¹ És hozzámenének a Léviták atyai fejedelmei Eleázárhoz, a paphoz, és Józsuéhoz, a Nún fiához és az atyai fejedelmekhez, a kik valának Izráel fiainak nemzetségei felett,

² És szólának nékik Silóban, a Kanaán földén, mondván: Az Úr megparancsolta Mózes által, hogy adjatok nékünk városokat lakóhelyül, és azokhoz való legelõket barmaink részére.

³ Adák azért Izráel fiai a Lévitáknak az õ örökségökbõl, az Úrnak rendelése szerint, ezeket a városokat és azoknak legelõit.

⁴ Esék pedig a sors a Kehátiták családjaira, és juta a Léviták közül való Áron pap fiainak a Júda nemzetségétõl, a Simeon nemzetségétõl és a Benjámin nemzetségétõl sors szerint tizenhárom város;

⁵ Kehát többi fiainak pedig az Efraim nemzetségének családjaitól, Dán nemzetségétõl és Manassé fél nemzetségétõl sors szerint tíz város.

⁶ A Gerson fiainak pedig az Issakhár nemzetségének családjaitól, az Áser nemzetségétõl, a Nafthali nemzetségétõl és Manassénak Básánban levõ fél nemzetségétõl sors szerint tizenhárom város;

⁷ Mérári fiainak az õ családjaik szerint a Rúben nemzetségétõl, Gád nemzetségétõl és Zebulon nemzetségétõl tizenkét város.

⁸ Adák azért Izráel fiai e városokat és ezeknek legelõit a Lévitáknak, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózes által, sors szerint.

⁹ Adák pedig a Júda fiainak nemzetségébõl és Simeon fiainak nemzetségébõl ezeket a városokat, a melyek névszerint olvashatók.

¹⁰ És lõn, hogy esék a sors elõször a Lévi fiai közül való Kehátnak családjaiból az Áron fiaira.

¹¹ És adák nékik az Anák atyjának [városát], Kirjáth-Arbát, azaz Hebront a Júda hegyén, és annak körülötte levõ legelõit;

¹² A városnak szántóföldjét és faluit pedig Kálebnek, a Jefunné fiának adák birtokául.

¹³ Az Áron pap fiainak pedig adák a gyilkosok menekülésének városát, Hebront és annak legelõjét, Libnát és annak legelõjét.

¹⁴ Jatthirt és annak legelõjét; Estemoát és annak legelõjét;

¹⁵ Holont és annak legelõjét, és Debirt és annak legelõjét;

¹⁶ Aint és annak legelõjét, Juttát és annak legelõjét, Béth-Semest és annak legelõjét. Kilencz várost e két nemzetségbõl.

¹⁷ A Benjámin nemzetségébõl pedig Gibeont és annak legelõjét, Gébát és annak legelõjét;

¹⁸ Anathótot és annak legelõjét, Almont és annak legelõjét: négy várost.

¹⁹ Az Áron fiainak, a papoknak városai összesen tizenhárom város és azoknak legelõi.

²⁰ A Kehát fiai családjainak pedig, [s] a Kehát fiai közül való többi Lévitáknak városai, az õ sorsuk szerint, az Efraim nemzetségébõl valának.

²¹ Nékik adák ugyanis a gyilkosok menekülésének városát, Sikemet és annak legelõjét az Efraim hegyén, és Gezert és annak legelõjét;

²² Kibczaimot és annak legelõjét, Béth-Horont és annak legelõjét: négy várost.

²³ A Dán nemzetségébõl pedig Elthekét és annak legelõjét, Gibbethont és annak legelõjét;

²⁴ Ajjálont és annak legelõjét; Gath-Rimmont és annak legelõjét; négy várost.

²⁵ A Manassé fél nemzetségébõl pedig: Taanákot és annak legelõjét, Gath- Rimmont és annak legelõjét: két várost.

²⁶ Összesen tíz várost és azoknak legelõit a Kehát fiai többi családjainak.

²⁷ A Gerson fiainak pedig, a kik a Léviták családjaiból valának, [adák] a Manassé fél nemzetségébõl a gyilkosok menekülésének városát, Gólánt Básánban és annak legelõjét, és Beesterát és annak legelõjét: két várost.

²⁸ Az Issakhár nemzetségébõl pedig: Kisjont és annak legelõjét, Dobráthot, és annak legelõjét,

²⁹ Jármutot és annak legelõjét, és Én-Gannimot és annak legelõjét: négy várost.

³⁰ Az Áser nemzetségébõl pedig: Misált és annak legelõjét, Abdont és annak legelõjét,

³¹ Helkathot és annak legelõjét, és Rehobot és annak legelõjét: négy várost.

³² A Nafthali nemzetségébõl pedig: a gyilkosok menekülésének városát, Kedest Galileában és annak legelõjét, Hammoth-Dórt és annak legelõjét, és Karthant és annak legelõjét: három várost.

³³ A Gersoniták összes városai, az õ családjaik szerint, tizenhárom város és azoknak legelõi.

³⁴ A Mérári fiai családjainak pedig, e még hátralevõ Lévitáknak, [adák] a Zebulon nemzetségébõl: Jokneámot és annak legelõjét, Karthát és annak legelõjét,

³⁵ Dimnát és annak legelõjét, Nahalált és annak legelõjét; négy várost.

³⁶ A Rúben nemzetségébõl pedig: Béczert és annak legelõjét, Jahczát és annak legelõjét,

³⁷ Kedémothot és annak legelõjét, és Méfaathot és annak legelõjét: négy várost.

³⁸ A Gád nemzetségébõl pedig: a gyilkosok menekülésének városát, Rámothot Gileádban és annak legelõjét, Mahanaimot és annak legelõjét,

³⁹ Hesbont és annak legelõjét; Jaézert és annak legelõjét: összesen négy várost.

⁴⁰ A Mérári fiainak városai az õ családjaik szerint, a kik a Léviták családjai közül maradtak fel, valának az õ sorsuk szerint összesen tizenkét város.

⁴¹ A Lévitáknak összes városai az Izráel fiainak birtoka között: negyvennyolcz város azoknak legelõivel.

⁴² Valának ezek a városok a [tulajdonképeni] város és körülöttök azoknak legelõi. Így vala ez mind e városoknál.

⁴³ Megadá azért az Úr Izráelnek mindazt a földet, a mely felõl megesküdött vala, hogy odaadja azt az õ atyáiknak. És bírák azt, és lakozának abban.

⁴⁴ Nyugodalmat is ada nékik az Úr mindenfelõl, szintén úgy, a mint megesküdött vala az õ atyáiknak. És senki nem állott meg ellenökben valamennyi ellenségeik közül; minden ellenségöket kezökbe adá az Úr.

⁴⁵ Nem esett el csak egy szó is mindama jó szóból, a melyet szólott vala az Úr az Izráel házának. Mindaz betelt.

¹ Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.

² Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.

³ Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.

⁴ Távolítsd el az ezüstbõl a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:

⁵ Távolítsd el a bûnöst a király elõl, és megerõsíttetik igazsággal az õ széke.

⁶ Ne dicsekedjél a király elõtt, és a nagyok helyére ne állj;

⁷ Mert jobb, ha [azt] mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes elõtt, a kit láttak a te szemeid.

⁸ Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy [azt] ne [kelljen kérdened,] mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.

⁹ A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;

¹⁰ Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.

¹¹ [Mint az] arany alma ezüst tányéron: [olyan] a helyén mondott ige!

¹² [Mint az] arany függõ és színarany ékesség: [olyan] a bölcs intõ a szófogadó fülnél.

¹³ Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik õt elbocsátják; mert az õ urainak lelkét megvidámítja.

¹⁴ [Mint a] felhõ és szél, melyekben nincs esõ: [olyan] a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.

¹⁵ Tûrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.

¹⁶ Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.

¹⁷ Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyûlöljön téged.

¹⁸ Põröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.

¹⁹ [Mint a] romlott fog és kimarjult láb: [olyan a] hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.

²⁰ [Mint a] ki leveti ruháját a hidegnek idején, [mint] az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívû ember elõtt.

²¹ Ha éhezik, a ki téged gyûlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;

²² Mert elevenszenet gyûjtesz az õ fejére, és az Úr megfizeti néked.

²³ Az északi szél esõt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.

²⁴ Jobb lakni a tetõnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.

²⁵ [Mint] [a] hideg víz a megfáradt embernek, [olyan ]a messze földrõl való jó hírhallás.

²⁶ [Mint a] megháborított forrás és megromlott kútfõ, [olyan ]az igaz, a ki a gonosz elõtt ingadozik.

²⁷ Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsõségét keresni dicsõség?

²⁸ [Mint] a megromlott és kerítés nélkül való város, [olyan ]a férfi, a kinek nincsen birodalma az õ lelkén!