Bible

 

2 Mózes 26

Studie

   

1 A hajlékot pedig tíz kárpitból csináld: sodrott lenbõl, és kék, és bíborpiros, és karmazsin színûbõl, Kérubokkal, mestermunkával készítsd azokat.

2 Egy-Egy kárpit hossza huszonnyolcz sing legyen, Egy-Egy kárpit szélessége pedig négy sing; Egy mértéke legyen mindenik kárpitnak.

3 Öt kárpit legyen egymással egybefoglalva, ismét öt kárpit egymással egybefoglalva.

4 És csinálj hurkokat kék lenbõl az egyik kárpit szélén, a mely az egybefoglaltak között szélrõl van; ugyanezt csináld a szélsõ kárpit szélével a másik egybefoglalásban is.

5 Ötven hurkot csinálj az egyik kárpiton; Ötven hurkot csinálj ama kárpit szélén is, a mely a másik egybefoglalásban van; egyik hurok a másiknak általellenében legyen.

6 Csinálj ötven arany horgocskát is, és e horgocskákkal foglald össze egyik kárpitot a másikkal, hogy a hajlék egygyé legyen.

7 Ezután csinálj kecskeszõr kárpitokat sátorul a hajlék fölé; tizenegy kárpitot csinálj ilyet.

8 Egy kárpit hossza harmincz sing legyen, szélessége pedig Egy kárpitnak négy sing; Egy mértéke legyen a tizenegy kárpitnak.

9 És foglald egybe az öt kárpitot külön, és a hat kárpitot külön; a hatodik kárpitot pedig kétrét hajtsd a sátor elejére.

10 És csinálj ötven hurkot az egyik kárpit szélén, a mely az egybefoglaltak között szélrõl van; és ötven hurkot a kárpit szélén a másik egybefoglalásban is.

11 Csinálj ötven rézhorgocskát is, és akaszd a horgocskákat a hurkokba, és foglald egybe a sátort, hogy egygyé legyen.

12 A sátor kárpitjának fölösleges része, a fölösleges kárpitnak fele csüggjön alá a hajlék hátulján.

13 Egy singnyi pedig egyfelõl, és egy singnyi másfelõl, abból, a mi a sátor kárpitjainak hosszában fölösleges, bocsáttassék alá a hajlék oldalain egyfelõl is, másfelõl is, hogy befedje azt.

14 Csinálj a sátornak takarót is veresre festett kosbõrökbõl, és e fölé is egy takarót borzbõrökbõl.

15 Csinálj a hajlékhoz deszkákat is sittim-fából, felállogatva.

16 A deszka hossza tíz sing legyen; egy-egy deszka szélessége pedig másfél sing.

17 Egy-Egy deszkának két csapja legyen, egyik a másiknak megfelelõ; így csináld a hajlék minden deszkáját.

18 A deszkákat pedig így csináld a hajlékhoz: húsz deszkát a déli oldalra, délfelé.

19 A húsz deszka alá pedig negyven ezüst talpat csinálj, két talpat egy-egy deszka alá, annak két csapjához képest; megint két talpat egy-egy deszka alá, a két csapjához képest.

20 A hajlék másik oldalául is, észak felõl húsz deszkát.

21 És azokhoz is negyven ezüst talpat; két talpat egy deszka alá, megint két talpat egy deszka alá.

22 A hajlék nyugoti oldalául pedig csinálj hat deszkát.

23 A hajlék szegleteiül is csinálj két deszkát a két oldalon.

24 Kettõsen legyenek alólról kezdve, felül pedig együtt legyenek egy karikába foglalva; ilyen legyen mindkettõ; a két szeglet számára legyenek.

25 Legyen azért nyolcz deszka, és azokhoz tizenhat ezüst talp; két talp egy deszka alatt, megint két talp egy deszka alatt.

26 Csinálj reteszrúdakat is sittim-fából; ötöt a hajlék egyik oldalának deszkáihoz.

27 És öt reteszrúdat a hajlék másik oldalának deszkáihoz; és a hajlék nyugoti oldalának deszkáihoz is öt reteszrúdat hátulról.

28 A középsõ reteszrúd pedig a deszkák közepén az egyik végtõl a másik végig érjen.

29 A deszkákat pedig borítsd meg aranynyal, és karikákat is aranyból csinálj azokhoz a reteszrúdak tartói gyanánt; a reteszrúdakat is megborítsd aranynyal.

30 A hajlékot pedig azon a módon állítsd fel, a mint néked a hegyen mutattatott.

31 És csinálj függönyt, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínû, és sodrott lenbõl; Kérubokkal, mestermunkával készítsék azt.

32 És tedd azt sittim-fából való, aranynyal borított négy oszlopra, a melyeknek horgai aranyból legyenek, négy ezüst talpon.

33 És tedd a függönyt a horgok alá, és vidd oda a függöny mögé a bizonyság ládáját és az a függöny válaszsza el néktek a szent helyet a szentek szentjétõl.

34 Azután tedd rá a fedelet a bizonyság ládájára a szentek szentjébe.

35 Az asztalt pedig helyezd a függönyön kívül, és a gyertyatartót az asztal ellenébe, a hajlék déli oldalába; az asztalt pedig tedd az északi oldalba.

36 És csinálj leplet a sátor nyilására is, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínû, és sodrott lenbõl, hímzõmunkával.

37 A lepelhez pedig csinálj öt oszlopot sittim-fából, és borítsd meg azokat aranynyal; azoknak horgai aranyból [legyenek], és önts azokhoz öt réztalpat.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Apocalypse Explained # 1186

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 1232  
  

1186. "And no craftsman of whatsoever craft shall be found in thee any more."- That this signifies no longer any wisdom, intelligence, and knowledge (scientia), is evident from the signification of craftsman of whatsoever craft, as denoting all that pertains to the understanding, consequently wisdom, intelligence, and knowledge (scientia); for these belong to the understanding, wisdom being the inmost, intelligence the middle, and knowledge (scientia) the ultimate thereof. The reason why these things are signified by the craftsmen of whatsoever craft is, that they are endowments of the understanding, and such endowments are signified by crafts. Since these are signified by crafts, therefore in those parts of the Word where the construction of the tabernacle is described and also the garments of Aaron which were of gold, purple, crimson (purpura), scarlet double-dyed, and fine twined linen, it is said that they were to be the work of the craftsman, and elsewhere the work of the designer (Exodus 26:1, 31; 28:6; 39:8; and other passages). By those things, now mentioned, of which they are made, are signified such things as pertain to wisdom, intelligence, and knowledge (scientia); it is therefore said of Bezeleel and Oholiab, the craftsmen who made them, that "they were filled with wisdom, intelligence, and knowledge (scientia)" (Exodus 31:3, and following verses; 36:1, 2, and following verses).

[2] That a craftsman signifies intelligence from man's proprium is plain in Hosea:

"They make to themselves a molten image of their silver, and idols in their intelligence, all of it the work of the craftsmen" (13:2).

A molten image and an idol signify worship according to doctrine which is from [man's] own intelligence; silver signifies falsity from which such doctrine is formed, it is therefore said, that in their intelligence they make themselves an idol, all of it the work of the craftsmen.

Similarly in Isaiah:

"The workman casteth a graven image, and the goldsmith spreadeth it over with gold, and forgeth silver chains, he seeketh a wise craftsman" (40:19, 20);

and in Jeremiah:

"Silver spread into plates is brought from Tarshish, and gold from Uphaz, the work of the craftsman, and of the hands of the founder, purple (hyacinthinum) and clothing, all the whole work of wise men" (10:3, 9).

Here and in several other passages the nature of man's own intelligence is described by idols, sculptured things and molten images, as may be seen above (n. 587, 827).

[3] Continuation.- The end, middle causes, and effects are called also the principal end, the intermediate ends, and the ultimate end. These latter are called ends, because the principal end, which is everything in them - both their esse and soul - produces them. The principal end is the love of man's will, the intermediate ends are subordinate loves, and the ultimate end is the love of the will, existing, as it were, in its effigy. Since the principal end is the love of the will, it follows that the intermediate ends, because they are subordinate loves, are foreseen, provided, and produced through the understanding, and that the ultimate end is the use foreseen, provided, and produced by the love of the will through the understanding, for everything that love produces is use. It is necessary for this to be stated in order that the assertion just made may be understood, namely, that eminence and opulence may be blessings, and also that they may also be curses.

  
/ 1232  
  

Translation by Isaiah Tansley. Many thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.