Die Bibel

 

1 Mózes 23

Lernen

   

1 Vala pedig Sárának élete száz huszonhét esztendõ. [Ezek] Sára életének esztendei.

2 És meghala Sára Kirját-Arbában azaz Hebronban a Kanaán földén, és beméne Ábrahám, hogy gyászolja Sárát és sirassa õt.

3 Felkele azután Ábrahám az õ halottja elõl, és szóla a Khéth fiainak, mondván:

4 Idegen és jövevény vagyok közöttetek: Adjatok nékem temetésre való örökséget ti nálatok, hadd temessem el az én halottamat én elõlem.

5 Felelének pedig a Khéth fiai Ábrahámnak, mondván õnéki:

6 Hallgass meg minket uram: Istentõl való fejedelem vagy te mi közöttünk, a mi temetõhelyeink közûl a mely legtisztességesebb, abba temesd el a te halottadat, közûlünk senki sem tiltja meg tõled az õ temetõhelyét, hogy eltemethesd a te halottadat.

7 És felkele Ábrahám, és meghajtá magát a földnek népe elõtt, a Khéth fiai elõtt.

8 És szóla õ velök mondván: Ha azt akarjátok, hogy eltemessem az én halottamat én elõlem: hallgassatok meg engemet, és esedezzetek én érettem Efron elõtt, Czohár fia elõtt.

9 Hogy adja nékem Makpelá barlangját, mely az övé, mely az õ mezejének szélében van: igaz árán adja nékem azt, ti köztetek temetésre való örökségûl.

10 Efron pedig ûl vala a Khéth fiai között. Felele azért Efron a Khitteus, Ábrahámnak, a Khéth fiainak és mindazoknak hallatára, a kik bemennek vala az õ városának kapuján, mondván:

11 Nem úgy uram, hallgass meg engem: azt a mezõt néked adom, s a barlangot, mely abban van, azt is néked adom, népem fiainak szeme láttára adom azt néked, temesd el halottadat.

12 És meghajtá magát Ábrahám a földnek népe elõtt.

13 És szóla Efronhoz a föld népének hallatára, mondván: Ha mégis meghallgatnál engem! megadom a mezõnek árát, fogadd el tõlem; [azután] eltemetem ott az én halottamat.

14 És felele Efron Ábrahámnak, mondván néki:

15 Uram! hallgass meg engemet; négyszáz ezüst siklusos föld, micsoda az én köztem és te közötted? Csak temesd el a te halottadat.

16 Engede azért Ábrahám Efronnak és odamérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, a melyet mondott vala a Khéth fiainak hallatára; kalmároknál kelendõ négyszáz ezüst siklust.

17 Így lett Efronnak Makpelában levõ mezeje, mely Mamré átellenében van, a mezõ a benne levõ barlanggal, és minden a mezõben levõ fa az egész határban köröskörûl

18 Ábrahámnak birtoka, a Khéth fiainak, mind azoknak szeme elõtt, a kik az õ városának kapuján bemennek vala.

19 Azután eltemeté Ábrahám az õ feleségét Sárát a Makpelá mezejének barlangjába Mamréval szemben. Ez Hebron a Kanaán földén.

20 Így erõsítteték meg a mezõ és a benne lévõ barlang Ábrahámnak temetésre való örökségûl a Khéth fiaitól.

   

Aus Swedenborgs Werken

 

Arcana Coelestia #2965

studieren Sie diesen Abschnitt

  
/ 10837  
  

2965. 'Which he had spoken of in the ears of the sons of Heth' means according to the propensity of those who belonged to the new Church. This is clear from the meaning of 'speaking in the ears' and of 'the sons of Heth'. 'Speaking' in the internal sense means both perceiving (see 2619) and 'willing' (see 2626), while 'the ears' means obedience, 2542. Consequently 'speaking in the ears of' means according to their propensity, for propensity is the ability to receive and then to obey what someone perceives and wills. And the meaning of 'the sons of Heth' as those who belonged to the new spiritual Church is dealt with above in 2913. The consideration that the member of the Church is reformed, that is, has the truth of faith implanted in him, and that this is joined to good that is the good of charity, will be discussed further on in this verse, in 2967.

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.