圣经文本

 

2 Mózes第31章

学习

   

1 És szóla az Úr Mózesnek mondván:

2 Ímé, név szerint meghívtam Bésaléelt, a Húr fiának Urinak fiát a Júda nemzetségébõl.

3 És betöltöttem õt Istennek lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudománynyal minden mesterséghez.

4 Hogy tudjon kigondolni mindent, a mit aranyból, ezüstbõl, rézbõl kell csinálni.

5 És foglaló köveket metszeni, fát faragni, [és] mindenféle munkákat végezni.

6 És ímé Aholiábot is, Akhiszamáknak fiát a Dán nemzetségébõl, mellé adtam; és adtam minden értelmesnek szivébe bölcseséget, hogy elkészítsék mind azt, a mit néked megparancsoltam.

7 A gyülekezet sátorát, a bizonyság ládáját, a fölibe való fedelet, és a sátornak minden edényét.

8 Az asztalt és annak edényit, a tiszta gyertyatartót, és minden hozzávalót, és a füstölõ oltárt.

9 Az egészen égõáldozat oltárát és annak minden edényit, a mosdómedenczét és annak lábát.

10 A szolgálathoz való ruhákat, Áron papnak szent öltözetit, és az õ fiainak öltözetit, a papi szolgálatra.

11 A kenetnek olaját, és a jó illatú füstölõ szert a szentséghez. Mindent úgy csináljanak, a mint néked parancsoltam.

12 Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:

13 Te szólj az Izráel fiainak, mondván: Az én szombatimat bizony megtartsátok; mert jel az én közöttem és ti köztetek nemzetségrõl nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ki titeket megszentellek.

14 Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti néktek. A ki azt megrontja, halállal lakoljon. Mert valaki munkát végez azon, annak lelke írtassék ki az õ népe közül.

15 Hat napon munkálkodjanak, a hetedik nap pedig a nyugodalomnak szombatja az Úrnak szentelt [nap]: valaki szombatnapon munkálkodik, megölettessék.

16 Megtartsák azért az Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot nemzetségrõl nemzetségre, örök szövetségül.

17 Legyen közöttem és az Izráel fiai között örök jel ez; mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet, hetednapon pedig megszünt és megnyugodott.

18 Mikor pedig elvégezte vele való beszédét a Sinai hegyen, által adá Mózesnek a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kõtáblákat.

   

来自斯威登堡的著作

 

Arcana Coelestia#10374

学习本章节

  
/10837  
  

10374. 'And on the seventh day He rested and recovered His breath' means the state of good when the Church has been established, or when a person has been regenerated. This is clear from the meaning of 'the seventh day' as the holy state which constitutes the Church when it is governed by good, thus when it has been established, or when a member of the Church is governed by good, thus when he has been regenerated. In the highest sense 'the seventh day' and Jehovah's 'resting and recovering His breath' mean the union within the Lord of the Divine itself, called the Father, and the Divine Human, called the Son; and so they mean the time when the Lord, as to His Divine Human as well, had become the Divine Good of Divine Love, that is, Jehovah. This explains why 'seven' in the Word means that which is holy, see 395, 433, 716, 881, 5265, 5268. The reason why it says that on that day Jehovah rested and recovered His breath is that the Lord's Human was now above all molestations from hell, and heaven and earth were now subject to His control, Matthew 28:18. Heaven too now had rest and recovered its breath, because the Lord had now restored all things in heaven to order and had subdued the hells. The like was so on earth, for once heaven existed in a state of order and the hells had been subdued people could be saved. From this it is evident that Jehovah's rest consists in peace and safety for angels in heaven and people on earth. These they have when they are governed by good, and through this abide in the Lord.

  
/10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.