1 Mózes 12

Study

           

1 És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedbõl, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked.

2 És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.

3 És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.

4 És kiméne Ábrám, a mint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne õ vele: Ábrám pedig hetvenöt esztendõs vala, mikor kiméne Háránból.

5 És felvevé Ábrám az õ feleségét Szárait, és Lótot, az õ atyjafiának fiát, és minden szerzeményöket, a melyet szereztek vala, és a cselédeket, a kikre Háránban tettek vala szert, és elindulának, hogy Kanaán földére menjenek, és el is jutának a Kanaán földére.

6 És általméne Ábrám a földön mind Sikhem vidékéig, Móréh tölgyeséig. Akkor Kananeusok valának azon a földön.

7 És megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: A te magodnak adom ezt a földet. És [Ábrám] oltárt építe ott az Úrnak; a ki megjelent vala néki.

8 Onnan azután a hegység felé méne Bétheltõl keletre és felüté sátorát: Béthel vala nyugatra, Hái pedig keletre, és ott oltárt építe az Úrnak, és segítségûl hívá az Úr nevét.

9 És tovább költözék Ábrám; folyton délfelé húzódván.

10 Azonban éhség lõn az országban, és Ábrám aláméne Égyiptomba, hogy ott tartózkodjék, mert nagy vala az éhség az országban.

11 És lõn mikor közel vala, hogy bemenjen Égyiptomba, monda feleségének Szárainak: Ímé tudom, hogy szép ábrázatú asszony vagy.

12 Azért mikor meglátnak téged az égyiptomiak, majd azt mondják: felesége ez; és engem megölnek, téged pedig életben tartanak.

13 Mondd [azért,] kérlek, [hogy] húgom vagy; hogy jól legyen dolgom miattad, s életben maradjak te éretted.

14 És lõn mikor Ábrám Égyiptomba érkezék, láták az égyiptomiak az asszonyt, hogy az nagyon szép.

15 Mikor megláták õt a Faraó fõemberei, magasztalák a Faraó elõtt és elvivék az asszonyt a Faraó udvarába.

16 És jól tõn érette Ábrámmal, és valának juhai, ökrei, szamarai, szolgái, szolgálói, nõstényszamarai és tevéi.

17 De megveré az Úr a Faraót és az õ házát nagy csapásokkal, Száraiért, Ábrám feleségéért.

18 Hívatá azért a Faraó Ábrámot és monda: Miért mívelted ezt velem? Miért nem mondottad meg énnékem, hogy ez néked feleséged?

19 Miért mondottad: Húgom õ; azért vevém magamnak feleségûl. Most már imhol a te feleséged, vedd magadhoz és menj el.

20 És parancsola felõle a Faraó némely embereknek, a kik elbocsáták õtet és az õ feleségét, és mindenét a mije vala.


Exploring the Meaning of 1 Mózes 12      

Од стране Joe David

The Inner Meaning of Genesis 12

In the previous chapter, Genesis 11, we met Abram for the first time, as his genealogy was traced down through the generations from Noah. Abram represents the beginning of a new spiritual state of humankind - a new church that would record preserve important external truths. Those external truths contained internal ones - true ideas about God the way people should live.

These external truths were encoded in stories, first preserved in oral traditions then in written scriptures in the time of Moses. In the current , Abram, goes, as commanded by God, the land of Canaan. In doing this, he effectively starts the Hebrew church (from Eber, Abraham's forebear).

All the geographic places in the land of Canaan its environs had been given spiritual significations by the people of the Most Ancient Church. In the new Word that would be written there, these places would be mentioned by name would signify spiritual ideas.

When Abraham is driven by famine in the land seek refuge in Egypt, it symbolizes a state of initial instruction for this new church. That early instruction is of an external type. Egypt, in the Word, represents scientific knowledge - the natural sciences - which teach the natural level in people.

There are two levels of "story" nested in the symbolism of the literal text. One is the spiritual story of humankind. Another, higher one, is the story of the inner spiritual process that would take place in the life of Jesus Christ. Both stories are traced out in Swedenborg's exegesis of the Word.

Here's an excerpt from his capstone work, True Christian Religion:

The Word has two senses hidden in its literal sense; these are called the spiritual the celestial senses. In the spiritual sense the contents of the Word refer chiefly the church in the celestial sense chiefly the Lord. Again in the spiritual sense its contents refer Divine truth in the celestial sense Divine good. (True Christian Religion 248)

A detailed description of the inner meaning of this chapter begins in Arcana Coelestia 1401. Here are some key excerpts:

AC 1401. True historical things begin here, all of which are representative, and each word significative. The things related in this chapter concerning Abram represent the Lord‘s state from earliest childhood up to youth. As the Lord was born in the same way as other men, He also advanced from an obscure state to one more lucid. "Haran" is the first state, which was obscure; " Shechem" is the second; "the oakgrove Moreh" is the third; "the mountain which had Bethel toward the sea and Ai on the east," is the fourth; and the "journey thence toward the south into Egypt," is the fifth.

AC 1402. The things told of Abram’s sojourn in Egypt represent and signify the Lord‘s first instruction. "Abram" is the Lord; " Sarai," as a wife, is truth to be adjoined to the celestial " Sarai," as a sister, is intellectual truth; "Egypt" is memory-knowledge (scientia). The progress from memory-knowledges (a scientificis) even to celestial truths is described; this was according to Divine order, that the Lord’s Human Essence might be conjoined with His Divine Essence, and at the same time become Jehovah.

    Проучите унутрашње значење

Преведи: