1
Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja elõttem az útat, és mindjárt eljön az õ templomába az Úr, a kit ti kerestek, és a szövetségnek követe, a kit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.
2
De kicsoda szenvedheti el az õ eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az õ megjelenésekor? Hiszen olyan õ, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja!
3
És ül mint ötvös vagy ezüsttisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi õket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak.
4
És kedves lesz az Úrnak a Júda és Jeruzsálem ételáldozatja, mint a régi napokban és elõbbi esztendõkben.
5
Mert ítéletre indulok hozzátok, és gyors tanú leszek a szemfényvesztõk ellen, a paráznák és hamisan esküvõk ellen, és azok ellen, a kik megrövidítik a munkásnak bérét, az özvegyet és árvát, és a kik nyomorgatják az idegent, és nem félnek engem, azt mondja a Seregeknek Ura.
6
Mert én, az Úr, meg nem változom, ti pedig, Jákóbnak fiai, nem emésztettek meg!
7
Atyáitok idejétõl fogva eltértetek rendeléseimtõl és nem tartottátok meg [azokat.] Térjetek hozzám, és én is hozzátok térek, azt mondja a Seregeknek Ura. De azt mondjátok: Miben térjünk meg?
8
Avagy az ember csalhatja-é az Istent? ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: Mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldozni valóval.
9
Átokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem: a nép egészben!
10
Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bõségesen.
11
És megdorgálom érettetek a kártevõt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz a szõlõtök meddõ a mezõn, azt mondja a Seregeknek Ura.
12
És boldognak mondanak titeket mind a nemzetek; mert kívánatos földdé lesztek ti, azt mondja a Seregeknek Ura.
13
Keményen szóltatok ellenem, azt mondja az Úr, és azt mondjátok: Mit szóltunk ellened?
14
Azt mondtátok: Hiábavaló az Isten szolgálata, és mi haszna, hogy megtartjuk törvényeit, és hogy alázatosan járunk a Seregeknek Ura elõtt?
15
Sõt inkább magunk hirdetjük boldogoknak a kevélyeket; hiszen gyarapodtak, noha gonoszságot ûznek, és megszabadulnak, noha kisértik az Istent!
16
Akkor tanakodtak egymással az Úrnak tisztelõi, az Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték õ elõtte azoknak, a kik félik az Urat és becsülik az õ nevét.
17
És azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, a melyet én szerzek, tulajdonommá lesznek és kedvezek nékik, a mint kiki kedvez a maga fiának, a ki szolgálja õt.
18
És megtértek és meglátjátok, [hogy különbség van] az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, a ki nem szolgálja õt.
