Библията

 

Ezékiel 45

Проучване

   

1 És mikor a földet sorsvetéssel elosztjátok örökségül, adjatok áldozatot az Úrnak, szent részt a földbõl; hosszúsága legyen huszonötezer és szélessége tízezer [sing,] szent legyen az egész határában köröskörül.

2 Ebbõl legyen a szenthelyé ötszáz [sing,] ötszáz [singgel] mérve egy négyszög minden oldalát, és mellette ötven sing tágasság legyen minden oldalon.

3 És ebbõl a megmért helybõl mérj ki huszonötezer [sing] hosszúságot és tízezer [sing] szélességet, és ebben lesz a szenthely, [mint] igen szent hely.

4 Szent rész ez a földbõl; legyen a papoké, a szenthely szolgáié, a kik [ide] járulnak szolgálni az Urat; és legyen ez nékik házaik helye, és Szent hely a szenthely számára.

5 És huszonötezer [sing] hosszában és tízezer [sing] széltében legyen a Lévitáké, a ház szolgáié tulajdonukul, húszkamarául,

6 És a város tulajdonául adjatok ötezer [sing] szélességet és huszonötezer [sing] hosszúságot a szent áldozat mentén; az egész Izráel házáért legyen ez.

7 És a fejedelem [tulajdona] lészen a szent áldozatnak és a város tulajdonának mind a két oldalán a szent áldozat elõtt és a város tulajdona elõtt a napnyugoti oldalon nyugotra és a napkeleti oldalon keletre, és hosszúsága olyan lesz, mint a részek közül egyé, a napnyugoti határtól a napkeleti határig.

8 Földje legyen az néki, tulajdona Izráelben; és többé ne sanyargassák fejedelmeim az én népemet, hanem adják át a [többi] földet Izráel házának az õ nemzetségei szerint.

9 Ezt mondja az Úr Isten: Legyen elég már néktek, Izráel fejedelmei! A törvénytelenséget és erõszaktételt távoztassátok el, és cselekedjetek törvény szerint és igazságot. Vegyétek le népemrõl sarczolástokat, ezt mondja az Úr Isten.

10 Igaz mérõserpenyõitek legyenek és igaz éfátok és igaz báthotok:

11 Az éfa és a báth egy mértékûek legyenek, úgy hogy a hómernek tizedét fogadja be a báth, és a hómernek tizede legyen az éfa, a hómerhez kell mértéköket igazítani.

12 És a sekelnek húsz gérája legyen; húsz sekel, huszonöt sekel, tizenöt sekel legyen a mina nálatok.

13 Ez az áldozat, melyet fel kell vinnetek: egy hómer búzából egy hatodrész éfa, és egy hómer árpából is az éfa hatodrészét adjátok.

14 És az olajból rendelt rész egy báth olajból: a báth tizede a kórból, tíz báthból, egy hómerbõl, mert tíz báth egy hómer.

15 És egy darab a nyájból, kétszáz darab után Izráel bõvizû földjérõl ételáldozatra és égõáldozatra és hálaadó áldozatokra, az õ megszentelésökre, ezt mondja az Úr Isten.

16 A földnek egész népe köteles legyen erre az áldozatra a fejedelem részére Izráelben.

17 A fejedelem tiszte pedig lészen, hogy vigyen egészen égõáldozatokat és ételáldozatot és italáldozatot az ünnepeken és az újholdak napján és a szombatokon, Izráel házának minden ünnepein: õ teljesítse a bûnért való áldozatot és az ételáldozatot és az egészen égõáldozatot és a hálaadó áldozatokat, hogy megszentelje Izráel házát.

18 Ezt mondja az Úr Isten: Az elsõ [hónap]ban, a hónap elsején végy egy fiatal, hibátlan bikát és tisztítsd meg a szenthelyet.

19 És vegyen a pap a bûnért való áldozat vérébõl, és hintse a ház ajtófélfáira és az oltár bekerítésének négy szegletére és a belsõ pitvar kapufélfáira.

20 És így cselekedjél a hónap hetedik napján a tudatlanságból vétkezõért és a vigyázatlanságért, és így tisztítsátok meg a házat.

21 Az elsõ [hónap]ban, a hónap tizennegyedik napján legyen a ti páskátok; a hét napos ünnepen kovásztalan kenyeret egyetek.

22 És a fejedelem azon a napon áldozzék õ magáért és a föld egész népéért egy bikával, bûnért való áldozatul.

23 És az ünnep hét napján tegyen egészen égõáldozatot az Úrnak hét bikával és hét kossal, épekkel, naponként hét napon át, és bûnért való áldozatot egy kecskebakkal naponként;

24 És ételáldozatul tegyen egy éfát a bika mellé és egy éfát a kos mellé, és az olajból egy hínt az éfához.

25 A hetedik [hónap]ban, a hónap tizenötödik napján, az ünnepen hasonlóképen cselekedjék hét napon át: a bûnért való áldozattal, az egészen égõáldozattal, az ételáldozattal és az olajjal.

   

Библията

 

1 Királyok 7:26

Проучване

       

26 És a vastagsága egy tenyérnyi volt, és a pereme olyan, mint a pohár ajaka, [vagy] a liliom virága, és kétezer báth fért bele.

От "Съчиненията на Сведенборг

 

Arcana Coelestia #575

Проучете този пасаж

  
/ 10837  
  

575. 'The days of man were to be a hundred and twenty years' means that he ought to have remnants of faith. At verses 3, 4 of the previous chapter it was stated that 'days' and 'years' meant periods of time and states, and that the most ancient people meant states and changes in the states of the Church by the numbers which they compounded variously. The exact nature of their computation of things that had to do with the Church is one of those matters that have been lost. Here in like manner numbers of years occur, whose meaning nobody can possibly know unless he knows what is concealed in each of the numbers 1-12, and so on. It is quite apparent that they embody some arcanum or other, for in saying that they would live a hundred and twenty years this verse contradicts those that go before it. Nor subsequently did they live a mere hundred and twenty years, as is clear from what Chapter 11 says about those who lived after the Flood - that Shem lived 500 years after he beget Arpachshad, Arpachshad 407 years after he beget Shelah, Shelah 403 years as well after he beget Eber, and Eber 430 years after he beget Peleg. Chapter 9:28 says that Noah lived 350 years after the Flood; and other examples could be given. What the number 120 embodies however is clear merely from the numbers to and 12, for 120 is the product of 10 times 12. It means remnants of faith. In the Word the number ten has the same meaning as tenths, representing remnants which are preserved by the Lord within the internal man. And since these are the Lord's alone they are holy. The number twelve means faith, that is, all things belonging to faith in their entirety. So this composite number means remnants of faith.

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.