Bible

 

1 Mózes 5

Studie

   

1 Ez az Ádám nemzetségének könyve. A mely napon teremté Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremté azt.

2 Férfiúvá és asszonynyá teremté õket, és megáldá õket és nevezé az õ nevöket Ádámnak, a mely napon teremtetének.

3 Élt vala pedig Ádám száz harmincz esztendõt, és nemze [fiat] az õ képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.

4 És telének Ádám napjai, minekutánna Séthet nemzette, nyolczszáz esztendõre, és nemze fiakat és leányokat.

5 És lõn Ádám egész életének ideje kilenczszáz harmincz esztendõ; és meghala.

6 Éle pedig Séth száz öt esztendõt, és nemzé Énóst.

7 És éle Séth, minekutánna Énóst nemzette, nyolczszáz hét esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.

8 És lõn Séth egész életének ideje kilenczszáz tizenkét esztendõ; és meghala.

9 Éle pedig Énós kilenczven esztendõt, és nemzé Kénánt.

10 És éle Énós, minekutánna Kénánt nemzette, nyolczszáz tizenöt esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

11 És lõn Énós egész életének ideje kilenczszáz öt esztendõ; és meghala.

12 Éle pedig Kénán hetven esztendõt, és nemzé Mahalálélt.

13 És éle Kénán, minekutánna Mahalálélt nemzette, nyolczszáz negyven esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.

14 És lõn Kénán egész életének ideje kilenczszáz tíz esztendõ; és meghala.

15 Éle pedig Mahalálél hatvanöt esztendõt, és nemzé Járedet.

16 És éle Mahalálél, minekutánna Járedet nemzette, nyolczszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

17 És lõn Mahalálél egész életének ideje nyolczszáz kilenczvenöt esztendõ; és meghala.

18 Éle pedig Járed száz hatvankét esztendõt, és nemzé Énókhot.

19 És éle Járed, minekutánna Énókhot nemzette, nyolczszáz esztendõt; és nemze fiakat és leányokat.

20 És lõn Járed egész életének ideje kilenczszáz hatvankét esztendõ; és meghala.

21 Éle pedig Énókh hatvanöt esztendõt, és nemzé Methuséláht.

22 És járt Énókh az Istennel, minekutánna Methuséláht nemzette, háromszáz esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.

23 És lõn Énókh egész életének ideje háromszáz hatvanöt esztendõ.

24 És mivel Énókh Istennel járt vala; eltûnék, mert Isten magához vevé.

25 Éle pedig Methusélah száz nyolczvanhét esztendõt és nemzé Lámekhet.

26 És éle Methusélah, minekutánna Lámekhet nemzette, hétszáz nyolczvankét esztendõt; és nemze fiakat és leányokat.

27 És lõn Methusélah egész életének ideje kilenczszáz hatvankilencz esztendõ; és meghala.

28 Éle pedig Lámekh száz nyolczvankét esztendõt, és nemze fiat.

29 És nevezé azt Noénak, mondván: Ez vígasztal meg minket munkálkodásunkban s kezünk terhes fáradozásában e földön, melyet megátkozott az Úr.

30 És éle Lámekh, minekutánna Noét nemzette, ötszáz kilenczvenöt esztendõt; és nemze fiakat és leányokat.

31 És lõn Lámekh egész életének ideje hétszázhetvenhét esztendõ; és meghala.

32 És mikor Noé ötszáz esztendõs volt, nemzé Noé Sémet, Khámot és Jáfetet.

   

Komentář

 

Beget

  
Photo by Jenny Stein

To beget or to be begotten is very similar in meaning to birth: It represents one spiritual state leading to the next spiritual one. "Beget," however, is generally linked to fatherhood and the man's role in procreation, while bearing and giving birth is solely the woman's province. This leads to some shades of meaning: Since men typically represent true ideas and women good affections, "begetting" often illustrates how ideas can lead us to do what is good, while giving birth often illustrates how good affections lead us to true thoughts. But it's a blurry line, affected by context and sometimes affected by translation issues. In fact, the most famous "begetting" – Jesus's place as God's "only begotten son" – runs contrary to that pattern. God in His essence is perfect divine love, expressed in the form of perfect divine truth. In "begetting" Jesus He gave his own divine truth – His divine expression – a human form, of human flesh. So it was love begetting truth.