¹ Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, a melyek felõl parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmenõben vagytok, hogy bírjátok azt;

² Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden õ rendelését és parancsolatát, a melyeket én parancsolok néked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess.

³ Halld meg azért Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, a miképen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked.

⁴ Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!

⁵ Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes erõdbõl.

⁶ És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.

⁷ És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekrõl, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.

⁸ És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötõül a te szemeid között.

⁹ És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.

¹⁰ És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felõl megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad néked nagy és szép városokat, a melyeket nem építettél;

¹¹ És minden jóval telt házakat, a melyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szõlõ- és olajfakerteket, a melyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel:

¹² Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a ki kihozott téged Égyiptom földérõl, a szolgaságnak házából!

¹³ Féljed az Urat, a te Istenedet, õ néki szolgálj, és az õ nevére esküdjél.

¹⁴ Ne járjatok idegen istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, a kik körültetek vannak;

¹⁵ (Mert az Úr, a te Istened féltõn szeretõ Isten te közötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne törüljön téged a föld színérõl.

¹⁶ Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképen megkísértettétek Maszszában!

¹⁷ Szorosan megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, az õ bizonyságait és rendeléseit, a melyeket parancsolt néked.

¹⁸ És azt cselekedjed, a mi igaz és jó az Úrnak szemei elõtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess és bírhasd azt a jó földet, a mely felõl megesküdött az Úr a te atyáidnak.

¹⁹ Hogy elûzzed minden ellenségedet a te színed elõl, a mint megmondotta az Úr.

²⁰ Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire [valók] e bizonyságtételek, rendelések és végzések, a melyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt néktek:

²¹ Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Égyiptomban a Faraónak; de kihozott minket az Úr Égyiptomból hatalmas kézzel.

²² És tõn az Úr Égyiptomban nagy és veszedelmes jeleket és csudákat a Faraón és az õ egész háznépén, a mi szemeink láttára.

²³ Minket pedig kihoza onnét, hogy bevigyen Minket, és nékünk adja azt a földet, a mely felõl megesküdött a mi atyáinknak.

²⁴ És megparancsolta nékünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.

²⁵ És ez lesz nékünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr elõtt, a mi Istenünk elõtt, a miképen megparancsolta nékünk.

¹ Hazug hírt ne hordj; ne fogj kezet a gonoszszal, hogy hamis tanú [ne] légy.

² Ne indulj a sokaság után a gonoszra, és peres ügyben ne vallj a sokasággal tartva, annak elfordítására.

³ Szegénynek se kedvezz az õ peres ügyében.

⁴ Ha elõltalálod ellenséged eltévedt ökrét vagy szamarát: hajtsd vissza néki.

⁵ Ha látod, hogy annak a szamara, a ki téged gyûlöl, a teher alatt fekszik, vigyázz, rajta ne hagyd; oldd le azt õ vele együtt.

⁶ A te szegényednek igazságát el ne fordítsd az õ perében.

⁷ A hazug beszédtõl távol tartsd magad, és az ártatlant s az igazat meg ne öld; mert én nem adok igazat a gonosznak.

⁸ Ajándékot el ne végy: mert az ajándék megvakítja a szemeseket, és elfordítja az igazak ügyét.

⁹ A jövevényt ne nyomorgasd; hiszen ti ismeritek a jövevény életét, mivelhogy jövevények voltatok Égyiptom földén.

¹⁰ Hat esztendeig vesd be a te földedet és takard be annak termését;

¹¹ A hetedikben pedig pihentesd azt, és hagyd úgy, hogy egyék meg a te néped szegényei; a mi pedig ezektõl megmarad, egye meg a mezei vad. E képen cselekedjél szõlõddel és olajfáddal is.

¹² Hat napon át végezd dolgaidat, a hetedik napon pedig nyúgodjál, hogy nyúgodjék a te ökröd és szamarad, és megpihenjen a te szolgálód fia és a jövevény.

¹³ Mindazt, a mit néktek mondtam, megtartsátok, és idegen istenek nevét ne emlegessétek; ne hallassék az a te szádból.

¹⁴ Háromszor szentelj nékem innepet esztendõnként.

¹⁵ A kovásztalan kenyér innepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, a mint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert akkor jöttél ki Égyiptomból: és üres [kézzel senki] se jelenjék meg színem elõtt.

¹⁶ És az aratás innepét, munkád zsengéjét, a melyet elvetettél a mezõn; és a takarodás innepét az esztendõ végén, a mikor termésedet betakarítod a mezõrõl.

¹⁷ Esztendõnként háromszor jelenjék meg minden férfiad az Úr Isten színe elõtt.

¹⁸ Ne ontsd ki az én áldozatom vérét kovászos kenyér mellett, és ünnepi [áldozatom] kövére meg ne maradjon reggelig.

¹⁹ A te földed zsengéjének elsejét vidd el a te Uradnak Istenednek házába. Ne fõzd meg a gödölyét az õ anyjának tejében.

²⁰ Ímé én Angyalt bocsátok el te elõtted, hogy megõrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem.

²¹ Vigyázz magadra elõtte, és hallgass az õ szavára; meg ne bosszantsd õt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van õ benne.

²² Mert ha hallgatándasz az õ szavára; és mindazt megcselekedénded, a mit mondok: akkor ellensége lészek a te ellenségeidnek, és szorongatom a te szorongatóidat.

²³ Mert az én Angyalom te elõtted megyen és beviszen téged az Emoreusok, Khitteusok, Perizeusok, Kananeusok, Khivveusok és Jebuzeusok közé, és kiirtom azokat.

²⁴ Ne imádd azoknak isteneit és ne tiszteld azokat, és ne cselekedjél az õ cselekedeteik szerint; hanem inkább döntögesd le azokat és tördeld össze bálványaikat.

²⁵ És szolgáljátok az Urat a ti Istenteket, akkor megáldja a te kenyeredet és vizedet; és eltávolítom ti közûletek a nyavalyát.

²⁶ El sem vetél, meddõ sem lesz a te földeden [semmi]; napjaid számát teljessé teszem.

²⁷ Az én rettentésemet bocsátom el elõtted, és minden népet megrettentek, a mely közé mégy, és minden ellenségedet elfutamtatom elõtted.

²⁸ Darazsat is bocsátok el elõtted, és kiûzi elõled a Khivveust, Kananeust és Khitteust.

²⁹ De nem egy esztendõben ûzöm õt ki elõled, hogy a föld pusztává ne legyen, és meg ne sokasodjék ellened a mezei vad.

³⁰ Lassan-lassan ûzöm õt ki elõled, míg megszaporodol és bírhatod a földet.

³¹ És határodat a veres tengertõl a Filiszteusok tengeréig vetem, és a pusztától fogva a folyóvízig: mert kezeitekbe adom annak a földnek lakosait, és kiûzöd azokat elõled.

³² Ne köss szövetséget se azokkal, se az õ isteneikkel.

³³ Ne lakjanak a te földeden, hogy bûnbe ne ejtsenek téged ellenem: mert ha az õ isteneiket szolgálnád, vesztedre lenne az néked.