Bible

 

2 Mózes 30

Studie

   

1 Csinálj oltárt a füstölõ szerek füstölgésére is, sittim- fából csináld azt.

2 Egy sing hosszú, egy sing széles, négyszögû és két sing magas legyen, ugyanabból legyenek szarvai is.

3 És borítsd meg azt tiszta aranynyal, a tetejét és oldalait köröskörül, és szarvait is; arany pártázatot is csinálj hozzá köröskörül.

4 Csinálj hozzá két arany karikát is, pártázata alá a két oldalán, mindkét oldalára csináld, hogy legyenek rúdtartókul, hogy azokon hordozzák azt.

5 És a rúdakat csináld sittim-fából, és borítsd meg azokat aranynyal.

6 És tedd azt a függöny elé, a mely a bizonyság ládája mellett, a bizonyság fedele elõtt van, a hol megjelenek néked.

7 Áron pedig füstölögtessen rajta minden reggel jó illatú füstölõ szert; mikor a mécseket rendbe szedi, akkor füstölögtesse azt.

8 És a mikor Áron estennen felrakja a mécseket, füstölögtesse azt. Szüntelen való illattétel legyen ez az Úr elõtt nemzetségrõl nemzetségre.

9 Ne áldozzatok azon idegen füstölõszerekkel, se égõáldozattal, se ételáldozattal; italáldozatot se öntsetek reá.

10 És egyszer egy esztendõben engesztelést végezzen Áron annak szarvainál az engesztelõ napi áldozat vérébõl; egy esztendõben egyszer végezzen engesztelést azon, nemzetségrõl nemzetségre. Szentségek szentsége ez az Úrnak.

11 Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:

12 Mikor Izráel fiait fejenként számba veszed, adja meg kiki életének váltságát az Úrnak az õ megszámláltatásakor, hogy csapás ne legyen rajtok az õ megszámláltatásuk miatt.

13 Ezt adja mindaz, a ki átesik a számláláson: fél siklust a szent siklus szerint (egy siklus húsz gera); a siklusnak fele áldozat az Úrnak.

14 Mindaz, a ki átesik a számláláson, húsz esztendõstõl fogva felfelé, adja meg az áldozatot az Úrnak.

15 A gazdag ne adjon többet, és a szegény ne adjon kevesebbet fél siklusnál, a mikor megadják az áldozatot az Úrnak engesztelésül a ti lelketekért.

16 És szedd be az engesztelési pénzt az Izráel fiaitól, és add azt a gyülekezet sátorának szolgálatjára, hogy az Izráel fiainak emlékezetéül legyen az az Úr elõtt, engesztelésül a ti lelketekért.

17 Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:

18 És csinálj rézmedenczét, lábát is rézbõl, mosakodásra; és tedd azt a gyülekezet sátora közé és az oltár közé, és tölts bele vizet;

19 Hogy Áron és az õ fiai abból mossák meg kezeiket és lábaikat.

20 A mikor a gyülekezet sátorába mennek, mosakodjanak meg vízben, hogy meg ne haljanak; vagy mikor az oltárhoz járulnak, hogy szolgáljanak és tûzáldozatot füstölögtessenek az Úrnak.

21 Kezeiket is, lábaikat is mossák meg, hogy meg ne haljanak. És örökkévaló rendtartásuk lesz ez nékik, néki és az õ magvának nemzetségrõl nemzetségre.

22 Ismét szóla az Úr Mózesnek mondván:

23 Te pedig végy drága fûszereket, híg mirhát ötszáz [siklusért], jóillatú fahéjat fél ennyit, kétszáz ötvenért, és illatos kalmust is kétszáz ötvenért.

24 Kásiát pedig ötszázért, a szent siklus szerint, és egy hin faolajt.

25 És csinálj abból szent kenetnek olaját, elegyített kenetet, a kenetkészítõk mestersége szerint. Legyen az szent kenõ olaj.

26 És kend meg azzal a gyülekezet sátorát és a bizonyság ládáját.

27 Az asztalt is és annak minden edényét, a gyertyatartót és annak edényeit, és a füstölõ oltárt.

28 Az egészen égõáldozatnak oltárát is, és annak minden edényit, a mosdómedenczét és annak lábát.

29 Így szenteld meg azokat, hogy szentségek szentségévé legyenek: Valami illeti azokat, szent legyen.

30 Kend fel Áront is és az õ fiait is; így szenteld fel õket papjaimmá.

31 Az Izráel fiainak pedig így szólj: Szent kenetnek olaja legyen ez nékem, a ti nemzetségeiteknél [is.]

32 Ember testét azzal meg ne kenjék, se ahhoz hasonlót, annak mértékei szerint ne csináljatok: szent az; szent legyen elõttetek [is.]

33 Valaki ahhoz hasonló kenetet csinál, vagy azzal idegent ken meg, kitöröltessék az õ népe közül.

34 Monda ismét az Úr Mózesnek: Végy fûszereket, csepegõ gyantát, onyxot, galbánt, e fûszereket és tiszta temjént, egyenlõ mértékkel.

35 És csinálj belõlök füstölõ szert, a fûszercsináló elegyítése szerint; tiszta és szent legyen az.

36 És abból törj apróra, és tégy belõle a bizonyság ládája elé a gyülekezet sátorában, a hol megjelenek néked. Szentségek szentsége legyen ez elõttetek.

37 És a füstölõ szer, a melyet készítesz, az Úrnak szentelt legyen elõtted; annak mértéke szerint magatoknak ne csináljatok.

38 Mindaz, a ki hasonló füstölõt csinál ehhez, hogy azt illatoztassa, irtassék ki az õ népe közül.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Apocalypse Revealed # 364

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 962  
  

364. To number in the spiritual sense means, symbolically, to know the character of something, because a number in the Word does not symbolically mean the number, but the character of a thing (no. 10). Consequently the reference here to "a great multitude, which no one could number," means in the natural sense, literally, that there was such an immense multitude, but in the spiritual sense that no one but the Lord alone knows their character. For the Lord's heaven consists of countless societies - societies distinguished according to the varieties of their affections in general, and likewise of all the inhabitants in each society in particular. The Lord alone knows the character of everyone's affection and arranges all people in an order in accordance with it.

To know this character is what angels mean by numbering, and likewise what is meant in the Word in the following places, as when Belshazzar drank wine from vessels of the temple in Jerusalem, and the writing appeared on the wall, saying,

You have been numbered. You have been numbered. (Daniel 5:2, 3, 5, 25)

...I shall go to the gates of hell; I have been numbered... (Isaiah 38:10)

A tumultuous noise of the kingdoms...! Jehovah of hosts is numbering the army for war. (Isaiah 13:4)

...see who has created these things, who has brought out by number their host. (Isaiah 40:26)

(Jehovah who) numbers the host of the stars... (Psalms 147:4)

...the flocks shall again pass under the hands of him who numbers them. (Jeremiah 33:13)

...my steps are numbered. (Job 14:16)

The houses and towers of Zion and Jerusalem were numbered (Isaiah 22:9-10; 33:18-19, Psalms 48:11-13). Numbering stands for knowing the character of.

From the symbolic meaning of numbers and numbering, it can be seen why David was faced with punishment for numbering the people, the tribes of Israel, and why he said to the prophet Gad, "I have sinned greatly in what I have done" (2 Samuel 24). Moreover, why, when Moses numbered the people and all its tribes, the command was given for each man to "give a ransom for his soul to Jehovah when they were numbered, that that there might be no plague among them when they were numbered" (Exodus 30:12). The reason was that numbering symbolized knowing the character of the people in respect to their spiritual state, thus in respect to the state of the church, meant by the twelve tribes of Israel, which only the Lord knew.

  
/ 962  
  

Many thanks to the General Church of the New Jerusalem, and to Rev. N.B. Rogers, translator, for the permission to use this translation.