Bible

 

2 Mózes 30

Studie

   

1 Csinálj oltárt a füstölõ szerek füstölgésére is, sittim- fából csináld azt.

2 Egy sing hosszú, egy sing széles, négyszögû és két sing magas legyen, ugyanabból legyenek szarvai is.

3 És borítsd meg azt tiszta aranynyal, a tetejét és oldalait köröskörül, és szarvait is; arany pártázatot is csinálj hozzá köröskörül.

4 Csinálj hozzá két arany karikát is, pártázata alá a két oldalán, mindkét oldalára csináld, hogy legyenek rúdtartókul, hogy azokon hordozzák azt.

5 És a rúdakat csináld sittim-fából, és borítsd meg azokat aranynyal.

6 És tedd azt a függöny elé, a mely a bizonyság ládája mellett, a bizonyság fedele elõtt van, a hol megjelenek néked.

7 Áron pedig füstölögtessen rajta minden reggel jó illatú füstölõ szert; mikor a mécseket rendbe szedi, akkor füstölögtesse azt.

8 És a mikor Áron estennen felrakja a mécseket, füstölögtesse azt. Szüntelen való illattétel legyen ez az Úr elõtt nemzetségrõl nemzetségre.

9 Ne áldozzatok azon idegen füstölõszerekkel, se égõáldozattal, se ételáldozattal; italáldozatot se öntsetek reá.

10 És egyszer egy esztendõben engesztelést végezzen Áron annak szarvainál az engesztelõ napi áldozat vérébõl; egy esztendõben egyszer végezzen engesztelést azon, nemzetségrõl nemzetségre. Szentségek szentsége ez az Úrnak.

11 Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:

12 Mikor Izráel fiait fejenként számba veszed, adja meg kiki életének váltságát az Úrnak az õ megszámláltatásakor, hogy csapás ne legyen rajtok az õ megszámláltatásuk miatt.

13 Ezt adja mindaz, a ki átesik a számláláson: fél siklust a szent siklus szerint (egy siklus húsz gera); a siklusnak fele áldozat az Úrnak.

14 Mindaz, a ki átesik a számláláson, húsz esztendõstõl fogva felfelé, adja meg az áldozatot az Úrnak.

15 A gazdag ne adjon többet, és a szegény ne adjon kevesebbet fél siklusnál, a mikor megadják az áldozatot az Úrnak engesztelésül a ti lelketekért.

16 És szedd be az engesztelési pénzt az Izráel fiaitól, és add azt a gyülekezet sátorának szolgálatjára, hogy az Izráel fiainak emlékezetéül legyen az az Úr elõtt, engesztelésül a ti lelketekért.

17 Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:

18 És csinálj rézmedenczét, lábát is rézbõl, mosakodásra; és tedd azt a gyülekezet sátora közé és az oltár közé, és tölts bele vizet;

19 Hogy Áron és az õ fiai abból mossák meg kezeiket és lábaikat.

20 A mikor a gyülekezet sátorába mennek, mosakodjanak meg vízben, hogy meg ne haljanak; vagy mikor az oltárhoz járulnak, hogy szolgáljanak és tûzáldozatot füstölögtessenek az Úrnak.

21 Kezeiket is, lábaikat is mossák meg, hogy meg ne haljanak. És örökkévaló rendtartásuk lesz ez nékik, néki és az õ magvának nemzetségrõl nemzetségre.

22 Ismét szóla az Úr Mózesnek mondván:

23 Te pedig végy drága fûszereket, híg mirhát ötszáz [siklusért], jóillatú fahéjat fél ennyit, kétszáz ötvenért, és illatos kalmust is kétszáz ötvenért.

24 Kásiát pedig ötszázért, a szent siklus szerint, és egy hin faolajt.

25 És csinálj abból szent kenetnek olaját, elegyített kenetet, a kenetkészítõk mestersége szerint. Legyen az szent kenõ olaj.

26 És kend meg azzal a gyülekezet sátorát és a bizonyság ládáját.

27 Az asztalt is és annak minden edényét, a gyertyatartót és annak edényeit, és a füstölõ oltárt.

28 Az egészen égõáldozatnak oltárát is, és annak minden edényit, a mosdómedenczét és annak lábát.

29 Így szenteld meg azokat, hogy szentségek szentségévé legyenek: Valami illeti azokat, szent legyen.

30 Kend fel Áront is és az õ fiait is; így szenteld fel õket papjaimmá.

31 Az Izráel fiainak pedig így szólj: Szent kenetnek olaja legyen ez nékem, a ti nemzetségeiteknél [is.]

32 Ember testét azzal meg ne kenjék, se ahhoz hasonlót, annak mértékei szerint ne csináljatok: szent az; szent legyen elõttetek [is.]

33 Valaki ahhoz hasonló kenetet csinál, vagy azzal idegent ken meg, kitöröltessék az õ népe közül.

34 Monda ismét az Úr Mózesnek: Végy fûszereket, csepegõ gyantát, onyxot, galbánt, e fûszereket és tiszta temjént, egyenlõ mértékkel.

35 És csinálj belõlök füstölõ szert, a fûszercsináló elegyítése szerint; tiszta és szent legyen az.

36 És abból törj apróra, és tégy belõle a bizonyság ládája elé a gyülekezet sátorában, a hol megjelenek néked. Szentségek szentsége legyen ez elõttetek.

37 És a füstölõ szer, a melyet készítesz, az Úrnak szentelt legyen elõtted; annak mértéke szerint magatoknak ne csináljatok.

38 Mindaz, a ki hasonló füstölõt csinál ehhez, hogy azt illatoztassa, irtassék ki az õ népe közül.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Arcana Coelestia # 10071

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 10837  
  

10071. And the tail. That this signifies all truth there, is evident from the signification of “the tail of the ram,” as being truth. That “the tail” denotes truth is because it is the ultimate thing, and truth is in the ultimates (see n. 6952). Moreover, the tail is the ultimate of the cerebrum and cerebellum, for these are continued into the spinal marrow, and this also terminates in the tail, which thus is their ultimate appendix. Therefore it is said that in the sacrifices the tail was to be removed hard by the backbone (Leviticus 3:9). That “the tail” signifies truth in ultimates, and in the opposite sense falsity, is evident from the following passages.

In Isaiah:

Jehovah shall cut off from Israel head and tail. The old man and the honored is the head, and the prophet, the teacher of a lie, is the tail (Isaiah 9:13-14);

in the spiritual sense to “cut off the head and the tail” denotes to cut off good and truth, for the subject treated of is the church, on the devastation of which, the “head” signifies evil, and the “tail” falsity. (That the “head” denotes good, see n. 4938, 4939, 5328, 9913, 9914; in like manner an “old man,” n. 6524, 9404; that a “prophet” denotes one who teaches truth, thus abstractedly truth, n. 2534, 7269.) In the opposite sense therefore the “head” denotes evil, in like manner the “old man” and the “honored” who do this; and the “tail” denotes falsity, in like manner the “prophet,” whence he is called “the prophet of a lie,” for a “lie” denotes falsity. In the same:

There shall not be work for Egypt, which may make head and tail (Isaiah 19:15);

“Egypt” denotes those who by reasonings from memory-knowledges wish to enter into the truths and goods of faith, and not from what is revealed, thus not from faith in what is revealed (n. 1164, 1165, 1186); that there is “no work which makes the head and the tail,” denotes that they have neither good nor truth. That the “tail” denotes truth in ultimates is plain from its signification in the opposite sense, in which the “tail” denotes falsity, as in John:

The locusts had tails like unto scorpions, and stings were in their tails, and their power was to hurt men (Revelation 9:10);

“tails like scorpions, and stings in the tails,” denote cunning reasonings from falsities by which they persuade, and thereby do injury, and therefore it is said that “their power is to hurt men” (that a “locust” also denotes falsity in the extremes, see n. 7643). In the same:

The tails of the horses were like serpents, having heads, and with them they do hurt (Revelation 9:19);

“tails like serpents” here also denote reasonings from falsities, whereby injury is done. In the same:

The tail of the dragon drew the third part of the stars of heaven, and cast them to the earth (Revelation 12:4);

“the tail of the dragon” denotes truths falsified, especially by application to evils; the “stars” denote the knowledges of truth and good falsified; “to cast to the earth” denotes to destroy.

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Foundation for the permission to use this translation.