圣经文本

 

Dániel第2章

学习

   

1 És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat láta Nabukodonozor, és nyugtalan lõn az õ lelke, és álma félbeszakadt.

2 És mondá a király, hogy hívjanak írástudókat, varázslókat, bûbájosokat és Káldeusokat, hogy fejtsék meg a királynak az õ álmait; és bemenének azok, és állának a király elé.

3 És monda nékik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem megtudni az álmot.

4 És mondák a Káldeusok a királynak sziriai nyelven: Király, örökké élj! mondd meg az álmot a te szolgáidnak, és megjelentjük az értelmét.

5 Felele a király, és monda a Káldeusoknak: Az én szavam áll! Ha tehát meg nem mondjátok nékem az álmot és annak értelmét, darabokra tépettek, és a ti házaitok szemétdombokká tétetnek.

6 Ha pedig az álmot és annak értelmét megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és nagy tisztességet vesztek tõlem; ezért az álmot és annak értelmét jelentsétek meg nékem.

7 Felelének másodszor, és mondának: A király mondja meg az álmot az õ szolgáinak: és az értelmét megjelentjük.

8 Felele a király, és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak idõt akartok ti nyerni, mert látjátok, hogy áll az én szavam.

9 Hogy ha az álmot meg nem mondjátok nékem, [csak] egy ítélet lehet felõletek: hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok, hogy azzal tartsatok engem, míg az idõ múlik. Mondjátok meg azért nékem az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét is megjelenthetitek nékem.

10 Felelének a Káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, a ki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és Káldeustól sem ilyen dolgot.

11 Mert a dolog, a mit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, a ki azt megjelenthesse a király elõtt, hanemha az istenek, a kik nem lakoznak együtt az emberekkel.

12 E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, és meghagyá, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.

13 És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az õ társait, hogy megölettessenek.

14 Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felele Arióknak, a királyi testõrség fejének, a ki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket.

15 Szóla és monda Arióknak, a király fõemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól? Akkor Ariók elmondá a dolgot Dánielnek.

16 És beméne Dániel, és kéré a királyt, hogy adjon néki idõt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak.

17 Ekkor Dániel haza méne, és elmondá e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak, az õ társainak:

18 Hogy kérjenek az egek Istenétõl irgalmasságot e titok végett, hogy el ne veszszenek Dániel és az õ társai a többi babiloni bölcsekkel együtt.

19 Akkor Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli látásban. Áldá akkor Dániel az egek Istenét.

20 Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erõ.

21 És õ változtatja meg az idõket és az idõknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.

22 Õ jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!

23 Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erõt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk tõled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk!

24 Beméne azért Dániel Ariókhoz, a kit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak.

25 Akkor Ariók sietve bevivé Dánielt a király elébe, és mondá: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, a ki a megfejtést megjelenti a királynak.

26 Szóla a király, és monda Dánielnek, a kit Baltazárnak nevezének: Csakugyan képes vagy megjelenteni nékem az álmot, a melyet láttam, és annak értelmét?

27 Felele Dániel a király elõtt, és mondá: A titkot, a melyrõl a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendõmondók meg nem jelenthetik a királynak;

28 De van Isten az égben, a ki a titkokat megjelenti; és õ tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt:

29 Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban a felõl, hogy mik lesznek ez után, és a ki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, a mi lesz.

30 Nékem pedig ez a titok nem bölcseségbõl, a mely bennem minden élõ felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait.

31 Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az õ fényessége, elõtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.

32 Annak az [álló]képnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstbõl, hasa és oldalai rézbõl,

33 Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépbõl valának.

34 Nézed vala, a míg egy kõ leszakada kéz [érintése] nélkül, és letöré azt az [álló]képet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.

35 Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lõnek mint a nyári szérûn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kõ pedig, a mely leüté az [álló]képet nagy hegygyé lõn, és betölté az egész földet.

36 Ez az álom, és értelmét is megmondjuk a királynak.

37 Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erõt és dicsõséget adott;

38 És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej.

39 És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézbõl való, a mely az egész földön uralkodik.

40 A negyedik birodalom pedig erõs lesz, mint a vas; mert [miként] a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.

41 Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépbõl, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejébõl, a mint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.

42 És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erõs, részint pedig törékeny lesz.

43 Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.

44 És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át [hanem] szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.

45 Minthogy láttad, hogy a hegyrõl kõ szakad vala le kéz [érintése] nélkül, és szétzúzá a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a királynak, a mi majd ezután lészen; és igaz az álom, és bizonyos annak értelme.

46 Akkor Nabukodonozor király arczra borula és imádá Dánielt, és meghagyá, hogy ételáldozattal és jó illattal áldozzanak néki.

47 Szóla a király Dánielnek, és monda: Bizonynyal a ti Istenetek, õ az isteneknek Istene, és a királyoknak ura és a titkok megjelentõje, hogy te is megjelenthetted ezt a titkot!

48 Akkor a király fölmagasztalá Dánielt, és sok nagy ajándékot ada néki, és hatalmat adott néki Babilonnak egész tartománya felett, és a babiloni összes bölcseknek elõljárójává tevé õt.

49 És Dániel kéré a királyt, hogy Sidrákot, Misákot és Abednégót rendelje a babiloni tartomány gondviselésére; Dániel pedig a király udvarában vala.

   

评论

 

但以理解释尼布甲尼撒的梦

原作者: Andy Dibb (机器翻译成: 中文)

在《但以理书》第二章中,巴比伦国王尼布甲尼撒做了一个困扰他的梦。但以理在上帝的启示下,是唯一能够解释这个梦的人。从字面意义上讲,这是一个强有力的故事,其属灵意义也很深;它描述了我们每个人如果想在灵性上取得进步就需要采取的一个步骤。

字面文本将这个故事设定在 "第二年",指的是重生前的冲突状态。一般来说,"二 "意味着结合,特别是善与真的结合。但在这个故事中,婚姻是在邪恶和虚假之间。尼布甲尼撒仍然在巴比伦的宝座上:来自自私的爱的假象试图在生活的每个领域建立统治。

因此,在第二年,"尼布甲尼撒做了梦;他的灵很忧虑,睡意就离了他"。梦是主向古人启示道的方式之一。发现尼布甲尼撒被梦境极大地干扰,以至于 "他的睡意离开了他",这并不奇怪。睡眠,当梦发生时,描绘了一种朦胧的状态。在尼布甲尼撒的案例中,这种模糊状态的出现是因为他代表了因自私的权力欲望而产生的错误思想。自私遮蔽了真理,因为它使人无法专注于自我之外。

尼布甲尼撒代表了来自自私和支配、控制他人的欲望的虚假性。当这一点占据主导地位时,人们就会变得善于操纵,坚持一切为自己的目的服务。他们愿意扭曲任何事实,甚至破坏事实,为自己的行为辩护。这种状态的危险在于它的吸引力;它可以侵入心灵,建立一个帝国。

这就是我们重生前的状态。然而,神圣的天意规定,为了消除这一点,我们必须意识到我们的尼布甲尼撒状态。这可能很困难,因为反思需要视角,而视角一开始是模糊的--睡着了。尼布甲尼撒无法记住或解释他的梦,于是命令他的魔术师、占卜师、巫师和迦勒底人缓解他的情绪。

当这些智者无法做到时,国王开始杀害他们。在内部意义上,"杀 "意味着把真理变成谬误。但以理和他的同伴也将被包括在这场屠杀中,但他们与其他智者不同,他们代表的是基于自私的滥用或误用真理的假象。但以理和他的朋友们侍奉主。

但以理的名字被改成了 "伯提沙撒",象征着因爱自己而歪曲了真理。然而在这节经文中,他们寻找'但以理'和他的同伴来杀他们。这显示了隐藏在日常生活中的人性品质。如果尼布甲尼撒代表盲目的自私,为了拯救我们,主必须使真理隐藏在自私的思想流中。当他隐藏的名字被使用时,但以理代表这种隐藏的思想,被保护并准备用来反对自私。

在第一章,但以理拒绝尼布甲尼撒,拒绝吃他的食物。他再一次站在王的对立面,王在不高兴时愿意杀人,显示了他的邪恶。尼布甲尼撒是自我崇拜的缩影,但以理是真正敬拜主的人。

但以理和他的朋友们寻求 "天上的神就这秘密施恩"。尽管他们的身份是 "聪明人",但他们还是向主谦卑了。这是对良知引导不守规矩的外在自我所必需的顺从的描绘。

但以理被赋予了对堕落的人类的洞察力,即由自私造成的衰退。面对这些洞察力的人往往会逃跑和躲藏。然而,没有自知之明,人们就无法取得任何属灵的进步。通过祝福主,但以理认识到,只有他的神力才能帮助人们把邪恶的东西整理好。没有这一点,精神生活就会结束。

这种感激之情体现了新教会的原则:所有的善和真理都只来自主。人们对邪恶的本质的任何洞察力都必须来自于他。邪恶对自己是盲目的,但真理显示了它的本质。通过感谢主的洞察力,人们可以面对他们的邪恶。

在被杀之前,但以理要求觐见国王。外在的行为可以与善或恶保持一致,因此,尽管尼布甲尼撒的命令,卫队长亚略克还是按照但以理的请求行事。他对国王说的话表明有用的东西可以与真理结盟。所以亚略克为但以理辩护。

在他的恳求中,亚略克强调了但以理的遗产:"是犹大被掳之人"。这可能使国王想起他在犹大的战役,甚至想起那个准备为他服务的年轻人,他充满了智慧,身体健康,容光焕发。在内在的意义上,'犹大'代表着与人的教会,最初是通过真理。所以阿利奥克把但以理认定为来自道的真理。尼布甲尼撒认识但以理的巴比伦名字是贝特沙撒:当处于虚假中的人被介绍给真理时,他们把它看作只是供自己使用的信息。这就是为什么一个通奸者认为通奸和婚姻之间没有区别,或者一个说谎者对真理和虚假没有区别。

丹尼尔是良心,它可以被认为是对行为的内疚或悲哀。但就其核心而言,良知是由圣言的真理所引导。要使真理指导我们,我们必须承认其神圣的权威和起源:没有一个智者、占星家、魔术师或占卜师能告诉和解释国王的梦。

在这封信的意义上,但以理可以开始,因为他确定了这个梦是来自神,因此是由神解释的。但以理只是一个传声筒。对我们来说,使我们从自私走向慈善所需的自我意识来自于主。只有他能指导我们的生活,但让我们有自由接受或不接受这个方向。

但以理描述了尼布甲尼撒的梦:伟大的形象,头部是金的,胸部和手臂是银的,腹部和大腿是铜的,腿是铁的,脚部分是铁,部分是泥。即使在这个故事的字面意义上,人们也看到了从珍贵到卑贱再到无价值的稳步下降。

许多学者用政治术语来描述这个梦。他们声称它描述了地球上连续的国家或统治者,从巴比伦人,到希腊人,罗马人,等等。然而,这个词涉及的是灵性的东西,而不是世俗的东西。在某种意义上,这个梦说的是这个世界上存在的不同的精神时代。这被称为 "内部历史 "的意义。在这个层面上,尼布甲尼撒的梦描述了古代教会的兴衰,直到现在。本论述的重点是更深的层次:再生系列,或者说道如何讲述每个人的属灵生命。

尼布甲尼撒的梦象征着让自私支配我们的思想和信仰。巴比伦是一种非常自私的状态,与爱主相反。这是一切罪恶的起源,与虚假携手并进,扭曲和颠覆了真理,使之成为我们欲望的奴隶。梦中描述了这种状态如何获得对人类心灵的掌控。它在自私自利在我们的思想中占据一席之地之前就开始了,并以我们的人性的毁灭而结束。

愿景从头部开始,因为它是人类的最高部分。但这个头的关键是它是金色的,象征着对主的爱。胸部和手臂在生理上比头部低,而银子的价值不如黄金。胸部和手臂代表头脑中的理性部分。银子代表从内在的善意中得到的真理。这种从爱主到从真理思考的变化标志着焦点的变化:善包容所有的人,在互爱和慈善的生活中向对方开放。另一方面,真理更容易被滥用:真理的观念是许多战争和冲突的原因。真理被用来伤害,也被用来培育善良。它是一把双刃剑。

在下一个层次,衰退变得更加明显:从头部到胸部到腹部和大腿--身体的一半。从金到银到铜,贵金属变成了贱金属。腹部和大腿通常描绘的是爱主和爱邻居的善,称为慈善。然而,在这里,它被扭曲成相反的意义:无视他人,以及自己对真理的解释。对处于这种状态的人来说,这些东西显得很好。所以肚子和大腿是用青铜做的,这种合金可以被打磨到像黄金一样闪闪发光,但它不是,也永远不可能被转化。

所以我们被带到了身体的下部:铁腿。取代真理的是虚假的东西。这是由铁描述的,它只是看起来像银。腿之后是精神生活的外部极端:脚。脚是我们身体的最低部分。脚对应于我们生命的最高点,应该是通过我们表达主的仁慈和真理。相反,雕像的脚是一个弱点:是铁和泥的混合物。在这个形象中,我们看到了自私的整个演变--带入我们的行动中--一个没有真正的善或真理的生命,只有一个虚假的形象。

在梦的高潮部分,一块石头击中了这个形象,把它打成碎片。这向我们展示了我们的真实性格和真理的力量,使我们从灾难的边缘回归。这块石头是未经手切割的:它不是来自人类。在这里,神圣的真理与国王咨询他的智者和魔术师的做法形成了对比,后者代表了自私的人类思想。神圣的真理在按照主的意图使用时,会导致所有的善。脱离了人类的合理化,真理得以解放。

这种自由是真理的新视野:石头长成了山。"山 "象征着爱--来自真理的新的爱,它取代了自私和控制欲。山峰充满大地,象征着这种新的真理和爱成为我们生命的中心和焦点。我们被主的真理重新创造。

在非常详细地描述了这个梦之后,但以理解释了它的含义。他以似乎是对尼布甲尼撒的肯定开始;主给了我们对自我的爱!他规定我们应该感受到自己的爱。他规定我们应该感觉到生命是我们自己的,没有感觉到他的生命流入我们。这使我们能够按照自己的理性行事,并在自由中回应主。自私是对主的这份礼物的滥用,国度将其意义从真理变为虚假。

尼布甲尼撒显然把但以理与主混为一谈,并把解梦的能力归于他。但是,当与良心的理想对比时,自私的现实就变得很清楚。如果自私不能反省自己,就需要与真理对峙--而真理显示了邪恶的真正本质,并使其定罪。

尼布甲尼撒将但以理和他的三个朋友提拔到权力的位置。他承认他们的神是万神之神,是万王之主。但他继续承认以前侍奉巴比伦的神。尼布甲尼撒可能将耶和华提升到巴比伦的马杜克神之上,但他既不愿意也不准备抛弃他习惯的神性。

属灵的生活必须从某个地方开始,尼布甲尼撒和但以理之间的这种互动象征着开始。在我们真正重生之前,还有很长的路要走。旧的自私的一面会重新出现,新的争论和争斗会肆虐。然而,尼布甲尼撒梦中的承诺仍然与我们同在。

来自斯威登堡的著作

 

属天的奥秘#4901

学习本章节

  
/10837  
  

4901. “约过了三个月” 表一个新状态. 这从 “三” 和 “月” 的含义清楚可知: “三” 是指完整之物, 因而是指末后, 同时也指首先, 或是指结束, 同时也指开始 (参看1825, 2788, 4495节); “月” 是指状态 (3814节). 因为就内义而言, 所有时间段都表示状态, 如小时, 天, 周, 月, 年, 世纪. 构成这些的时间段, 或说这些时间段的细化同样表示状态, 如正午, 傍晚, 夜间, 早晨, 也就是一天四个时辰; 再如夏天, 秋天, 冬天, 春天, 也就是一年四季; 以及生命的各个阶段, 如幼儿期, 童年期, 青年期, 成年期和老年期. 所有这些时间段, 以及其它时间段都表示状态. 至于是何状态, 可参看前文 (4850节).

时间段之所以表示状态, 是因为这类时间段在来世并不存在. 诚然, 灵人和天使的生命似乎按时间顺序向前发展; 但时间段对其思维的形成不像对世人思维的形成那样起任何作用. 确切地说, 其思维来自生命的状态, 无需时间观念的帮助. 这类时间段表示状态的进一步原因是, 其生命的发展并不区分为不同的年龄段; 事实上, 他们在那里不会变老, 那里也没有天数或年份, 因为他们的太阳, 也就是主, 总是升起, 从不落下. 因此, 进入他们思维的, 只是状态及其发展的观念, 而非时间的观念. 在人的感觉面前出现并存在的事物才是他们所获取观念的源头.

这些事看上去定然显得自相矛盾, 只因人的每一个思维观念都有些许时空之物附着于它. 他的记忆和回忆, 以及他的低层思维都来自这个源头, 其观念被称为物质的. 不过, 这类观念所出自的这种记忆在来世处于休眠状态. 来世之人都运用其内部记忆及其思维观念. 从这内部记忆所流出的思维没有附着于它的时间和空间, 取而代之的是状态及其发展. 正因如此, 时间段与这些相对应, 并且由于这种对应, 在圣言中, 时间表示状态. 人有一个适合他在肉身期间的外部记忆, 也有一个适合其灵的内部记忆 (2469-2494节).

“约过了三个月” 之所以表示一个新状态, 是因为 “月” (世上的时间也被划分为月) 表示状态, “三” 表示末后, 同时表示首先, 或表示结束, 同时表示开始, 如前所述. 由于在灵界, 状态不断从一个发展到另一个, 因而每个状态的末后或结束都包含下一个状态的首先或开始, 从而形成一个连续序列, 故 “约过了三个月” 表示一个新状态. 这也适用于教会, 教会就是灵界, 或主在地上的国. 一个民族当中的教会的末后总是另一个民族当中的教会的首先. 由于末后以这种方式延续到首先的, 故经上数次论到主说, 祂是末后的, 是首先的 (如以赛亚书 41:4; 44:6; 启示录 21: 6; 22: 13); 以此在相对意义上表示持续之物, 在至高意义上表示永恒之物.

  
/10837  
  

Thanks to our friends at swedenborgwork.com for their permission to use this translation on the New Christian Bible Study site. ( 衷心感谢”史威登堡著作中文网”许可我们使用该中文译文)