Bible

 

Ezékiel 48

Studie

   

1 Ezek a nemzetségek nevei: az északi határon a Hetlóntól Hamáthig vezetõ út mentén Haczar-Énonig Damaskus határán, észak felé, Hamát mentén, és pedig legyen az övé a keleti [és] nyugoti oldal: Dán, egy [rész;]

2 És Dán határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Áser, egy [rész;]

3 És Áser határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Nafthali, egy [rész;]

4 És Nafthali határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Manasse, egy [rész;]

5 És Manasse határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Efraim, egy [rész;]

6 És Efraim határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Rúben, egy [rész;]

7 És Rúben határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Júda, egy [rész;]

8 És Júda határa mellett a keleti oldaltól a nyugoti oldalig legyen a szent áldozat, melyet [az Úrnak] szenteltek: huszonötezer [sing] széles és olyan hosszú, mint egy-egy rész a keleti oldaltól a nyugoti oldalig; és a szenthely annak közepette legyen;

9 A szent áldozat, melyet az Úrnak szenteltek, huszonötezer [sing] hosszú és tízezer [sing] széles legyen;

10 És ezeké legyen ez a szent áldozat: a papoké északra huszonötezer [sing] és nyugotra tízezer [sing] szélesség és keletre tízezer [sing] szélesség és délre huszonötezer [sing] hosszúság, és az Úr szenthelye annak közepette legyen:

11 A papoké, a kik megszenteltettek a Sádók fiai közül, a kik szolgálatomban foglalatosak voltak, a kik nem tévelyedtek el, mikor Izráel fiai eltévelyedtek, mint a hogy eltévelyedtek volt a Léviták.

12 Övék legyen ez, mint egy áldozati rész a föld áldozatából, mint igen szentséges, a Léviták határán.

13 A Lévitáké pedig legyen a papok határa mentén huszonötezer [sing] hosszúság és tízezer szélesség; az egész hosszúság legyen huszonötezer és a szélesség tízezer.

14 És semmit abból el ne adjanak, se el ne cseréljék, se [másra] át ne szálljon a földnek e zsengéje, mert az Úrnak szenteltetett.

15 És az ötezer [sing,] mely a szélességben megmaradt a huszonötezernek mentén, közhely a város számára, mint lakóhely és tágasság, és legyen a város annak a közepében.

16 És ezek legyenek annak méretei: az északi oldalon négyezerötszáz [sing] és a déli oldalon négyezerötszáz és a keleti oldalon négyezerötszáz és a nyugoti oldalon négyezerötszáz.

17 És a város alatt legyen tágasság észak felé kétszázötven [sing] és dél felé kétszázötven és keletre kétszázötven és nyugotra kétszázötven.

18 A mi pedig megmaradt a hosszaságban a szent áldozat mentén, tízezer keletre és tízezer nyugotra, az ott maradjon a szent áldozat mentén, és legyen annak termése a város szántóvetõinek eledele.

19 És a ki szántóvetõ a városban, mívelje azt Izráelnek minden nemzetségébõl.

20 Az egész huszonötezer [sing] szent áldozatot huszonötezer [sing] négyszögben adjátok szent ajándékul a város tulajdonával együtt.

21 A mi pedig megmaradt, a fejedelemé lészen; a szent áldozatnak és a város tulajdonának mind a két oldalán, szemben a huszonötezer [sing] szent áldozattal a keleti határig és nyugot felé szemben a huszonötezer [sing]gel [egészen] a nyugoti határig lészen, a [kiosztott] részek mentén, a fejedelemé; és legyen a szent áldozat és a ház szenthelye annak közepette.

22 És a Léviták tulajdonától és a város tulajdonától fogva, mely közepében van annak, a mi a fejedelemé, a Júda határa és Benjámin határa között a fejedelemé legyen.

23 És a többi nemzetségek: a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Benjámin, egy [rész].

24 És Benjámin határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Simeon, egy [rész].

25 És Simeon határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Issakhár, egy [rész].

26 És Issakhár határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Zebulon, egy [rész].

27 És Zebulon határán a keleti oldaltól a nyugoti oldalig: Gád, egy [rész].

28 És Gád határán a déli oldalon dél felé, legyen a határ Támártól a versengések vizéig Kádesben, a patak felé a nagy-tengerig.

29 Ez a föld, melyet sorsvetéssel örökségül eloszszatok Izráel nemzetségei közt, és ezek azoknak részei, ezt mondja az Úr Isten.

30 És ezek a város külsõ részei: Az északi oldalon négyezerötszáz [sing] mérték.

31 És a város kapui, Izráel nemzetségeinek nevei szerint, három kapu északra: Rúben kapuja egy, Júda kapuja egy, Lévi kapuja egy.

32 És a keleti oldalon négyezerötszáz [sing] és három kapu: József kapuja egy, Benjámin kapuja egy, Dán kapuja egy.

33 És a déli oldalon is négyezerötszáz [sing] mérték és három kapu: Simeon kapuja egy, Issakhár kapuja egy, Zebulon kapuja egy.

34 A nyugoti oldalon négyezerötszáz [sing] három kapuval: Gád kapuja egy, Áser kapuja egy, Nafthali kapuja egy:

35 Köröskörül tizennyolcezer [sing;] és a város neve ama naptól fogva: Ott [lakik] az Úr!

   

Komentář

 

Earth

  
by Brita Conroy

Earth" is a general word that can be thought of as a container for other more specific words, as ground, field, or garden. Each of these means a person in an ascending series as that person learns truths from the Bible, thinks about them, and tries to apply them to life. The series represents the way of becoming good and wise. "Earth" and "ground" are terms that can go either way, as in the parable of the sower (Matthew 13:4-8) there was both good ground and bad ground, but "field" and "garden" mean minds that are regenerating towards good. "Earth" in the Bible can mean a person or a group of like-minded people as in a church. But it refers specifically to the external of the person's mind, or of the general thought of the group. If heaven and earth are mentioned together, then both the internals and externals of the mind are meant – something to note when reading the creation story.

In Revelation the word "earth" is used both as a ground level as we use it in its natural sense and also as the sense of a group. The action in this book takes place in the great middle zone of the spiritual world, where people first go and where they are sorted out. There are both evil people and good there, and sometimes at the end of a church the evil can have great influence before a great judgment comes. This level of the spiritual realm is called the "earth" to which the dragon was cast down (Revelation 12:9) and to which the stars fell (Revelation 12:4). The "earth" that swallowed the dragon’s flood means those still-sincere people within the church who discounted the flood of the dragon's falsities (Revelation 12:15).