Die Bibel

 

1 Mózes 6

Lernen

   

1 Lõn pedig, hogy az emberek sokasodni kezdének a föld színén, és leányaik születének.

2 És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közûl, kiket megkedvelnek vala.

3 És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy õ test; legyen életének ideje száz húsz esztendõ.

4 Az óriások valának a földön abban az idõben, sõt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok [gyermekeket] szûlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitõl fogva híres-neves emberek voltak.

5 És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.

6 Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az õ szívében.

7 És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színérõl; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.

8 De Noé kegyelmet talála az Úr elõtt.

9 Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé.

10 És nemze Noé három fiat: Sémet, Khámot és Jáfetet.

11 A föld pedig romlott vala Isten elõtt és megtelék a föld erõszakoskodással.

12 Tekinte azért Isten a földre, és ímé meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az õ útát a földön.

13 Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett elõttem, mivelhogy a föld erõszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem õket a földdel egybe.

14 Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belõl és kivûl szurokkal.

15 Ekképen csináld pedig azt: A bárka hoszsza háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, és a magassága harmincz sing.

16 Ablakot csinálj a bárkán, és egy singnyire hagyd azt felülrõl; a bárka ajtaját pedig oldalt csináld; alsó, közép, és harmad padlásúvá csináld azt.

17 Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élõ lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész.

18 De te veled szövetséget kötök, és bemégy a bárkába, te és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled.

19 És minden élõbõl, s minden testbõl, mindenbõl kettõt-kettõt vígy be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nõstények legyenek.

20 A madarak közûl az õ nemök szerint, a barmok közûl az õ nemök szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közûl az õ nemök szerint; mindenbõl kettõ-kettõ menjen be hozzád, hogy életben maradjanak.

21 Te pedig szerezz magadnak mindenféle eledelt, mely megehetõ, és takarítsd be magadhoz, hogy neked is, azoknak is legyen eledelûl.

22 És úgy cselekedék Noé; a mint parancsolta vala néki Isten, mindent akképen cselekedék.

   

Aus Swedenborgs Werken

 

Arcana Coelestia #586

studieren Sie diesen Abschnitt

  
/ 10837  
  

586. The imagination of the thoughts of the heart was only evil every day, signifies that there was no perception of truth and good, for the reason, as before said and shown, that they immersed the doctrinal things of faith in their filthy cupidities, and when this occurred all perception was lost, and in place thereof a dreadful persuasion succeeded, that is, a most deep-rooted and deadly phantasy, which was the cause of their extinction and suffocation. This deadly persuasion is here signified by “the imagination of the thoughts of the heart;” but by “the imagination of the heart” without the word “thoughts” is signified the evil of the love of self, or of cupidities, as in the following chapter, where Jehovah said, after Noah had offered a burnt offering: “I will not again curse the ground for man’s sake, because the imagination of the heart of man is evil from his childhood” (Genesis 8:21). An “imagination” is that which man invents for himself, and of which he persuades himself; as in Habakkuk:

What profiteth a graven image, that the fashioner thereof hath graven it? the molten image and teacher of lies, that the fashioner trusteth to his imagination, to make dumb idols (Habakkuk 2:18)

A “graven image” signifies false persuasions originating in principles conceived and hatched out by one’s self; the “fashioner” is one who is thus self-persuaded, of whom this “imagination” is predicated.

In Isaiah:

Your overturn: shall the potter be reputed as the clay, that the work should say to him that made it, He made me not; and the thing fashioned say to him that fashioned it, He had no understanding? (Isaiah 29:16)

the “thing fashioned” here signifies thought originating in man’s Own, and the persuasion of what is false thence derived. A “thing fashioned” or “imagined” in general, is what a man invents from the heart or will, and also what he invents from the thought or persuasion, as in David:

Jehovah knoweth our fashioning [figmentum], He remembereth that we are dust (Psalms 103:14).

In Moses:

I know his imagination that he doeth this day, before I bring him into the land (Deuteronomy 31:21).

586a. verse 6. And it repented Jehovah that He made man on the earth, and it grieved Him at His heart. That He “repented” signifies mercy; that He “grieved at the heart” has a like signification; to “repent” has reference to wisdom; to “grieve at the heart” to love.

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Foundation for the permission to use this translation.