Bible

 

Dániel 11

Studie

   

1 Én is a méd Dárius elsõ esztendejében mellette állék, hogy õt támogassam és segítségére legyek.

2 És most igazságot jelentek néked: Ímé, még három király támad Persiában, és a negyedik meggazdagul nagy gazdagsággal mindenki felett, és mikor hatalomhoz jut az õ gazdagsága által, mindent megmozdít Görögország ellen.

3 És támad egy erõs király és uralkodik nagy hatalommal és tetszése szerint cselekszik.

4 De alighogy támadt, megrontatik az õ országa és elosztatik az égnek négy tája szerint, de nem [száll] az õ maradékira, és nem az õ hatalma szerint, a melylyel õ uralkodott, mert szétszaggattatik az õ birodalma, és másoknak [adatik] ezeken kivül.

5 És elhatalmasodik a déli király, de az õ vezérei közül is [egyik, ]és [ez] hatalmat vesz rajta és uralkodik, nagy uralkodás lesz az õ uralkodása.

6 És esztendõk mulva szövetkeznek, és a déli király leánya az északi királyhoz megy, hogy békéltessen, de a kar erejét meg nem tarthatja, és õ sem áll meg, sem az õ karja, hanem kiszolgáltatják õt és az õ kisérõit és az õ nemzõjét és azt, a ki õt egy ideig gyámolította.

7 De támad helyébe az õ gyökerének csemetéje közül, a ki a had ellen jön majd, és tör az északi király erõsségeire, és azokat megszállja és beveszi.

8 És azoknak isteneit is bálványaikkal és drága arany- és ezüstedényeikkel együtt fogságba viszi Égyiptomba, és néhány esztendeig erõsebb lesz, mint az északi király.

9 Ez ugyan bemegy a déli király országába, de visszatér az õ földére.

10 De az õ fiai fegyverkeznek és sok nagy sereget gyûjtenek, és hirtelen jön és beözönlik, és átmegy és visszatér, és hadakoznak mind az õ erõsségéig.

11 És felháborodik a déli király, és kimegy és megütközik vele, az északi királylyal, és az nagy sokaságot állít fel, de ez a sokaság annak a kezébe adatik.

12 És a mint a sokaság elfogatott: felfuvalkodik annak szíve, és sok ezeret letipor; még sem lesz hatalmas.

13 Mert az északi király visszatér, és az elõbbinél nagyobb sokaságot állít; néhány esztendõ mulva nagy sereggel és nagy készlettel jõ bizony.

14 És azokban az idõkben sokan támadnak a déli király ellen, a te néped erõszakos fiai is felkelnek, hogy beteljesítsék a látomást, de elhullanak.

15 Mert eljõ észak királya, és töltést emel és beveszi az erõsített várost; és délnek seregei meg nem állnak, sem az õ válogatott népe, és semmi erõ nem bír ellene állni.

16 És az, a ki reátört, a maga tetszése szerint cselekszik, és senki sem lesz, a ki ellene álljon, és megállapodik a dicsõ földön, és megsemmisül az az õ kezétõl.

17 Azután maga elé tûzi, hogy bemegy az õ egész országának erejével, és békés szándékot mutat, és leányasszonyt ad néki [feleségül,] hogy megrontsa, de az nem áll meg és nem tart vele.

18 És fordítja orczáját a szigetekre, és sokat elfoglal; de az õ gyalázatosságának véget vet egy vezér, a mellett, hogy megfizet néki az õ gyalázatosságáért.

19 És fordítja orczáját a maga országának erõsségeire, és meghanyatlik, elesik és nem találtatik meg.

20 Ennek helyébe jön az, a ki adószedõt jártat végig az ország dicsõ [földén,] de rövid idõn megrontatik, noha nem haraggal, sem viadalban.

21 És ennek helyébe egy útálatos áll, a kire nem teszik az ország ékességét; hanem alattomban jõ, és hízelkedéssel jut az országhoz.

22 És a beözönlõ seregek elárasztatnak az õ orczája elõtt és megtöretnek; még egy szövetséges fejedelem is.

23 Mert a vele való megbarátkozás óta csalárdul cselekszik [ellene,] és reátör és gyõzedelmet vesz rajta kevés néppel.

24 Alattomban még az ország gazdag részeibe is behatol, és azt cselekszi, a mit nem cselekedtek sem az õ atyái, sem az õ atyáinak atyái: zsákmányt, prédát és gazdagságot tékozol elõlõk, és az erõsségek ellen is cselt kohol, de csak egy ideig.

25 És felindítja az õ erejét és szívét a déli király ellen nagy sereggel, és a déli király is hadra készül nagy sereggel és igen erõssel, de meg nem állhat, mert cselt koholtak ellene.

26 És a kik az õ ételét eszik, megrontják õt, és az õ serege elszéled, és sokan elhullanak seb miatt.

27 De ennek a két királynak szíve is gonoszt forral, és egy asztalnál hazugságot szólnak [egymásnak;] de siker nélkül, mert a vég még bizonyos idõre [elmarad.]

28 Azért visszatér az õ földére nagy gazdagsággal; de az õ szíve a szent szövetség ellen van, és [ellene] tesz, és újra visszatér az õ földére.

29 Bizonyos idõben megjõ, és délre megy: de nem lesz utolszor úgy, mint elõször volt.

30 Mert kitteus hajók jõnek ellene és megijed, és visszatér és dühöng a szent szövetség ellen és cselekszik [ellene;] visszatér és ügyel azokra, a kik elhagyják a szent szövetséget.

31 És seregek állanak fel az õ részérõl, és megfertéztetik a szenthelyet, az erõsséget, és megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felteszik a pusztító útálatosságot.

32 És a kik gonoszul cselekesznek a szövetség ellen, azokat hitszegésre csábítja hizelkedésekkel; ellenben az Istenét ismerõ nép felbátorodik és cselekeszik.

33 És a nép értelmesei sokakat oktatnak, de hullanak fegyver és tûz miatt, fogság és rablás miatt napokig.

34 És miközben elhullanak, megsegíttetnek kicsiny segítséggel, és sokan csatlakoznak hozzájok képmutató beszédekkel.

35 És elhullanak az értelmesek közül is, hogy megpróbáltassanak, megtisztíttassanak és megfehéríttessenek a vég idejéig; mert a rendelt idõ még [hátra] van.

36 És a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerõn szól, és szerencsés lesz, mígnem betelik a harag; mert a mi elhatároztatott, az végre [is] hajtatik.

37 Nem gondol atyáinak isteneivel, nem gondol az asszonyok kedvenczével, és egy istennel sem; hanem mindennek fölibe magasztalja magát.

38 De a helyett tiszteli az erõdök istenét annak helyén; és azt az istent, a kit nem ismertek az õ atyái, tiszteli aranynyal, ezüsttel, drágakövekkel és becses [ajándékok]kal.

39 És az erõdített városokban így teszen az idegen istenek nevében: a ki hódol, annak dicsõségét megsokasítja és sokak felett ad nékik hatalmat; a földet elosztja jutalom gyanánt.

40 De a vég idején összetûz vele a déli király, és mint a forgószél, úgy megy reá az északi király szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval, és betör az országokba, elözönli és végigjárja [azokat].

41 És bemegy a dicsõ földre, és sokan elesnek; de ezek megszabadulnak az õ kezébõl: Edom, Moáb és az Ammon fiainak színe-java.

42 És kezeit az országokra veti, és Égyiptom földe meg nem menekedhetik.

43 És ura lesz Égyiptom arany- és ezüst-kincseinek és minden drágalátos javainak; libiabeliek és szerecsenek is lesznek az õ kíséretében.

44 De megriasztják õt napkeletrõl és északról való hírek, és kivonul nagy haraggal, hogy elveszessen és megöljön sokakat.

45 És felvonja az õ sátor-palotáját a tengerek és a dicsõ szent hegy között; és végére jut, és senki sem segít rajta.

   

Ze Swedenborgových děl

 

Apocalypse Explained # 50

Prostudujte si tuto pasáž

  
/ 1232  
  

50. Was in the isle that is called Patmos, signifies revelation to the nations. This is evident from the signification of "Patmos," as being the revelation contained in Revelation; for all places mentioned in the Word signify things, and the things they signify are from the worship there, or from some memorable event that occurred there, or from their location in or near countries whereby the religious principle of the nation is signified. "Patmos" signifies revelation, from the memorable fact that there a revelation was made to John. The revelation was made on an island, because an "island" signifies a nation remote from true worship, but still desiring to be enlightened. That this is signified by "islands" in the Word, will be clear from what follows; in the first place something shall be said about names of places in the Word signifying things.

All persons mentioned in the Word, and all by whom the Word was written, were led to places that were significant, in order that all things might be significative of spiritual things. Even the Lord Himself, for the same reason, went to places thus significative; as into Galilee, to Tyre and Sidon, to Jerusalem, and to the Mount of Olives there, and also, when an infant, He was carried into Egypt. It was similar with the prophets, and with many who are mentioned in the historical Word, as may be abundantly shown. For this reason, John also was commanded to betake himself into the isle of Patmos, that the things that are to be at the end of the church might there be revealed, because "island" signifies a nation about to accept truths of doctrine. This island, moreover, is in the archipelago, where there are numerous other islands; and from this also it is that by "Greece" in the Word such nations are signified. (Thus in Daniel 8:21, 10:20; 11:2; John 12:20-21; Mark 7:26.) (That all names of places mentioned in the Word signify things, see Arcana Coelestia (Arcana Coelestia 1224, 1264, 1876, 1888, 4310, 4442, 10329)

[2] That "islands" signify nations that are about to accede to the true worship of God, is evident from the following passages. In Isaiah:

Glorify Jehovah in Urim, the name of the God of Israel in the isles of the sea (Isaiah 24:15).

In the same:

He shall not quench nor break, until He have set judgment in the earth: and the isles shall hope in His law. Sing unto Jehovah a new song, His praises, ye ends of the earth: ye that go down to the sea, the isles, and the inhabitants thereof. Let them give glory unto Jehovah, and declare His praise in the islands (Isaiah 42:4, 10, 12).

In the same:

Listen, O isles, unto Me, and hearken, ye peoples from afar (Isaiah 49:1).

In the same:

The isles shall hope in Me, and on My arm shall they trust (Isaiah 51:5).

In the same:

The islands shall trust in Me, and the ships of Tarshish (Isaiah 60:9).

In Jeremiah:

Hear the words of Jehovah, O ye nations, and declare them in the isles afar off (Jeremiah 31:10).

And in Zephaniah:

Jehovah will make lean all the gods of the earth, that they may worship Him, everyone in his place, even all the isles of the nations (Zephaniah 2:11).

(And elsewhere as in Isaiah 23:2, 6 (Isaiah 23:6); Isaiah 41:1, 5; 42:15; 66:19; Jeremiah 2:10; 25:22; Ezekiel 27:3 (Ezekiel 27:3), 7, 15, 35.) From these and other passages it is plain that "isles" signify nations, specifically nations in respect to the doctrine of truth, in other places in respect to the doctrine of falsity; for most things in the Word have also opposite significations.

  
/ 1232  
  

Thanks to the Swedenborg Foundation for their permission to use this translation.