圣经文本

 

3 Mózes第3章

学习

   

1 Hogyha hálaáldozattal áldozik valaki, ha tulokfélébõl, akár hímmel, akár nõsténynyel áldozik: ép barmot vigyen az Úr elé.

2 És tegye a kezét az õ áldozatjának fejére, és ölje meg azt a gyülekezet sátorának nyílásánál, és Áron fiai, a papok, öntsék a vért köröskörül az oltárra.

3 Azután vigyen a hálaáldozatból tûzáldozatot az Úrnak: a kövérjét, a mely a belet takarja, és mindazt a kövérjét, a mely a belek között van.

4 A két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el.

5 És füstölögtessék el azt Áron fiai az oltáron az égõáldozattal együtt a tûzön lévõ fán: tûzáldozat ez, kedves illatú az Úrnak.

6 Hogyha pedig valaki juhfélébõl áldozik hálaáldozatot az Úrnak, akár hím, akár nõstény legyen az, épekkel áldozzék.

7 Ha bárányt visz õ az õ áldozatául, vigye azt az Úr elébe.

8 És tegye a kezét az õ áldozatjának fejére, azután ölje meg azt a gyülekezet sátora elõtt, és az Áron fiai öntsék a vérét az oltárra köröskörül.

9 Azután áldozzék az Úrnak e hálaáldozatból tûzáldozatot: a kövérjét, a farkát egészen, a melyet a hátagerézdi végénél vágjon el, és a belét takaró kövérjét, és minden kövérjét, a mely a belek közt van.

10 És a két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el.

11 És füstölögtesse el azt a pap az oltáron: tûzáldozati eledel ez az Úrnak.

12 Hogyha kecskével áldozik valaki, azt is az Úr elé vigye.

13 És tegye kezét annak fejére, és ölje meg azt a gyülekezetnek sátora elõtt, és öntsék az Áron fiai annak vérét az oltárra körül.

14 És áldozzék abból tûzáldozatot az Úrnak: a kövérjét, a mely betakarja a belet, és mindazt a kövérjét, a mely a belek között van.

15 A két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el.

16 És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron tûzáldozati eledelül, kedves illatul. A kövérje mind az Úré [legyen].

17 Örökkévaló rendtartás legyen a ti nemzetségeiteknél minden ti lakhelyeteken: semmi kövért és semmi vért meg ne egyetek!

   

来自斯威登堡的著作

 

Apocalypse Revealed#278

学习本章节

  
/962  
  

278. Which are the prayers of the saints. This symbolizes thoughts that are matters of faith springing from affections that are matters of charity in people who worship the Lord in accord with spiritual goods and truths.

Prayers mean matters having to do with faith in people who pour forth prayers, and at the same time matters having do to with charity, since without these, prayers are not prayers but empty sounds.

That saints symbolize people who are impelled by spiritual goods and truths may be seen in no. 173 above.

Burnings of incense are called the prayers of the saints because fragrant aromas correspond to affections for goodness and truth. That is why reference is made so often in the Word to a pleasing aroma or a restful aroma to Jehovah, as in Exodus 29:18, 25, 41, Leviticus 1:9, 13, 17; 2:2, 9, 12; 3:5; 4:31; 6:15, 21; 8:28; 23:13, 18; 26:31, Numbers 28:6, 8, 13; 15:3; 29:2, 6, 8, 13, 36, Ezekiel 20:41, Hosea 14:7.

Prayers called incense have the same symbolic meaning in the following verses in the book of Revelation:

(An angel, standing at the altar,) having a golden censer..., was given much incense, that he should offer it with the prayers of all the saints upon the golden altar... And the smoke of the incense, with the prayers of the saints, ascended before God from the angel's hand. (Revelation 8:3-4)

And in the book of Psalms:

Give ear to my voice... My prayers are accepted as incense before You... (Psalms 141:1-2)

  
/962  
  

Many thanks to the General Church of the New Jerusalem, and to Rev. N.B. Rogers, translator, for the permission to use this translation.