáihoz, kék zsinórral, hogy az efódnak öve felett legyen, és el ne váljék a hósen az efódtól; a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

22 És megcsinálák az efód palástját takácsmunkával, egészen kék lenbõl.

23 És a palást közepén levõ nyílás olyan vala, mint a pánczélnak nyílása; szegése vala a nyílásnak köröskörül, hogy el ne szakadjon.

24 És a palást alsó peremére csinálának gránátalmákat, kék, és bíborpiros, és karmazsinszinû sodrott fonálból.

25 Csinálának csengettyûket is tiszta aranyból, és tevék a csengettyûket a gránátalmák közé, a palást peremére köröskörül a gránátalmák közé.

26 Csengettyû meg gránátalma, csengettyû meg gránátalma a palást peremén köröskörül, hogy abban szolgáljanak, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

27 Megcsinálák a len köntösöket is takácsmunkával, Áronnak és az õ fiainak.

28 A len süveget is, a süveg ékességeit is lenbõl, és a gyolcs lábravalókat sodrott lenbõl.

29 Az övet is sodrott lenbõl, és kék, bíborpiros és karmazsinszínû fonálból hímzõmunkával, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

30 A szent koronához való lapot is megcsinálák tiszta aranyból, és felírák rá a pecsétmetszõ módjára: Szentség az Úrnak.

31 És kötének reá kék zsinórt, hogy felkössék azzal a süvegre, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

32 Így végezteték el a gyülekezet sátora hajlékának egész munkája; és az Izráel fiai egészen úgy csinálák, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek, úgy csinálták.

33 És vivék a hajlékot Mózeshez: a sátort és annak minden eszközét, horgait, deszkáit, reteszrúdait, oszlopait, és talpait.

34 A veresre festett kosbõrökbõl készült takarót is, és a borzbõrökbõl készült takarót, és a takarófüggönyt.

35 A bizonyság ládáját, annak rúdait, és a fedelet.

36 Az asztalt és annak minden edényét, és a szent kenyeret.

37 A tiszta gyertyatartót: annak mécseit, a felszereléshez való mécseket s minden hozzávalót, a világító olajjal együtt.

38 Az arany oltárt, a kenetnek olaját, a fûszerekbõl való füstölõt, és a sátor nyílására való leplet.

39 A réz oltárt és annak réz rostélyát, rúdait és minden edényeit, a mosdómedenczét és annak lábát.

40 A pitvar szõnyegeit, oszlopait, talpait: és a pitvar kapujára való leplet, annak köteleit, szegeit, és a hajlék szolgálatjára való minden eszközt a gyülekezet sátoránál.

41 A szolgálati ruhákat, a szenthelyen való szolgálatra, a szent ruhákat Áron papnak, és fiainak ruháit a papi tisztre.

42 A mint parancsolta vala az Úr Mózesnek, egészen úgy csinálának az Izráel fiai minden munkát.

43 És megtekinte Mózes minden munkát, és ímé elkészíték azt, úgy készíték el, a mint az Úr parancsolta vala, és megáldá õket Mózes.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Arcana Coelestia # 9832

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 10837  
  

9832. 'And they shall take the gold' means the good reigning universally. This is clear from the meaning of 'gold' as the good of love, dealt with in 113, 1551, 1552, 5658, 6914, 6917, 9490, 9510. Its reigning universally is meant by the fact that the gold was interwoven everywhere in the ephod, as is clear from what is stated later on in this book,

They beat out 1 the plates of gold and cut them up into threads, to work in among the violet, and in among the purple, and in among the twice-dyed scarlet, and in among the fine linen. Exodus 39:3.

'Reigning universally' describes that which is dominant and so is present in each individual part, see 5949, 6159, 7648, 8067, 8853-8858, 8865. The reason why the gold was interwoven everywhere was that Aaron's garments represented the spiritual heaven, 9814, and in that heaven good holds sway, as it also does in the remaining heavens. In the inmost heaven it is the good of love to the Lord, in the middle one the good of charity towards the neighbour, and in the lowest the good of faith. The truth however which belongs to faith leads the way to good, and afterwards is brought forth from it. From this it is evident that a person is not in heaven until good is present within him. If merely the knowledge of truths, called the truths of faith, is present in a person he does no more than stand in front of the door; or if, knowing those truths, he is looking towards good he goes through into the porch. But if, in knowing those truths, he is not looking towards good he cannot see heaven, not even from a long way off. The reason for saying that a person is not in heaven until good is present within him is that a person must have heaven within him while in the world if he is to enter it after death. For heaven exists within people; and it is granted in mercy to those who during their life in the world allow themselves to be led by means of the truths of faith into charity towards the neighbour and into love to the Lord, that is, into good. People are not in heaven until they have come into that state in which the Lord leads them by means of good, see 8516, 8539, 8722, 8772, 9139. By good is meant the good of life; and the good of life consists in the performance of what is good because there is a will for what is good, and a will for what is good springs from love; for what a person loves, he wills.

Poznámky pod čarou:

1. literally, expanded

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.