Bible

 

Jóel 2

Studie

   

1 Fújjátok a kürtöt a Sionon, és rivalgjatok az én szent hegyemen! Rémüljenek meg e föld minden lakói; mert eljõ az Úrnak napja; mert közel van [az.]

2 Sötétségnek és homálynak napja; felhõnek és borulatnak napja; mint a hegyekre ráterülõ alkonyat! Nagy és hatalmas nép, a milyen nem volt öröktõl fogva és nem is lesz utána többé, nemzetségrõl nemzetségre.

3 Elõtte tûz emészt, utána láng lobog; elõtte a föld olyan, mint az Éden kertje, utána pedig kietlen pusztaság; meg sem menekülhet tõle semmi.

4 A milyen a lovak alakja, olyan annak alakja, és száguldoznak, mint a lovasok.

5 Rohannak a hegyek tetején, mintha hadi szekerek robognának; mintha tarlót emésztõ láng ropogna; a milyen az ütközetre kész hatalmas nép.

6 Elrémülnek tõle a népek; minden arcz elsáppad.

7 Száguldoznak, mint a hõsök, felhágnak a kõfalakra, mint a bajnokok; mindenik a maga útján halad, nem bontják meg soraikat.

8 Egymást nem szorongatják; mindenik a maga útján halad; néki rohannak a fegyvernek, és nem esik seb rajtok.

9 Betörnek a városba, futkároznak a kõfalon, felhágnak a házakra, betörnek az ablakokon, mint a tolvaj.

10 Reszket elõttök a föld, és megrendülnek az egek; a nap és hold elsötétednek, a csillagok is bevonják fényöket.

11 És megzendül az Úrnak szava az õ serege elõtt, mert felette nagy az õ tábora; mert hatalmas az õ rendeletének végrehajtója. Bizony nagy az Úrnak napja és igen rettenetes! Ki állhatja ki azt?

12 De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; bõjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is.

13 És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülõ és irgalmas õ; késedelmes a haragra és nagy kegyelmû, és bánkódik a gonosz miatt.

14 Ki tudja, hátha visszatér és megbánja, és áldást hagy maga után; étel- és italáldozatot az Úrnak, a ti Isteneteknek?!

15 Fújjatok kürtöt a Sionon; szenteljetek bõjtöt, hirdessetek gyûlést!

16 Gyûjtsétek össze a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet; hívjátok egybe a véneket, gyûjtsétek össze a kisdedeket és a csecsszopókat; menjen ki a võlegény az õ ágyasházából és a menyasszony is az õ szobájából.

17 A tornácz és az oltár között sírjanak a papok, az Úr szolgái, és mondják: Légy kegyelmes, oh Uram, a te népedhez, és ne bocsásd szidalomra a te örökségedet, hogy uralkodjanak rajtok a pogányok. Miért mondanák a népek között: Hol az õ Istenök?

18 Erre buzgó lõn az Úrnak szeretete az õ földe iránt, és kegyelmezett az õ népének.

19 És választ tõn az Úr, és mondá az õ népének: Ímé, adok néktek gabonát, bort és olajat, hogy megelégedtek vele, és nem adlak többé titeket szidalomra a pogányok között.

20 Az északi [népet] is elûzöm tõletek, és puszta és sivatag vidékre vetem azt; elejét a keleti tengerbe, hátulját a nyugoti tengerbe, és bûze magasra száll; felszáll büdössége, mert nagy dolgokat cselekedett.

21 Ne félj, te föld! Örülj és vígadozz, mert nagy dolgokat cselekeszik az Úr!

22 Ne féljetek, ti mezei vadak! mert zöldülnek a pusztának virányai; mert a fa megtermi gyümölcsét; a füge és szõlõ is kitárják gazdagságukat.

23 Ti is, Sionnak fiai! örvendezzetek és vígadjatok az Úrban, a ti Istenetekben; mert megadja néktek az esõt igazság szerint, és korai és kései esõt hullat néktek az elsõ [hónapban.]

24 És megtelnek a csûrök gabonával, és bõven öntik a sajtók a mustot és az olajat.

25 És kipótolom néktek az esztendõket, a melyeket tönkre tett a szöcskõ, a cserebogár és a hernyó és a sáska; az én nagy seregem, a melyet reátok küldöttem.

26 És esztek bõven és megelégesztek, és magasztaljátok az Úrnak, a ti Isteneteknek nevét, a ki csodálatosan cselekedett veletek, és soha többé nem pironkodik az én népem.

27 És megtudjátok, hogy az Izráel között vagyok én, és hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek és nincs más! És soha többé nem pironkodik az én népem.

28 És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak.

29 Sõt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én lelkemet.

30 És csodajeleket mutatok az égen és a földön; vért, tüzet és füstoszlopokat.

31 A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelõtte eljõ az Úrnak nagy és rettenetes napja.

32 De mindaz, a ki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül; mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lészen a szabadulás, a mint megigérte az Úr, és a megszabadultak közt lesznek azok, a kiket elhí az Úr!

   

Ze Swedenborgových děl

 

Arcana Coelestia # 46

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 10837  
  

46. That 'beasts' means affections residing with man - evil affections in evil men and good affections in good men - becomes clear from many examples in the Word, as in Ezekiel,

Behold, I am for you, and I will turn to you, so that you will be tilled and sown; and I will multiply upon you man and beast, and they will be multiplied and be fruitful, and I will resettle you 1 to be as in your ancient times. Ezekiel 36:9-11.

This refers to regeneration. In Joel,

Fear not, you beasts of My field, for the dwelling-places of the wilderness have been made green. Joel 2:22.

In David,

I was stupid, a beast 2 was I with God. Psalms 73:12.

In Jeremiah,

Behold, the days are coming when I will sow the house of Israel and the house of Judah with the seed of man and the seed of beast, and I will watch over them to build and to plant. Jeremiah 31:27-28.

This refers to regeneration.

[2] 'Wild animals' (fera) has a similar meaning, as in Hosea,

I will make for them a covenant on that day, with the wild animals of the field, and with the birds of the air, 3 and with the creeping things of the earth. Hosea 2:18.

In Job,

You will not fear the wild animals of the earth, for your covenant will be with the stones of the field, and the wild beasts of the field will be at peace with you. Job 5:22-23.

In Ezekiel,

I will make with them 4 a covenant of peace, and I will banish the evil wild animal from the land, so that they may dwell securely in the wilderness. Ezekiel 34:25.

In Isaiah,

The wild animals of the field will honour me, for I have given water in the desert. Isaiah 43:20.

In Ezekiel,

In its branches all the birds of the air 3 made their nests and under its branches every wild animal of the field gave birth, and in its shadow dwelt all great nations. Ezekiel 31:6.

This refers to Assyria, which means the spiritual man and is compared to the Garden of Eden. In David,

Praise Jehovah, all his angels, praise Him from the earth, sea monsters, fruit trees, wild animals, and all beasts, creeping things, and flying birds! Psalms 148:2-4, 7, 9-10.

Here the list is precisely the same - sea monsters, fruit trees, wild animals, beasts, creeping things, and birds. Unless they all mean things that are alive in human beings, they cannot possibly be referred to as praising Jehovah.

[3] A careful distinction is made in the Prophets between beasts and wild animals of the earth, and between beasts and wild animals of the field. The practice of calling goods 'beasts' extends to calling people in heaven who are nearest to the Lord 'living creatures', both in Ezekiel and in John,

All the angels stood around the throne, and the elders, and the four living creatures; and they fell on their faces before the throne and worshipped God. 5 Revelation 7:11; 19:4.

The expression 'creatures' is also used of people who are to have the gospel preached to them because they are to be created anew, Go into all the world and preach the gospel to every creature. Mark 16:15.

Poznámky pod čarou:

1. literally, I will cause you to inhabit

2. literally, beasts

3. literally, bird of the heavens (or the skies)

4. The Latin means with you; but the Hebrew means with them which Swedenborg has in other places where he quotes this verse.

5. The Latin means the Lamb; but the Greek means God which Swedenborg has in other places where he quotes this verse.

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.