Bibliorum

 

Ezékiel 46

Study

   

1 Ezt mondja az Úr Isten: A belsõ pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevõ hat napon, szombatnapon pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák ki.

2 És a fejedelem jõjjön be a kapu tornáczának útján kívülrõl, és álljon a kapu félfája mellé, és mikor a papok megáldozzák az õ égõáldozatát és hálaadóáldozatait, õ leborulva imádkozzék a kapu küszöbén, azután menjen ki, a kaput pedig ne zárják be estvéig.

3 És leborulva imádkozzék az ország népe ugyanannak a kapunak bejáratánál a szombatokon és az újholdnak napjain az Úr elõtt.

4 Az égõáldozat pedig, melyet a fejedelem vigyen az Úrnak szombatnapon, hat ép bárány és egy ép kos legyen;

5 És az ételáldozat: egy éfa a kos mellé; és a bárányok mellé ételáldozatul, a mit keze adhat, s az olajból egy hín az éfához.

6 Az újhold napján pedig egy ép, fiatal bika és hat bárány és egy kos, [mind] épek legyenek.

7 És a bika mellé egy éfát és a kos mellé egy éfát tegyen ételáldozatul; és a bárányok mellé azt, a mi kezétõl telik, s az olajból egy hínt az éfához.

8 És mikor bemegy a fejedelem, a kapu tornáczának útján menjen be, és ezen az úton menjen ki.

9 Mikor pedig a föld népe megyen be az Úr eleibe az ünnepeken, a ki az északi kapu útján ment be, hogy leborulva imádkozzék, a déli kapu útján menjen ki; a ki pedig a déli kapu útján ment be, az az északi kapu útján menjen ki; ne térjen vissza azon kapu útjához, a melyen bement, hanem az annak ellenében valón menjen ki.

10 A fejedelem pedig, mikor bemennek, közöttök menjen be, és mikor kimennek, [együtt] menjen ki velök.

11 És az ünnepeken és a szent egybegyûléseken legyen az ételáldozat egy éfa egy bika mellé és egy éfa a kos mellé, és a bárányok mellé, a mit keze adhat, s az olajból egy hín az éfához.

12 Továbbá, mikor a fejedelem szabad akaratból tesz égõáldozatot, vagy hálaadó áldozatokat, szabad akaratból az Úrnak, nyissák ki néki a kaput, mely napkeletre néz, és õ vigye égõáldozatát és hálaadó áldozatait, mint a hogy szombat napon szokta tenni, és azután menjen ki, és zárják be a kaput kimenése után.

13 És egy esztendõs ép bárányt áldozz égõáldozatul naponként az Úrnak; minden reggel áldozz azzal.

14 És ételáldozatot tégy hozzá minden reggel: egy hatodrész éfát, és az olajból a hín harmadrészét a liszt megnedvesítésére, ételáldozatul az Úrnak; örökre állandó rendelések ezek.

15 Hozzátok azért a bárányt és az ételáldozatot és az olajat minden reggel állandó égõáldozatul.

16 Ezt mondja az Úr Isten: Ha a fejedelem ajándékot ad valamelyik fiának a maga örökségébõl, az az õ fiaié legyen tulajdonul örökségképen.

17 De ha örökségébõl valamelyik szolgájának ad ajándékot, az a szabadság esztendejéig lesz azé, azután visszaszáll a fejedelemre; csak az õ öröksége lesz az õ fiaié.

18 És a fejedelem el ne vegyen a nép örökségébõl, hogy nyomorgatással kivesse õket tulajdonukból; a maga tulajdonából adjon örökséget fiainak, hogy az én népem közül senki el ne széledjen a maga tulajdonából.

19 És bevitt engem ahhoz a bejárathoz, mely a kapu mellett oldalaslag vala, a kamarákhoz, a papok szenthelyéhez, melyek északra néznek, és ímé, ott egy hely vala leghátul nyugotra.

20 És monda nékem: Ez a hely, a hol a papok fõzzék a vétekért és a bûnért való áldozatot, és a hol süssék az ételáldozatot, hogy ne kelljen kivinniök a külsõ pitvarba a nép megszentelésére.

21 És kivitt engem a külsõ pitvarba, és elhordoza engem a pitvar négy szegletén, és ímé, a pitvar mindenik szegletében egy-egy pitvar vala.

22 A pitvarnak négy szegletében zárt pitvarok valának, negyven [sing ]hosszúságúak és harmincz [sing] szélesek; egy mértéke vala a négy szegleten való [pitvar]oknak.

23 És falazások valának bennök köröskörül mind a négy körül, és a falazások alatt konyhák valának csinálva köröskörül.

24 És monda nékem: Ez a fõzõház, a hol fõzzék a háznak szolgái a nép véres áldozatát.

   

from the Writings of Emanuel Swedenborg

 

Apocalypse Revealed #935

Studere hoc loco

  
/ 962  
  

935. Yielding its fruit according to the month. This symbolically means that the Lord produces the goods in a person in accordance with every state of truth in him.

A month symbolizes a person's state of life in respect to truth, as will be seen below. To yield fruit means, symbolically, to produce goods. That fruits are goods of love and charity is something we just showed in no. 934 above. Moreover, because it is the Lord who essentially produces these in a person - even though the person does them as though of himself, thus apparently, as we said in no. 934 above - it follows that the symbolic meaning here is that the Lord produces them inmostly when He is present there.

But we must say how one is to understand the Lord's producing goods of charity in a person in accordance with every state of truth in him.

Someone who believes that a person does good acceptable to the Lord, good that is called spiritual good, without possessing in him truths from the Word, is much mistaken. Goods without truths are not good, and truths without goods are not true in the person, even though they are true in themselves. For good without truth is like something a person wills without understanding, a volition that is not human, but one like that of an animal, or like that of a robot that an operator causes to function.

On the other hand, volition together with comprehension becomes human in accordance with the state of the intellect by which it finds expression. For the condition of everyone's life is such that a person's will can do nothing without the instrumentality of the intellect, nor can the intellect entertain any thought without doing so from the will. The case is the same with goodness and truth, since goodness has to do with the will, and truth with the intellect.

[2] It is apparent from this that the good that the Lord produces in a person accords with the state of truth in him that forms his understanding.

This is what the tree of life yielding its fruit every month symbolizes, because a month symbolizes the state of truth in a person.

All periods of time, such as hours, days, weeks, months, years, and centuries, symbolize states of life, as may be seen in nos. 476, 562. Months symbolize states of life in respect to truths, because months mean times determined by the moon, and the moon symbolizes the truth of the intellect and of faith (nos. 332, 413, 414, 919).

Months have the same meaning in the following:

Blessed of Jehovah is (Joseph's) land..., with the precious fruits of the sun, and with the precious produce of the months... (Deuteronomy 33:13-14)

It shall come to pass that from month to month, and from Sabbath to Sabbath, all flesh shall come to bow down before (Jehovah).... (Isaiah 66:23)

Because of the symbolic meaning of a month, which is the same as that of the moon, sacrifices were made at the beginnings of each month or new moon (Numbers 29:1-6, Isaiah 1:14). The Israelites also sounded the trumpets then (Numbers 10:10, Psalms 81:3). And they were commanded to observe the month of Abib, in which they celebrated Passover (Exodus 12:2, Deuteronomy 16:1).

Months symbolize states of truth in a person, and in an opposite sense states of falsity in him, as may also be seen above in Revelation 9:5, 10, 15; 11:2, and 13:5.

A month has the same symbolic meaning here as in Ezekiel 47:12.

  
/ 962  
  

Many thanks to the General Church of the New Jerusalem, and to Rev. N.B. Rogers, translator, for the permission to use this translation.

Bibliorum

 

Revelation 9:10

Study

       

10 They have tails like those of scorpions, and stings. In their tails they have power to harm men for five months.