圣经文本

 

2 Mózes第30章

学习

   

1 Csinálj oltárt a füstölõ szerek füstölgésére is, sittim- fából csináld azt.

2 Egy sing hosszú, egy sing széles, négyszögû és két sing magas legyen, ugyanabból legyenek szarvai is.

3 És borítsd meg azt tiszta aranynyal, a tetejét és oldalait köröskörül, és szarvait is; arany pártázatot is csinálj hozzá köröskörül.

4 Csinálj hozzá két arany karikát is, pártázata alá a két oldalán, mindkét oldalára csináld, hogy legyenek rúdtartókul, hogy azokon hordozzák azt.

5 És a rúdakat csináld sittim-fából, és borítsd meg azokat aranynyal.

6 És tedd azt a függöny elé, a mely a bizonyság ládája mellett, a bizonyság fedele elõtt van, a hol megjelenek néked.

7 Áron pedig füstölögtessen rajta minden reggel jó illatú füstölõ szert; mikor a mécseket rendbe szedi, akkor füstölögtesse azt.

8 És a mikor Áron estennen felrakja a mécseket, füstölögtesse azt. Szüntelen való illattétel legyen ez az Úr elõtt nemzetségrõl nemzetségre.

9 Ne áldozzatok azon idegen füstölõszerekkel, se égõáldozattal, se ételáldozattal; italáldozatot se öntsetek reá.

10 És egyszer egy esztendõben engesztelést végezzen Áron annak szarvainál az engesztelõ napi áldozat vérébõl; egy esztendõben egyszer végezzen engesztelést azon, nemzetségrõl nemzetségre. Szentségek szentsége ez az Úrnak.

11 Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:

12 Mikor Izráel fiait fejenként számba veszed, adja meg kiki életének váltságát az Úrnak az õ megszámláltatásakor, hogy csapás ne legyen rajtok az õ megszámláltatásuk miatt.

13 Ezt adja mindaz, a ki átesik a számláláson: fél siklust a szent siklus szerint (egy siklus húsz gera); a siklusnak fele áldozat az Úrnak.

14 Mindaz, a ki átesik a számláláson, húsz esztendõstõl fogva felfelé, adja meg az áldozatot az Úrnak.

15 A gazdag ne adjon többet, és a szegény ne adjon kevesebbet fél siklusnál, a mikor megadják az áldozatot az Úrnak engesztelésül a ti lelketekért.

16 És szedd be az engesztelési pénzt az Izráel fiaitól, és add azt a gyülekezet sátorának szolgálatjára, hogy az Izráel fiainak emlékezetéül legyen az az Úr elõtt, engesztelésül a ti lelketekért.

17 Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:

18 És csinálj rézmedenczét, lábát is rézbõl, mosakodásra; és tedd azt a gyülekezet sátora közé és az oltár közé, és tölts bele vizet;

19 Hogy Áron és az õ fiai abból mossák meg kezeiket és lábaikat.

20 A mikor a gyülekezet sátorába mennek, mosakodjanak meg vízben, hogy meg ne haljanak; vagy mikor az oltárhoz járulnak, hogy szolgáljanak és tûzáldozatot füstölögtessenek az Úrnak.

21 Kezeiket is, lábaikat is mossák meg, hogy meg ne haljanak. És örökkévaló rendtartásuk lesz ez nékik, néki és az õ magvának nemzetségrõl nemzetségre.

22 Ismét szóla az Úr Mózesnek mondván:

23 Te pedig végy drága fûszereket, híg mirhát ötszáz [siklusért], jóillatú fahéjat fél ennyit, kétszáz ötvenért, és illatos kalmust is kétszáz ötvenért.

24 Kásiát pedig ötszázért, a szent siklus szerint, és egy hin faolajt.

25 És csinálj abból szent kenetnek olaját, elegyített kenetet, a kenetkészítõk mestersége szerint. Legyen az szent kenõ olaj.

26 És kend meg azzal a gyülekezet sátorát és a bizonyság ládáját.

27 Az asztalt is és annak minden edényét, a gyertyatartót és annak edényeit, és a füstölõ oltárt.

28 Az egészen égõáldozatnak oltárát is, és annak minden edényit, a mosdómedenczét és annak lábát.

29 Így szenteld meg azokat, hogy szentségek szentségévé legyenek: Valami illeti azokat, szent legyen.

30 Kend fel Áront is és az õ fiait is; így szenteld fel õket papjaimmá.

31 Az Izráel fiainak pedig így szólj: Szent kenetnek olaja legyen ez nékem, a ti nemzetségeiteknél [is.]

32 Ember testét azzal meg ne kenjék, se ahhoz hasonlót, annak mértékei szerint ne csináljatok: szent az; szent legyen elõttetek [is.]

33 Valaki ahhoz hasonló kenetet csinál, vagy azzal idegent ken meg, kitöröltessék az õ népe közül.

34 Monda ismét az Úr Mózesnek: Végy fûszereket, csepegõ gyantát, onyxot, galbánt, e fûszereket és tiszta temjént, egyenlõ mértékkel.

35 És csinálj belõlök füstölõ szert, a fûszercsináló elegyítése szerint; tiszta és szent legyen az.

36 És abból törj apróra, és tégy belõle a bizonyság ládája elé a gyülekezet sátorában, a hol megjelenek néked. Szentségek szentsége legyen ez elõttetek.

37 És a füstölõ szer, a melyet készítesz, az Úrnak szentelt legyen elõtted; annak mértéke szerint magatoknak ne csináljatok.

38 Mindaz, a ki hasonló füstölõt csinál ehhez, hogy azt illatoztassa, irtassék ki az õ népe közül.

   

来自斯威登堡的著作

 

Arcana Coelestia#10290

学习本章节

  
/10837  
  

10290. 'And Jehovah said to Moses' means enlightenment and perception once again from the Lord through the Word. This is clear from the meaning of 'saying', when it refers to Jehovah, as enlightenment and perception (for its meaning enlightenment, see 7019, 10215, 10234, and for its meaning perception, 1791, 1815, 1819, 1822, 1898, 1919, 2080, 2862, 3509, 5877); and from the representation of 'Moses' as the Word, dealt with in 6752, 7014, 7089, 'Jehovah' in the Word being the Lord, see in the places referred to in 9373. From all this it is evident that 'Jehovah said to Moses' means enlightenment and perception from the Lord through the Word.

[2] These things are meant because the Lord speaks to a member of the Church in no other way than through the Word; for when He does so He sheds light to enable the person to see the truth, and also provides perception to enable him to perceive it to be such. How far He does so however is determined by the nature of the person's desire for truth, and that desire is determined by his love. Those who love truth for truth's sake possess enlightenment, and those who love truth for goodness' sake have perception. What perception is, see 483, 495, 521, 536, 597, 607, 784, 1121, 1387, 1919, 2144, 2145, 2171, 2515, 2831, 5228, 5920, 7680, 7977, 8780. But the Lord spoke to Moses and the prophets by word of mouth, to the end that the Word might be disseminated, its nature being such that every detail had an inner meaning. This also is the reason why these words, Jehovah said to Moses, are used. The angels, who discern that inner meaning, have no awareness of Moses, for the names of persons do not pass into heaven, 10282. Instead of Moses they perceive the Word, while the verb 'to say' is with them converted into something congruous with it, thus in this instance into 'to be enlightened' and 'to perceive'. Nothing else furthermore is understood, in the angelic way of thinking, by 'saying' or 'speaking' when done by the Lord through the Word.

  
/10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.