Bible

 

2 Mózes 28

Studie

   

1 Te pedig hívasd magadhoz a te atyádfiát Áront, és az õ fiait õ vele az Izráel fiai közûl, hogy papjaim legyenek: Áron, Nádáb, Abihu, Eleázár, Ithamár, Áronnak fiai.

2 És csinálj szent ruhákat Áronnak a te atyádfiának, dicsõségére és ékességére.

3 És szólj minden bölcs szívûeknek, a kiket betöltöttem a bölcseség lelkével, hogy csinálják meg az Áron ruháit, az õ felszentelésére, hogy papom legyen.

4 Ezek pedig a ruhák, a melyeket készítsenek: hósen, efód, palást, koczkás köntös, süveg és öv. És csináljanak szent ruhákat Áronnak a te atyádfiának, és az õ fiainak, hogy papjaim legyenek.

5 Vegyék hát õk elõ az aranyat, és a kék, és a bíborpiros, és a karmazsinszínû [fonalat] és a len[fonalat.]

6 És csinálják az efódot aranyból, kék és bíborpiros, karmazsinszínû és sodrott lenbõl, mestermunkával.

7 Két vállkötõ is legyen hozzá kapcsolva a két végéhez, hogy összekapcsoltathassék.

8 Átkötõ öve pedig, a mely rajta van, ugyanolyan mívû és abból való legyen; aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszinû, és sodrott lenbõl.

9 Annakutána végy két ónix-követ, és mesd fel azokra az Izráel fiainak neveit.

10 Hatnak nevét az egyik kõre, a másik hatnak nevét pedig a másik kõre, az õ születésök szerint.

11 Kõmetszõ munkával, a mint a pecsétet metszik, [úgy] metszesd e két követ az Izráel fiainak neveire; köröskörûl arany boglárokba csináld azokat.

12 És tedd e két követ az efód vállkötõire, az Izráel fiaira való emlékeztetés kövei gyanánt, hogy emlékeztetõül hordozza Áron azoknak neveit az õ két vállán az Úr elõtt.

13 Csinálj annakokáért arany boglárokat,

14 És két lánczot tiszta aranyból; fonatékosan csináld azokat; sodrott mívûek legyenek, és tedd rá a sodrott lánczokat a boglárokra.

15 Azután csináld meg az ítéletnek hósenét mestermunkával; úgy csináld mint az efódot csináltad: aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínû, és sodrott lenbõl csináld azt.

16 Négyszögû legyen, kétrétû, egy arasznyi hosszú és egy arasznyi széles.

17 És foglalj abba befoglalni való köveket; négy sor követ, ilyen sorban: szárdiusz, topáz és smaragd; ez az elsõ sor.

18 A második sor pedig: karbunkulus, zafir és gyémánt.

19 A harmadik sor: jáczint, agát és amethiszt.

20 A negyedik sor: krizolith, ónix és jáspis; arany boglárokba legyenek foglalva.

21 A kövek tehát az Izráel fiainak nevei szerint legyenek, tizenkettõ [legyen] az õ nevök szerint; mint a pecsét, úgy legyen metszve, mindenik a reá való névvel, a tizenkét nemzetség szerint.

22 A hósenre pedig csinálj fonatékos lánczokat, sodrott mívûeket, tiszta aranyból.

23 És csinálj a hósenre két arany karikát, és tedd a két karikát a hósen két szegletére.

24 És a két arany fonatékot fûzd a hósen két szegletén levõ karikákba.

25 A két fonatéknak két végét pedig foglald a két boglárhoz, és tûzd az efódnak vállkötõihez, annak elõrészére.

26 Csinálj [még] két arany karikát, és tedd azokat a hósen két szegletére, azon a szélén, a mely befelé van az efód felõl.

27 És csinálj [még] két arany karikát, és tedd azokat az efód két vállkötõjére alól, annak elõrésze felõl egybefoglalásához közel, az efód öve felett.

28 És csatolják a hósent az õ karikáinál fogva az efód karikáihoz, kék zsinórral, hogy az efód öve felett legyen, és el ne váljék a hósen az efódtól.

29 És viselje Áron az Izráel fiainak neveit az ítélet hósenén, az õ szíve felett, a mikor bemegy a szenthelyre, emlékeztetõûl az Úr elõtt szüntelen.

30 Azután tedd az ítéletnek hósenébe az Urimot és Thummimot, hogy legyenek azok az Áron szíve felett, a mikor bemegy az Úr eleibe, és hordozza Áron az Izráel fiainak ítéletét az õ szívén az Úr színe elõtt szüntelen.

31 És csináld az efód palástját egészen kék lenbõl.

32 Közepén legyen nyílás a fejének; a nyílásnak szegése legyen köröskörûl, takácsmunka, olyan legyen mint a pánczél nyílása, hogy el ne szakadjon.

33 És ennek alsó peremére csinálj gránátalmákat, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínû lenbõl, a peremére köröskörûl, és ezek közé arany csengettyûket is köröskörûl.

34 Arany csengettyû, meg gránátalma, Arany csengettyû, meg gránátalma legyen a palást peremén köröskörül.

35 És legyen az Áronon, a mikor szolgál, hogy hallassék annak csengése, a mikor bemegy a szenthelybe az Úr eleibe, és mikor kijön, hogy meg ne haljon.

36 Csinálj egy lapot is tiszta aranyból, és mesd ki arra, mint a pecsétet metszik: Szentség az Úrnak.

37 És kösd azt kék zsinórra, hogy legyen az a süvegen; a süvegnek elõrészén legyen az.

38 És legyen az az Áronnak homlokán, hogy Áron viselje a szent áldozatok körûl elkövetett vétket, a melyeket az Izráel fiai mindenféle szent adományaikban szentelnek. Legyen azért szüntelen a homlokán, hogy kedvesekké tegye õket az Úr elõtt.

39 A lenköntöst pedig koczkásan készítsd, és a süveget lenbõl csináld, az övet meg hímzõ munkával készítsd.

40 Az Áron fiainak is csinálj köntösöket, és csinálj nékik öveket is, meg süvegeket is csinálj nékik, dicsõségökre és ékességökre.

41 És öltöztesd fel azokba Áront a te atyádfiát, és az õ fiait vele együtt, és kend fel õket, iktasd be õket tisztjökbe, és szenteld fel õket, hogy papjaimmá legyenek.

42 Csinálj nékik lábravalókat is gyolcsból, hogy befödjék [azoknak ]mezítelen testét, és az ágyéktól a tomporig érjenek.

43 És legyenek azok Áronon és az õ fiain, a mikor bemennek a gyülekezet sátorába, vagy a mikor az oltárhoz járulnak, a szenthelyen való szolgálattételre, hogy bûnt ne vigyenek oda és meg ne haljanak. Örökkévaló rendtartás ez [Áron]nak és az õ magvának õ utána.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Arcana Coelestia # 9849

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 10837  
  

9849. 'As stones of remembrance for the sons of Israel' means out of mercy, for evermore for the spiritual kingdom. This is clear from the meaning of 'stones of remembrance' on the shoulders of the ephod as the preservation of good and truth out of mercy, for evermore (the fact that the preservation of good and truth is meant by 'stones on the shoulders' is clear from what has been shown in 9836; and the fact that mercy is meant by 'remembrance', when attributed to the Lord, will be clear from what follows below); and from the meaning of 'the sons of Israel' as the Lord's spiritual kingdom, dealt with above in 9842. There are places in the Word which say of Jehovah, that is, the Lord, that He remembers or does not remember. When either is said of Him the meaning is that whatever takes place then, whether preservation or deliverance, is done out of mercy. The same applies to places saying that He sees, hears, or knows, or does not see, hear, or know; His pity or failure to pity are meant there. Such things are said of Him on account of His being likened to a human being and on account of what seems to happen. For when a person turns away from the Lord, as is the case when he does anything bad, it seems to that person, since the Lord is now behind his back, as though the Lord fails to see him, does not hear or know him, indeed fails to remember him, when in fact the failure is in the person. It is because of this appearance therefore that in the Word such things are said of the Lord. The situation is completely different however when a person turns towards the Lord, as is the case when he does what is right, see the places referred to in 9306. Anyone may recognize that the Lord cannot really be said to remember or call to mind, because in Him things that are past and those that are future are eternal, that is, they are ever present from eternity to eternity.

[2] The fact that 'remembering', when attributed to the Lord, means having compassion, and so preserving or delivering out of mercy, is clear from the following places: In David,

Jehovah has made known His salvation, before the eyes of the nations He has revealed His righteousness. He has remembered His mercy and His truth to the house of Israel. Psalms 98:2-3.

In the same author,

Jehovah has remembered us in our lowly state, for His mercy is forever. Psalms 136:23.

In the same author,

Do not remember the sins of my youth, 1 nor my transgressions. According to Your mercy remember me, for Your goodness' sake, O Jehovah. Psalms 25:7.

In the same author,

For their sake He remembered His covenant, and relented because of the multitude of His mercies. Psalms 106:45.

In the same author,

He has made His wonderful works to be remembered; 2 Jehovah is gracious and merciful. He has given food to those fearing Him; forever He remembers 3 His covenant. Psalms 111:4-5.

In the same author,

Do not remember former iniquities. Let Your tender mercies come to meet [us]. Psalms 79:8.

[3] In Luke,

God has accepted His servant Israel, so that He remembered His mercy ... to perform mercy to our fathers and to remember His holy covenant. Luke 1:54, 72.

In David,

What is man that You remember him? Psalms 8:4.

In the same author,

Remember me, O Jehovah, in the good pleasure of Your people. Psalms 106:4.

In the same author,

Jehovah has remembered us, He blesses [us]. Psalms 115:12.

In the first Book of Samuel,

If You will indeed look on the misery of Your maidservant and remember me, and not forget Your maidservant ... 1 Samuel 1:11.

These words begin the vow made by Hannah, Samuel's mother; and verse 19 says that when she bore him Jehovah remembered her, that is, He looked on her misery and had mercy on her. 'Remember' has a similar meaning in many other places, such as Leviticus 26:41-42, 45; Numbers 10:9; Isaiah 43:25; 49:1; 64:9; Jeremiah 31:34.

Poznámky pod čarou:

1. literally, childhood

2. literally, He has made a remembrance (or memorial) for His wonders

3. Reading recordatur (remembers) for recordatus (has remembered)

  
/ 10837  
  

Thanks to the Swedenborg Society for the permission to use this translation.