Lukács 1

Hungarian: Karoli

Studovat vnitřní smysl

Lukács 2 →

1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,

2 A mint nékünk elõnkbe adták, a kik kezdettõl fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:

3 Tetszék énnékem is, ki eleitõl fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,

4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.

5 Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevû pap az Abia rendjébõl; az õ felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.

6 És mind a ketten igazak valának az Isten elõtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.

7 És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddõ vala, és mind a ketten [immár] idõs emberek valának.

8 Lõn pedig, hogy mikor õ rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten elõtt,

9 A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.

10 És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;

11 Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölõ oltár jobbja felõl.

12 És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg õt.

13 Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az õ nevét Jánosnak.

14 És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az õ születésén;

15 Mert nagy lészen az Úr elõtt, és bort és részegítõ italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az õ anyjának méhétõl fogva.

16 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az õ Istenükhöz.

17 És ez [Õ] elõtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.

18 És monda Zakariás az angyalnak: Mirõl tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem [is] igen idõs.

19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten elõtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.

20 És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az õ idejökben.

21 A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.

22 És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert õ [csak] integetett nékik, és néma maradt.

23 És lõn, hogy mikor leteltek az õ szolgálatának napjai, elméne haza.

24 E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az õ felesége, és elrejtõzék öt hónapig, mondván:

25 Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben [reám] tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.

26 A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentõl Galileának városába, a melynek neve Názáret,

27 Egy szûzhöz, a ki a Dávid házából való József nevû férfiúnak volt eljegyezve. A szûznek neve pedig Mária.

28 És bemenvén az angyal õ hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.

29 Az pedig látván, megdöbbene az õ beszédén, és elgondolkodék, [hogy] micsoda köszöntés ez?!

30 És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.

31 És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az õ nevét JÉZUSNAK.

32 Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az õ atyjának, királyi székét;

33 És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az õ királyságának vége nem lészen!

34 Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?

35 És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.

36 És ímé Erzsébet, a te rokonod, õ is fogant fiat az õ vénségében; és ez [már] a hatodik hónapja néki, a kit meddõnek hívtak:

37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.

38 Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne õ tõle az angyal.

39 Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;

40 És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.

41 És lõn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az õ méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;

42 És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.

43 És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?

44 Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.

45 És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.

46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,

47 És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.

48 Mert reá tekintett az õ szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.

49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az õ neve!

50 És az õ irgalmassága nemzetségrõl nemzetségre [vagyon] azokon, a kik õt félik.

51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az õ szívök gondolatában felfuvalkodottakat.

52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.

53 Éhezõket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.

54 Felvevé Izráelnek, az õ szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az õ irgalmasságáról.

55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az õ magva iránt mindörökké!

56 Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.

57 Erzsébetnek pedig betelék az õ szülésének ideje, és szûle fiat.

58 És meghallák az õ szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett õ vele; és együtt örülének vele.

59 És lõn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az õ atyja nevérõl Zakariásnak akarák õt nevezni.

60 És felelvén az õ anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.

61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.

62 És intének az õ atyjának, hogy minek akarja neveztetni?

63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.

64 És feloldódék az õ szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.

65 És félelem szállott minden õ szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.

66 És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekbõl? És az Úrnak keze vala õ vele.

67 És Zakariás, az õ atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:

68 Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az õ népét,

69 És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az õ gyermekének, Dávidnak házában,

70 A mint szólott az õ szent prófétáinak szája által, kik eleitõl fogva voltak,

71 Hogy a mi ellenségeinktõl megszabadít, és mindazoknak kezébõl, a kik minket gyûlölnek;

72 Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az õ szent szövetségérõl,

73 Az esküvésrõl, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy õ megadja nékünk,

74 Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezébõl, félelem nélkül szolgáljunk néki.

75 Szentségben és igazságban õ elõtte a mi életünknek minden napjaiban.

76 Te pedig kis gyermek, a magasságos [Isten] prófétájának hivattatol; mert az Úr elõtt jársz, hogy az õ útait megkészítsed;

77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az õ népét, a bûnöknek bocsánatjában.

78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,

79 Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!

80 A kis gyermek pedig nevekedik és erõsödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.

Lukács 2 →
Studovat vnitřní smysl

Komentář k této kapitole:

Příběhy:

Vysvětlení nebo odkazy ze Swedenborgových prací:

Arcana Coelestia 1422, 1457, 1460, 1927, 2242, 2534, 2708 ...

Apocalypse Revealed 56, 173, 206, 281, 289, 294, 306 ...

Brief Exposition of Doctrine 44, 120

Conjugial Love 82

The Lord 19, 29, 30, 34, 39, 40, 42 ...

Sacred Scripture 87

True Christianity 81, 82, 93, 112, 140, 158, 164 ...

Ukázat odkazy z nepublikovaných děl Swedenborga




Přeložit:
Sdílet: